194337. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet alaptest vagy/és mélyépítési szerkezet készítésére
1 194.337 2 A találmány takaréküreges mélyépítési szerkezetek, különösen alaptestek, alapfalak és egyéb mélyépítési műtárgyak előállítására szolgálói, eljárásra vonatkozik. A találmány tárgyát képezi az eljárás foganatosítására szolgáló szerkezet is. Az építmények alapjai rendszerint az építmények anyagához hasonló szilárd anyagból készülnek. Az építmények terheit az alapok az altalajnak adják át. A sík-, mélyített sík- és mélyalapok a terheket talp- és köpenyfelületükön ébredő feszültségek útján hárítják át a talajra. Az alapok anyagának szilárdsága az altalaj szilárdságánál általában sokkal nagyobb. Az alapok szilárdsága sok esetben 15—30-szor, alakváltozási modulusa pedig több nagyságrenddel nagyobb, mint a talajé. Ezekből eredően a terhek áthárítása olyan alaptestekkel történik, amelyek méretei a megengedhető kis alapfeszültség előállítása érdekében meglehetősen nagyok, és emellett egyszerű előállíthatóságuk érdekében tömör testként készülnek. Ismertek takaréküreges épületelemek, alapozási célra azonban csak előregyártott cölöpként alkalmaztak ilyeneket abból a megfontolásból, hogy a verés közben űzött tömeg a lehetőség szerinti kicsi, és így az elemben verés közben keletkező feszültség a megengedettnél kisebb legyen. A kútgyűrükből, vagy előre elkészített vasbeton köpeny süllyesztésével előállított kútalapok esetében is takaréküregesnek tekinthető az alapozás, azonban az ezesetben is előregyártott elemek alkalmazásával készül, sőt a takaréküreget általában később kitöltik betonnal. A helyben készült alapozás tömör alaptestei nagy anyagfelhasználással készülnek, a bennük ébredő feszültségek messze elmaradnak igénybevehetőségük (megengedett feszültségértékük) határától, a teherbírást a talaj igénybevehetősége határozza meg, így az alap kihasználtsága alacsony, az alap gazdaságtalan. A találmány feladata olyan eljárás, és az eljárás foganatosítására szolgáló olyan szerkezet szolgáltatása, amellyel a kívánt alakú és méretű (talp- és köpenyfelületü) helyben készült alaptestet az eddig alkalmazottnál kevesebb betonból lehet előállítani anélkül hogy az alaptest teherbírása kisebbé válna. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a helyben készült alapokban takaréküregképző szerkezettel üregeket hozhatunk létre, és ennek révén öntött, vagy szivattyúzott betonból az azonos külméretű tömör alaptesttel azonos teherbírású alaptestet kevesebb betonból vagyis anyagtakarékosan állíthatunk elő. E felismerés alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan eljárással oldottuk meg, amelynek során a talajban üreget alakítunk ki, abba utószilárduló anyagot töltünk, és az utószilárduló anyagot az üregben megszilárdulni hagyjuk, és amelyre az jellemző, hogy az üregben az utószilárduló anyag betöltését megelőzően, vagy azt követően, vagy pedig az utószilárduló anyag betöltése közben takaréküreg-képző szerkezetet helyezünk el, amelyet helyzetében — legalább időlegesen — rögzítünk. További találmányi ismérv, hogy a takaréküreg-képző szerkezetet az utószilárduló anyag betöltését és célszerűen legalább részbeni megkötését követően legalább részben az üregből eltávolítjuk. Újabb találmányi ismérv szerint az utószilárduló anyagba vasszerelést ágyazunk. Ismét további találmányi jellemző, hogy a mélyépítési