194339. lajstromszámú szabadalom • Földrengés ellen védő alapozási szerkezet épitményekhez
1 2 megrongálódnak és így az eredeti állapot már nem állítható vissza, továbbá hogy a gumilemezek az idők folyamán rugalmassági és szilárdsági tulajdonságaikat nagymértékben elvesztik. A 188 740 számú magyar szabadalmi leírás a rezgések, főként földrengések rezgései elleni védelmid olyan pneumatikus alapozást javasol, amelynél az épület vagy gép és a talaj közé levegőréteg van iktatva. E megoldás hátránya, hogy a levegő állandó nyomásának biztosítása nehéz és költséges feladat, továbbá meghibásodás esetén a javítás hosszadalmas és bonyolult munkát igényel. Az eddig ismert megoldás-típusok közül még említést érdemel az alépítmény és felépítmény közé helyezett progresszív rugózásos megoldás is, amelynél a lökéscsillapító, illetve rezgéscsillapító szenvicsszerkezet a mozgások során bekövetkező szélsőséges elmozdulás után az eredeti helyzet nem áll vissza önműködően, így a földrengés után a szendvicseket esetleg cserélni kell vagy el kell túrni ezeknek csökkent működési képességét. A találmány feladata szeizmikus rezgések, főként földrengés ellen védő alapozási szerkezet létrehozása, amely fölöslegessé teszi az építményeknek, épületeknek a teherhordás igényén túli, esetleges földrengésre számítva való túlzott megerősítését és az épület vagy építmény szerkezetében nagy és gyors rezgéseknél az épület vagy építmény többi szerkezetrészénél gyorsabban és kisebb erőhatás esetén összekötő, illetve alakját változtató szerkezetrész beiktatását, továbbá amely tetszőleges, bármilyen irányból érkező lökéshullámok, erőhatások azonos módon való felfogására alkalmas, a rezgéseket és lengéseket aránylag gyorsan csillapítja, a rezgések, illetve lengések megszűnte után minden része önműködően visszaáll az eredeti helyzetbe, tehát az alépítményen és felépítményen telierátadás szempontjából átrendeződés nem következik be, egyszerű szerkezetű, meghibásodásra nem hajlamos, karbantartást gyakorlatilag nem igényel, az épület, illetve építmény élettartamával legalább azonos élettartamú és működőképessége mindvégig változatlan marad, ezen kívül a várható legmagasabb, illetve legerősebb rezgéseknek, erőhatásoknak megfelelőre könnyen és gyorsan számítható, tervezhető. A találmány a kitűzött feladatot építményekhez, illetve épületekhez használható olyan földrengés ellen védő alapozási szerkezet lérrehozása révén oldja meg, amely az alépítmény és felépítmény között, ezeknek egymás felé lévő vízszintes végfeíületein a terhelés átvitelére alkalmas pontokon, egymástól térközzel elválasztva, a felépítmény súlyának tartásához kellő számban van elhelyezve, és amelynek az alépítményhez mereven erősített alsó része és a felépítményhez mereven erősített, az alsó részhez viszonyítva elmozgatható felső része van, és amelynek jellemzője, hogy az alépítmény felső végfelületéhez mereven erősített, felfelé nyitott gömbsüveg alakú mélyedéssel kialakított alsó saruja, a felépítmény alsó végfelületéhez az alsó saruval «egytengelyűén,, mereven erősített, felfelé nyitott gömbsüveg alakú mélyedéssel kialakított alsó saruja, a felépítmény alsó végfelületéhez az alsó saruval egytengelyűén, mereven erősített, lefelé nyitott gömbsüveg alakú mélyedéssel kialakított felső saruja, valamint a két saru közé, a két gömbsüveg alakú mélyedésbe helyezett golyója van. További