194328. lajstromszámú szabadalom • Katódos védelem osztott anódrendszere a védőáram többcsatornás szabályozásával

1 194.328 2 kölcsönhatások lépnek fel, hogy az egyik anódágyba beépített ellenállás az egész árarrteloszlási rendszert megváltoztatja. így az ellenállások beszabályozása lehetetlenné válik. A megoldást csak olyan aktív szabályozó teszi lehetővé, amely a többi anódkörtől független beállítást enged meg. A szabályozás lehet kézi beállítású, vagy referenselektród segítségével automatikus. Az automatikus vezérlésre legtöbbször akkor van szükség, ha a sűrűn változó folyadékszint miatt a védőáramot is gyakran kell változtatni. Auatomatikus védőáram szabályozással működik a DE 29 16 934 sz. szabadalmi leírásban ismerteti módszer. Ennek lényege, hogy a szerintük hibaforrást jelentő referenselektródot és a védőáram szabályozá­sához a védendő acélszerkezet és az árambetápláló anód közötti feszültséget használják fel. Ez a feszült­ség azonban a vezérléshez nem elég stabi, ezért 40 mikroszekundum időre kikapcsolják a védőáramot, és a kikapcsolás alatt mérik meg az anód-katód feszültsé­get. Azért, hogy az anód-katód feszültség a katódos védelem megfelelő beállításához szükséges elektród­potenciállal kapcsolatba hozható legyen, anódként inert fémet, elsősorban platinázott titánt alkalmaz­nak. Ebben az esetben a védőáram kikapcsolásának ideje alatt az anód oxigén-elektródként, mint refe­renselektród iműködik. A kikapcsolás az adott időál­landókkal periódikus és a mért feszültséget vezérlő adatként az üzemidő alatt memóriában tárolják, A periódikus ki-be kapcsoláshoz az elektronika kétállású kapcsolókat és órajelgenerátort is tartalmazó védő­elemeket tartalmaz. Az alapjelet, a mért feszültsé­get a berendezés integrátorral formálja és erősíti. A módszer tehát csak homogén elektrolitban és inert anóddal alkalmazható. Talajban az ilyen oxigén­elektród potenciálját nem vehetjük olyan stabilnak, hogy mint referenciaelektródot, a védőáram szabályo­zásához alapjelként használjuk. A szabadalmi leírás­ban mutatott elektronika a periódikus üzemmód miatt bonyolult és drága. Munkánk célja olyan vezérlési megoldás, amely a katódos védelem egyenirányítója és az anódok közé beépítve az egy egyenirányítóhoz kapcsolt több anód esetében az anódok áramát egymástól függetlenül beállíthatóvá teszi, illetve referenciaelektród érzékelő­vel kiegészítve, az időben változó védőáramigényt anódként automatikusan kielégíti. Találmányunkhoz az a felismerés vezetett, hogy ha az egy egyenirányí­tóhoz kapcsolódó több anód , illetve anódcsoport áramkörében külön-külön tirisztort vagy tranzisztort építünk be, akkor megfelelő vezérlőáramkör segítségé­vel az egy egyenirányítóról üzemeltetett több anód ilyen vezérlőberendezésekkel egymástól függetlenül szabályozhatóvá válik. Találmányunk szerinti megoldás olyan vezérlőbe­rendezésekkel ellátott anódrendszer, amelynek segít­ségével a katódos védelem áramát az egyes anódok­­hoz közeli védendő felület védőáramigényének meg­felelően elektronikus úton szabályozhatjuk. A szabá­lyozás kézi vagy referenselektród segítségével automa­tikus módon történik, Az áramkörbe sorosan illesztett tranzisztor vagy tirisztor vezérlést potenciométerrel beállított alapjel, illetve automatikus üzemmódban az alapjel és integ­rált áramkörrel erősített és formált referenciajel össze­ge oldja meg. A referencia jelet referenselektród szol­gáltatja. A