194317. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az A40926 antibiotikum komplex és tiszta komponensei, a PA,PB,A,B,BO faktor, valamint ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására
1 194 3 j 7 2 kftható át a megfelelő *av- vagy bázis-addiciós sóvá, hogy a szabad alakot vizes oldószerben oldjuk és kis moláris feleslegben beadagoljuk a kiválasztott savat vagy bázist. A kapott oldatot vagy szuszpenziót ezután liofilizáljuk, a só kinyerésére. Abbair az esetben, ha a végtermék só nem oldható egy olyan oldószerben, amelyben a szabad forma oldható, ügy nyerjük ki, hogy a szabad forma szerves oldatához sztöchiometrikus mennyiségben hozzáadjuk a kiválasztott savat vagy bázist (vagy enyhe moláris felesleget veszünk), és a sót kiszűrjük. A szabad forma oly módon állítható elő, hogy egy megfelelő sav- vagy bázis-addiciós sót vizes oldószerben oldunk és semlegesítünk, a szabad alak felszabadítására. Ha a semlegesítés után sómentesítés válik szükségessé, egy szokásos sómentesítési eljárást alkalmazhatunk. Előnyösen alkalmazható pl. a szilanizált szilikagélen, nem funkcionalizált polisztritol, akrilsav és meghatározott pórusnagyságú polidextrán gyantán (ilyen pl. a Sephadex LH 20) vagy aktív szénen végzett oszlopkromatográfia. Miután a nem kívánt sókat egy vizes oldattal eluáltuk, a keresett terméket víz és egy poláris vagy apoláris szerves oldószer elegyével (lineáris grádians vagy lépcsős gradians alkalmazása mellett) eluáljuk. Ilyen pl. az 50 : 50% acetonitril: víztől kb. 100% acetonitrilig terjedő rendszer. Mint ez a szakember számára ismert, a sóképzés — akár gyógyászati szempontból elfogadható savakkal (bázisokkal), akár gyógyászati szempontból nem elfogadható savakkal (bázisokkal) felhasználható célszerű tisztítási technikaként is. Sóképzés és a só elkülönítése után egy A 40926 antibiotikum só alakja átalakítható a megfelelő szabad alakká vagy egy gyógyászati szempontból elfogadható sóvá. Egyes esetekben egy találmány szerinti vegyület bázis addiciós sója oldhatóbb vízben és hidrofil oldószerekben. Az A 40926 antibiotikum A faktor fizikokémiai jellemzői: A) Az 1. ábrán bemutatott UV abszorpciós spektrum, amely a következő abszorpciós maximumokat mutatja : a) 0.1NHCL 281 max b) pH 7,38 foszfát puffer 281 300 (váll) c) 0,1N nátrium- vagy káliumhidroxid 300 d) metanol 282 e) pH 9,0 foszfát puffer 282 300 (váll) B) A 2. ábrán bemutatott IR abszorpciós spektrum, amely a következő abszorpciós maximumokat mutatja (cm’1 ): 3700-3100, 3100-2800 (nujol), 1655, 1620- 1560, 1510, 1480-1410, (nujol), 1375 (nujol), 1320-1250, 1250-1190, 1100-950, 845 , 810, 720 (nujol). C) A 3. ábrán bemutatott 1H NMR spektrum, amely a következő jel-csoportokat mutatja (ppm-ben) 270 MHz-nél, DMSO-d6-ban (hexadeutoridimetilszulfoxid), belső standardként TMS-t (0,00 ppm), alkalmazva (delta » ppm), 0,86 (több t, 6H), 1.21 (kb. 11H), 1,43 (2H), 2,01 (2H), 2,31-2,34 (3H), 4-6,2 (kb. 16H), 6,2-8 (kb. 23H), 8,44, 9,22, 9,66 (széles sávok, mozgékony protonok). 2,5—4: inferferencia a H20 csúcsok hatására. D) Retenciós idő (R.) 1,12 a teikoplanin A2 2. komponenshez viszonyítva (ÏL = 20,3 perc) fordított fázisú HPLC-vel a következő körülmények között végezve az elemzést : oszlop: Ultrasphere ODS (5 (xm), Altéx (Beckman) 4,6 mm (i. d.) x 250 mm, elő-oszlop: Brownlee Labs RP 18 (5 /Ltm) Az eluálószer: CH3CN 10% pH 6,0-ra (2,5 g/1) NaH2P04 . H20 90% beállítva B eluálószer: CH3€N 70% pH 6,0-ra (2,5 g/1) NaH2P04 . H20 30% beállítva eluálás: lineáris grádiens, 5—60% B eluálószer az A eluálószerben, 40 perc alatt áramlási sebesség: 1,8 ml/perc, UV detektor: 256 nm belső standard: teikoplanin A2 2. komponens (Gruppe Lepetit S. p. A.) Ugyanilyen körülmények között a tesztoszteronhoz (Roussel Uclaf) viszonyított retenciós idő 0,60. f E) Az elem-analízis - miután a mintát előzetesen kb. 140°C-on közömbös atmoszférában megszárítottuk (tömegveszteség 4,6%) - a következő közelítő (átlagos) százalékos összetételt mutatja: szén 55,82%, hidrogén 5,17%, nitrogén 6,31%, klór (összes) 4,24%, klór (ionos) 0,37%. Szervetlen maradék 9Ó0°C-on, levegőn: 1,2%. F) Sav-bázis titrálási görbe 2-metoxi-etanol (MCS) : víz 4 : 1 arányú elegyében KOH-dal — HCl-felesleg hozzáadása után — végzett titrálás során. Ez 4 ionizálható funkció jelenlétére utal, amelyek pkj^Qg értékei a következők: 4,6, 5,6, 7,2, G) Rr érték 0,24 és Rf érték a teikoplanin A2 2. komponenséhez viszonyítva 0,70 a következő kromatográfiás rendszerekben: 5% (súly/térf.) vizes Na2S04 70 acetonitril 30 szilanizált szilikagél (60 F2S4, Merck) lemezeket alkalmazva (rétegvastagság, 0,25 mm), Előhívás:- UV fény, Pauly reagenssel — azaz diazotált szulfanilsavval (J. Chromatog. 20, 171, 1965, Z. Physiol. Chem. 292, 99, 1953) - sárga szín, — bioautográfia Bac. subtQis ATCC 6633 felhasználásával, minimális Davis táptalajon, H) Molekulatömeg kb. 1716 a FAB-MS spektrumbó] levezetve, amely 1717-nél mutatja az M + H csúcsot. Az A 40926 antibiotikum B faktor fizikokémiai jellemzői A) A 4. ábrán bemutatott UV abszorpciós spektrum a következő maximumokat mutatja: lambda (nm) a) 0,1N HC1 782 b) pH 7,38 foszfát puffer 281 c) 0,1N nátrium- vagy káliumhidroxid 300 (váll.) 300 d) pH 9,0 foszfát-puffer 283 e) metanol 300 (váll.) 282 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 7