előnyös jellemző lehet, hogy az alsó saru és felső saru egymás felé lévő felületei között vízszintes légrés van. Célszerű lehet az is, ha a gömbsüveg alakú mélyedésekben hőre gyakorlatilag érzéketlen, korróziógátló gélszerű anyag van. A találmányt a továbbiakban annak példaképpen! kiviteli alakja kapcsán ismertetjük részletesebben ábráink segítségével, amelyek közül:- az I. ábra egy példaképpen! kivitel alak elv! vázlata, amely vázlat baloldal az alapozási szerkezetet oldatnézetben, jobboldala pedig függőleges metszetben nyugalmi helyzetben szemlélteti, a 2. ábra az 1. ábrán látható alapozási szerkezetet szintén részben oldalnézetben, részben függőleges metszetben mutatja, de abban az állapotban, amelyet az alapozási szerkezet egyes része a föld rezgése, illetve a földlökés pillanatában vesznek fel. A találmány szerinti, földrengés ellen védő alapozási szerkezet az 1 alépítmény és 2 felépítmény közé van beszerelve. Az alapozási szerkezet 3 alsó saruja az 1 alépítményhez. 4 felső saruja pedig a 2 felépítményhez valamilyen ismert módon, mereven van erősítve. A sarunak 1 alépítményből, illetve 2 felépítményből kiálló része csonkagúla alakú. A saruk egymás felé lévő, kisebb átmérőjű felületében gömbsüveg alakú 5, illetve 6 mélyedés van kialakítva. A gömbsüveg alakú 5 és 6 mélyedések függőleges szimmetriatengelyei az alapozási szerkezet nyugalmi állapotában egyvonalban vannak. E nyulgami állapotot az l.ábra mutatja. Az 5 és 6 mélyedésekbe, saruk közé 7 golyó van helyezve, amely a 4 felső sarut a 3 alsó saru feletti helyzetben tartja A 7 golyó átmérője úgy van megválasztva, hogy az. 5 és 6 mélyedésekbe helyezett állapotában a saruk egymás felé lévő vízszintes felületei között az alapozási szerkezetnek 1. ábrán látható nyugalmi állapotában is 8 légres van. A saruk, valamint a 7 golyó korróziónak ellenálló, nagyszilárdságú acélból van, ami biztosítja a nagy teherhordó képességet és a hosszú élettartamot. A korróz.ióállóság növelésére az 5 és 6 mélyedések tere valamilyen hőre érzéketlen gélszerű anyaggal, masszával, például bitumennel is kitölthető. Az I. ábrán szemléltetett alapozási szerkezetet a 2. ábra abban az állapotban mutatja, amelybe földrengés, lökéshullám baloldali irányból érkezett az 1 alépítményhez, aminek hatására feltételezés szerint - az 1 alépítmény balról jobbra mozdul el. Ekkor a 7 golyó az. 5 mélyedés baloldalán a gömbsüveg felület falán felfelé és kifelé, a 6 mélyedés gömbsüveg falán pedig sugárirányban lefelé és kifelé gördül és felveszi a 2. ábrán látható helyzetet. Ezeknek az elmozdulásoknak eredményeként a 8 légrés megnő, az 1 alépítményhez viszonyítva a 2 felépítmény kismértékben megemelkedik. A lökéshullámból, illetve rengésből származó, az 1 alépítményre jutó erő így a 2 felépítmény megemelésére használódott fel, a 2 felépítmény magasabb helyzetbe emelése emésztette fel az Î alépítményre jutott erőt, illetve energiát. Amikor a rengést vagy rezgést okozó erő megszűnik, akkor a 2 felépítmény súlya a 7 golyó 2. ábrának megfelelő helyzetéből adódó nyomatékkarral együtt azt eredményezi, hogy a 7 golyó a saruk gömbsüveg alakú 5, illetve 7 mélyedésének falán visszagördül eredeti, az 1. ábrán látható helyzetébe. Természetesen a 7 golyó nem azonnal áll be az 1. ábrán látható nyugalmi helyzetbe, hanem az ingamozgásnak megfe-94.339 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