szerkezetben, például alaptestben kialakított üreget a takaréküregképző szerkezet legalább részben eltávolítása után szilárd szemcsés vagy/és folyékony anyaggal töltjük ki. A találmány szerinti szerkezetre az jellemző, hogy szekrényszerű üreges test alkotja, illetve újabb találmányi ismérv szerint, hogy a szekrényszerű üreges test belsejében betonozócső van rögzítve, amely • testből előnyösen alul torkollik ki. Ismét további találmányi jellemzőszerint a szekrényszerű üreges test alsó vége tartományában lefelé csökkenő keresztmetszetű, illetve ezzel együtt, vagy ettől függetlenül célszerűen belső merevítő szerkezete van. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek a fontosabb eljárási fázisokat szemléltetik és a szerkezet egy előnyös kiviteli alakját tartalmazzák. A rajzokon Az 1—7. ábrákon az eljárás foganatosításának egymást követő technológiai lépéseit tüntettük fel egy mélyalap építésével kapcsolatban; Az Ma—lia. ábrák az 1—7. ábrákhoz tartozó felülnézetek; ezeken belül a 3—7. és a 3/a—7/a. ábrákon az üregképző szerkezet egy előnyös kiviteli alakja látható; a 8. és 9. ábrákon az eljárás egy másik foganatosftási módjának két fázisát ugyancsak mélyalap építésével kapcsolatban szemléltettük; a 10. ábrán az eljárás egy további foganatosítási módját érzékeltettük függőleges metszetben; a 11. ábra ugyancsak egy eljárás-foganatosítási mód érzékeltetésére szolgál ; a 12. ábrán egy a találmány szerinti eljárással készült mélyépítési falszerkezet egy részletét a 13. ábrán bejelölt B-B vonal mentén vett függőleges metszetben tüntettük fel; a 13. ábra a 12. ábrán bejelölt A-Ä vonal mentén vett metszet. Az 1. és 1/a ábrán az eljárás első lépést tüntettük fel. Az 1 terepszintről az alaptest számára a 2 talajban a 3 üreget alakítjuk ki. Az adott esetben ezután a 2. és 2/a. ábrán feltüntetett acélbetétekből álló 5 vasszerelést helyezzük el a 3 üregben, majd a 3. és 3/a. ábrán jelzett módon a 7 takaréküregképző szerkezetet engedjük le tervezett helyzetébe, az adott esetben az 5 vasszereléssel körülvett belső térbe. A 7 talajüregező szerkezet 18 szekrényszerű üreges test, amelyet belső 9 merevítő szerkezet támaszt ki, és amelyen belül az adott esetben a 8 betonozócsövet a 9 merevítő szerkezethez kapcsolva szereltük. A takaréküregező szerkezet további részleteit ismerhetjük meg a 4. és 4/a. ábrákból. Ez esetben a 18 szekrényszerű üreges testen belül szerelt 8 betonozócső alsó vége a 11 szelep, felső végéhez a helyszíni viszonyoktól függően vagy a 13 csatlakozótag közvetítésével a betonszivattyú 12 csővezetékét csatlakoztatjuk, vagy egyszerűbb esetben a 14 tölcsért szereljük fel. A betonozást a 4. ábra szemlélteti. A 8 betonozócsövön keresztü a 19 utószilárduló anyagot szivatytyúzzuk be a 18 szekrényszerű üreges testés a 2 talaj között szabadon maradt 3 üregbe. A 19 utószilárduló anyag a 10 nyilakkal jelzett irányokban áramolva fokozatosan tölti ki a 3 üreget. Az 5. és 5/a. ábrán jelzett fázissal az eljárás betonozási folyamatának a végét ábrázoljuk. A még friss betonba a 15 tüskéket nyomjuk be, hogy a később készülő falszerkezettel megfelelő kapcsolat kialakítását biztosítsuk. A 19 utószilárduló anyag kívánt megszilárdulása után a példa szerinti esetben a 7 takaréküregképző szerkezet egy részét, a 9 merevítő szerkezetet a 16 emelő tag segítségével eltávolítjuk, míg a másik részét, a 18 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
