194346. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vasbeton, adott esetben feszítettbeton testek különösen előregyártott építőelemek készítésére
1 194.346 2 Fració Átlagos átmérő mm Frakc ó arány % Fajlagos felület m1 /kg Frakció tömege kg/m3 Frakció felület m1 24/32 26,0000 3,00 0,086 60,0 5 16/24 19,0000 12,00 0,119 239,0 28 8/16 11,0000 32,00 0,205 638,0 128 4/8 5,5000 14,00 0,411 279,0 112 2/4 2,6000 6,00 0,869 120,0 102 1/2 1,3000 6,50 1,738 130,0 221 0,5/1 0,7000 11,00 3,230 219,0 695 0,25/0,5 0,3300 11,00 7,940 219,0 1707 0,25/0125 0,1700 2,00 15,410 40,0 603 0,125/0,02 0,0530 1,33 49,430 26,0 1285 0,02/0,005 0,0100 0,74 262,000 14,9 3790 0,005/0,002 0,0030 0,28 873.000 5,5 4779 0,002 0,0007 0,24 3743,000 4,7 17.562 összesen: 31.017 mJ A számítás eredményeként tehát az adalékanyag 3 lm2 /kg fajlagos felület-értéket kaptunk. Az adalékanyag tényleges felületének kétszeresét kitevő felületű cementet használunk a találmány értelmében a keverék készítéséhez, ami azt jelenti, hogy a 278 m2/kg fajlagos felületű cementből 1 m3 beton készítéséhez - a 31 m2/kg fajlagos adalékanyag-felületet figyelembe véve • 228 kg-ot használunk. Mivel a zsugorodást és a repedésérzékenységet a minimálisra kívánjuk csökkenteni, a gyártás során a keverővíz mennyiségét úgy állítjuk be, hogy a termék vibrálási ideje 30- 50 másodperc legyen. Ehhez a mérések szerint 142 liter vízre van szükség, ami 0,63-as vízcementtényezőt jelent. A fentiekből következően a találmány szerinti eljárás esetén az alábbi receptura érvényes: C 350 kspc-20 cement 228 kg/m3 adalékanyag 0/24 mm (I.o.) osztályozásán homokos kavics 2000 ks/m3 víz 142 lit/m3 A keverővíz felét a cement adagolása előtt kevertük az adalékanyaghoz, a többi részét pedig közvetlenül a cement adagolását követően. Ezt a recepturát a fenti, a hagyományos módszer alapján készített recepturával összehasonlítva kitűnik, hogy jelentős cementmegtakarítás is jelentkezik a 20%-os betonacél-megtakarításon túlmenően. Elvégeztük az ellenőrző próbaterhelést, ami igazolta, hogy a csökkentett cementadagolású és csökkentett vasalású előregyártóit vasbeton födémelem is megfelel a terv szerint előírt nyomatékoknak, ami kizárólag annak köszönhető, hogy — a találmány alkalmazásának eredményeként — az elemgyártás során elértük a sajátfeszültségek és a repedésérzékenység minimumát. A betonnak a sajátfeszültségei minimumához tartozó betonösszetétel kísérleti úton is meghatározható. A cement fajtáját adottnak tekintjük, az adalékanyagot pedig olyan szemszerkezetűre választjuk meg, amelyhez 15-45 nr/kg, előnyösen 20-20 m2/kg fajlagos felület tartozik. A továbbiakban a beton-alkotóelemekből az előírt vízcementtényezővel olyan betonokat állítunk elő, amelyek cementartalma rendre 200-300-400-500 kg/m3, majd ezekből a betonokból minimális vashányaddal készítünk olyan vasbeton- 25 elemet, pl. vasbetongerendát, amelyben a sajátfeszültségek maximálisan érvényre jutnak. A vasbetongerendák méretei pl. a következők lehetnek: hosszúság: 1150 mm; szélesség: 160 mm; vastagság: 62 mm. A gerendákba, alsó húzott övükbe 1 db 6-os Cl 5 H. np minőségű betonacélt építünk be. Szabványos bedolgozás és tárolás után 28 napos korban próbaterhelést végzünk, amelynek során az erő-lehajlás értékek mellett a repedésképet is felvesszük. A 200-300-400- -500 kg/m3 cementadagolással készült gerendák öszszehasonlítása alapján meghatározható az a legkedve- 35 zőbb cemenetadagolás, amely mellett a legkisebb beton-sajátfeszültségek, következésképpen a legkedvezőbb szerkezeti tulajdonságok jelentkeznek. A találmány előnye, hogy alkalmazásával a vasbeton, illetve feszítettbeton szerkezetek mechanikai tulajdonságainak komplex szabályozása biztosítható, és 40 a beton repedésérzékenysége, valamint sajátfeszültségei a minimumra csökkenthetők. Ez a tény a gyakorlatban jelentős acél- és cement-megtakarítást eredményez. Kiemelésre kívánkozik az a tapasztalatunk is, hogy a találmány szerinti eljárással készült betonok húzószilárdságának és nyomószilárdságának a szórása 45 jelentősen csökken, így a betonkészítés gazdaságossága tovább növelhető. A tapadóbetétes feszített szerkezeteknél fokozottan növekszik a feszítés hatékonysága, mivel a feszítőerő ráengedésekor a szugorodásból származó veszteségek csökkennek, majd ezt követően cn csökken a lassú alakváltozás — a kúszás — mértéke is. k> Változatlan mennyiségű feszítőbetét alkalmazása viszont a teherbírás jelentős növekedését eredményezi. Amint ismeretes, a beton saját feszültségi állapota, repedésérzékenysége a vasbetonszerkezet mechanikai jellemzőiben a vashányad növekedésével egyre kevés- 55 bé jelentkezik, de teljes mértékben nem küszöbölhető ki ; ebből az következik, hogy találmányunk gazdasági jelentősége a vashányad csökkenésével arányban növekszik. A találmány természetesen nem korlátozódik a fentiekben részletezett példára, hanem az igénypon- 60 tok által definiált oltalmi körön belül többféle mó-4