soros tranzisztor vagy tirisztor vezérlő elektronikus áramköre külön tápfeszültség ellátást nem igényel. A működtetéshez szükséges feszültséget az anódáramot szolgáltató feszültségből (egyenirányítón beállított feszültség) biztosítjuk, A vezérlőberendezésekkel ellátott osztott anód­rendszer elvi rajzát az 1. ábrán mutatjuk be. Az 1 ka tódosan védett fémszerkezet (példánkon csővezeték) védőáramát a 2 egyenirányító a 3 anódok segítségével biztosítja. Az n db 3 anód és a 2 egyenirányító közé építjük be az m db 4 vezérlőberendezést. Az n szám az egyenirányító teljesítményétől és védett létesít­mény felületének nagyságától függ, célszerűen nem haladja meg az ötvenet. Az m szám az n-nél kisebb is lehet, ebben az esetben a 4 vezérlőberendezés egyide­jűleg több 3 anód áramát szabályozza. Minden egyes 4 vezérlőberendezés tartalmazza a sorosan kapcsolt 5 tranzisztort vagy tirisztort, és az ezt működtető pár­huzamos áramkörben lévő 6 szabályozót, amelynek vezérlését a 7 mintavételező és a 8 alapjel beállító potenciométer jelének különbsége végzi. Automatikus vezérlés esetén a 4 vezérlő berende­zésben levő sorosan kapcsolt 5 tranzisztort vagy tirisz­tort a párhuzamos áramkörben levő 6 szabályozó működteti, amelynek vezérlését a 8 alapjel beállító potenciométer és a 8 referenselektród jelének különb­sége végzi. A 9 referenselektród jelét a 10 erősítő és a 11 illesztő egység formálja. A 7 mintavételező ebben az esetben áram, illetve feszültségkorlátozást végez. A találmány szerinti megoldás főbb előnyei az alábbiakban foglalhatók össze: A kézi beállítású vezérlőberendezés segítségéve! az egy egyenirányítóról működtetett több anód eseté­ben minden anód vagy anódcsoport a közelében lévő védendő felület áramigényének megfelelő nagyságú katódos védőáramot a többi anódtól vagy anódcso­­porttól függetlenül biztosítja. Az automatikus vezérlőberendezés segítségével az egy egyenirányítóról működtett több anód esetében minden anód vagy anódcsoport a közelében lévő vé­dendő felület időben változó áramigényét a többi anód működtetésétől függetlenül biztosítja. Az áram­igény változását okozó kóboráramnak vagy tartályok belsejében az elektrolit szintváltozásának hatása így az idő és a hely függvényében kompenzálható. A vezérlőberendezések alkalmazása gazdaságosab­bá teszi a katódos védelmet, mert több drágább egyenirányító beépítése megtakarítható. Szabadalmi igénypontok 1. Osztott anódrendszeres kapcsolási elrendezés fémszerkezetek korrózióvédelmére, amelyben egy egyenriányító negatív kapcsa a védett fémszerkezet­hez, pozitív kapcsa pedig a fémszerkezet mentén el­helyezett anódokhoz csatlakozik, azzal jelle­mezve, hogy az anódokat (3) és az egyenirányítót (2) összekötő vezetékekben sorosan kapcsolt vezérlő­­berendezések (4) vannak, amely vezérlőberendezések­ben (4) sorosan kapcsolt tranzitosztor vagy tirisztor (5) iés az ennek szabályozását biztosító párhuzamos áramkörben lévő szabályozó (6), valamint az ezt vezérlő mintavételező (7) és a szabályozóhoz (6) csatlakozó alapjel beállító potenciométer (8) van. 2. Osztott anódrendszeres kapcsolási elrendezés fémszerkezetek korrózióvédelmére, amelyben egy egyenirányító negatív kapcsa a védett fémszerkezet­hez, pozitív kapcsa pedig a fémszerkezet mentén elhe­lyezett anódokhoz csatlakozik, azzal jelle­mezve, hogy az anódokat (3) és az egyenirányítót 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents