194281. lajstromszámú szabadalom • Kémiai eljárás az L 17392 antibiotikum (deglukoteikoplamin) és savaddíciós sói előállítására

1 194 281 2 A találmány tárgya kémiai eljárás egy antibiotikum vegyület, valamint savaddídós sói előállítására, amely antibiotikumot önkényesen L 17392 antibiotikum­nak vagy deglükoteikoplaninnak neveznek. Ennek az antibiotikum vegyületnek mikróbaelle­­nes aktivitása van, főleg a Gram-pozitív baktériumok (pl. Staphylococcus és Streptococcus törzsek) ellen. Ezt az antibiotikumot egy teikoplanin vegyület vagy teikoplanin jellegű vegyület kémiai transzformációjá­val, azaz erős savas hidrolízisével nyeljük. A teikoplanin annak az antibiotikum vegyületnek a nemzetközi nem-védjegyezett neve (INN), amelyet korábban teichhomicinnek neveztek és amelyet az Actinoplanes teichomyceticus új species (ATCC 31121) tenyésztésével nyernek olyan tenyésztő táp­közegben, amely asszimilálható szén- és nitrogén-for­rásokat, valamint szervetlen sókat tartalmaz (lásd még 4,239,751 lajstromszámú Amerikai Egyesült Álla­­mok-beli szabadalmi leírás). A fentebb idézett szaba­dalmi leírás szerinti folyamatban egy antibiotikum komplexet (amelyet teichomycinnek azonosítottak), amely Aj, A2 és A3 alkotórészeket tartalmaz, nyer­nek ki a fermentléből, megfelelő vízzel nem elegyedő szerves oldószerrel történő extrakcióval és a szerves oldószerből való kicsapással általánosan ismert mód­szerek szerint. Az A2 alkotórészt, amely az izolált an­tibiotikum komplex uralkodó alkotórésze, ezután el­különítik a többi alkotórészektől Sephadex®en tör­ténő oszlopkromatográfia segítségével. Az Aj és A3 alkotórészek csupán igen kis mennyiségben vannak jelen. A 2121401 számú brit szabadalmi leírás (nyilvá­­nosságrahozatal: 1983. 12. 21.) feltárja, hogy az A2 antibiotikum-alkotórész valójában öt szoros rokonság­ban levő, együtt keletkező fő komponens keveréke. A fermentációs és tisztítási (pl. oszlopkromatográ­­fiával történő) műveletekből nemrégiben olyan tei­koplanin terméket nyertek, amely lényegében A2 al­kotórészekből áll, társulva csekély mennyiségű A3 al­kotórésszel. A közelmúltban végzett tanulmányok azt mutatják, hogy az A2 teikoplanin alkotórészt és ennek egyes komponenseit az (I) általános képlettel lehet bemutatni, ahol a képletben R jelentése N-/(C10—Cj 3)alifás acil/ -D-glükóza­­min gyök, R1 jelentése N-acetil-D-glükózamin gyök, és R2 jelentése D-mmanóz gyök. Minden fentebb megnevezett cukor-rész a moleku­la magjához O-glikozidos kötésekkel kapcsolódik. Azonos szerkezeti képlettel rendelkező vegyületet mutat be a 0090578 számú európai szabadalmi leírás (nyilvánosságrahozatal: 1983. 10. 05.), mely vegyüle­tet A 41030 antibiotikum B alkotórésznek nevezik. Ezt a vegyületet mikrobiológiai folyamat segítségével nyerik, amely magában foglalja a Streptomyces Vir­giniáé NRRL 12525 vagy Streptomyces Virginiáé NRRL 15156 törzsek fermentálását megfelelő tápkö­zegben, a kapott A 41030 antibiotikum komplex izo­lálást .tisztítást és az egyes komponensekké való szétvá­lasztását. Az A 41030 olyan antibiotikum komplex, amely legalább hét alkotórészből áll, amelyben benne foglaltatik az A 41030 antibiotikum B alkotórész is', aná a leírás szerint bonyolult, folyadékkromatográfiás műveleteket is magában foglaló eljárással izolálható, a hozam 8,4%. A 84102665 és 84102666 számú európai szabadal­mi leírásokban (nyilvánosságrahozatal: 1984.09.26.) le vannak írva a teikoplanin A2 alkotórész részleges hidrolízis-termékei, ahol egy vagy két cukor-rész le van hasítva. Ezeket a termékeket L 17054 antibioti­kumnak, illetve L 17046 antibiotikumnak nevezik. A termékeket úgy nyerik, hogy a teikoplanin A2 alkotó­részt savas hidrolízisnek vetik alá bizonyos spedáli* körülmények között. Az L 17054 kialakításához a hidrolízist előnyösen 0,5n sósavoldat alkalmazásával hajtják végre 70°C és 90°C közötti hőmérsékleten 15-90 perc alatt. Az L 17046 kialakításához a hidro­lízist előnyösen In és 3n közötti koncentrációjú só­savoldat alkalmazásával hajtják végre 70°C és 90°C közötti hőmérsékleten 30- 60 perc alatt. Az L 17054 antibiotikumot meg lehet jeleníteni a fenti (I) általános képlettel, amelyben az R hidogén­­nel van helyettesítve, az R1 jelentése N-acetil-D-glü­­kozamin gyök és R2 jelentése D-mannóz gyök. Az L 17046 antibiotikumot szintén meg lehet jeleníteni az (I) általános képlettel, ahol mind az R.jnind az R2 hidrogénnel van helyettesítve és az Rl jelentése N-ace­til-D-glükózamin gyök. A jelen leírásban és igénypontokban a „teikopla­nin vegyület” kifejezéssel egy olyan vegyületet illet­tünk, amelyet az Actinoplanes teichomycetisus ATCC 31121 törzs fermentációjával és az azt követő tisztítá­si műveletekkel a 4,239,751 lajstromszámú amerikai egyesült államok-beli szabadalmi leírás szerint nyert teikoplanin komplexből választunk ki, valamint en­nek tovább tisztított készítményeit, pl. teikoplanin A2 alkotórészt, teikoplanin A3 alkotórészt, valamint a teikoplanin A2 alkotórész fő komponenseinek mind­egyikét. A „teikoplanin jellegű vegyület” kifejezéssel bármilyen olyan vegyületet illetünk, amelynek az (I) képletnek megfelelő alapszeikezete van, ahol R jelen­tése hidrogénatom, R1 jelentése hidrogénatom vagy N-acetil-D-glükózamín gyök, R2 jelentése hidrogén­­atom vagy D-mannóz gyök, azzal a feltétellel, hogy R, R1 és R2 együttesen nem lehet hidrogénatom, vala­mint a fenti anyagok és/vagy vegyületek bármelyiké­ből kettőnek vagy többnek bármilyen arányú keveré­két. Vizsgálataink során azt találtuk, hogy egy teikop­lanin- vagy teikoplanin jellegű vegyületnek szabályo­zott erős savas hidrolízis körülményei között végzett hidrolízisével az L 17392 antibiotikum (deglükotei­­koplanin), valamint savaddídós sói a fermentációs el­járásnál egyszerűbben és jobb kitermeléssel előállít­hatok. A „szabályozott erős savas hidrolízis körülményéi” amelyek a találmány szerinti folyamathoz megfelel­nek, olyan reakdókörülmények, amelyek elegendő sav-erősséget biztosítanak a teikoplanin és/vagy tei­koplanin jellegű vegyületek összes cukor-részének el­távolításához anélkül, hogy ezzel párhuzamosan más, nem kívánatos módosítást vagy változtatást idéznének elő az alapvegyület kémiai szerkezetében vagy királis központjaiban. Ismeretes, hogy az összes cukor-rész eltávolítása egy komplex molekula-szerkezetből, mint pl. a gliko­­peptid antibiotikumokból, mindig jelentős nehézsé: get okoz, mivel az enyhe savas hidrolízis körülményei általában csupán a cukor-részek részleges eltávolítását engedik meg, míg az erős savas hidrolízis körülményei elősegítik az alapvegyület részleges lebontását vagy változásokat idéznek elő a királis központi sztereoké­miái konfigurádóiban. így pl. az avoparcinnál, amely ismert glikopeptid antibiotikum, a valódi aglikont so-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents