194259. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-dezacetilezett TAN-588 antibiotikum előállítására
1 194259 2 A találmány szerinti eljárással N-dezacetilezett TAN-588 antibiotikumot állítunk elő. Ismeretes, hogy az antibiotikumok gátolják a baktérium-sejtfal oioszintézisét. Ismert antibiotikumok például a Nature, 289, 590-591, (1981)irodalmi helyen ismertetett szulfazedn és izoszulfazedn, valamint a Nature, 291,489—491 (1981) irodalmi helyen ismertetett SQ 26.180, 26.700, 26.823, 26875, 26.970, 26812 stb. jelzésű antibiotikumok. Ezek az ismert antibiotikumok elsősorban a Gram-negatív baktériumok ellen hatnak. A J. Antibiotics, 36, 1245-1251; 1252-1257, (1983) irodalmi helyen további SQ 28 3 32,28 502,28 803 stb. jelzésű antibiotikumokat ismertetnek. A találmány szerinti eljárást úgy végezzük, hogy TAN—588 antibiotikum alkálifém-, alkáliföldfémvagy ammóniumsóját benzhidril- vagy para-nitro-benzil-csoport bevitelére alkalmas vegyülettel reagáltatok, majd a kapott TAN-588 antibiotikum benzhidril-észter- vagy para-nitro-benzil-származékát dezacetilezzük és a kapott N-dezacetilezett TAN-588 antibiotikum benzhidril-észter vagy para-nitro-benzil■származékát hidrolizáljuk,illetve redukáljuk. A kiindulási anyagként alkalmazott TAN-588 antibiotikum alkálifém-, alkáliföldfém- vagy ammóniumsóját mikrobiológiai úton állíthatjuk elő olymódon, hogy Empedobacter lactamgenus YK—258 (FERM BP-699) vagy Lysobacter albus sp. nov. YK—422 (FERM BP-698) mikroorganizmust vagy ezek .TAN-588 antibiotikum termelésére képes mutánsait vagy variánsait szén-, nitrogén- és ásványisó forrást tartalmazó steril táptalajon tenyésztjük, majd a tenyészetet ismert módszerekkel feldolgozzuk, és a feldolgozás után alkálifém-, alkáliföldfémvagy ammőniumsó-oldattal a megfelelő sóformává alakítva a TAN-588 antibiotikum alkálifém-, alkáliföldfém- vagy ammóniumsóját kinyerjük. A TAN-588 antibiotikum alkálifém-, alkáliföldfém- vagy ammóniumsójának dezacetilezésétjól ismert dezacetilezési módszerekkel végezhetjük. így például a dezacetilezés folyamán a TAN-588 megfelelő sójába bevisszük a p-nitro-benzil-, vagy benzhidril-csoportot és a TAN—588 acetilcsoportját eltávolítjuk, majd ha szükséges a p-nitro-benzil vagy benzhidrilcsoportot is elimináljuk. Abból a célból, hogy a p-nitrobenzil-csoportot bevigyük a molekulába, a TAN-588 sóját egy olyan vegyülettel reagáltatjuk, ami képes a p-nitro-benzil-csoport bevitelére. Ilyen vegyületek lehetnek például a következők: p-nitro-benzil-bromid és p-nitro-benzil-klorid. Ezeket a vegyületeket 1-5, előnyösebben 1-2 ekvivalens mennyiségben alkalmazzuk. A reakciót előnyösen oldószerben, mint például dimetil-formamidban, dimetil-acetamidban vagy tetrahidro-furánban játszatjuk le. A reakció elősegítésére a reakcióelegybe 0,1— -05, előnyösen 0,1—02 ekvivalens mennyiségben trietil-amint és piridint adagolhatunk be. A reakciót 0—40 "C-on, előnyösebben 20-30 °C hőmérsékleten, 05-8 óra - előnyösebben 1—4 óra — alatt játszatjuk le. A reakció folyamán a reakcióelegyet állandóiul ke verte tjük. A benzhidrilcsoport bevitelét úgy végezhetjük, hogy a TAN-588 sóját benzhidrilcsoport bevitelére alkalmas vegyülettel, mint például difenü-diazo-metánnal vagy difenil-metil-bromiddal reagáltatjuk. Ezeket a vegyületeket 1-6, előnyösebben 2-4 ekvivalens mennyiségben alkalmazzuk. A reakciót előnyösen oldószerben, mint például tetrahidro-furánban, dioxánban, etil-acetátban vagy diklór-metánban játszatjuk le. A reakció elősegítésére a reakdóelegy pH-ját 1-3, előnyösebben 15-25 közé állítjuk be, 0,01-1,0 ekvivalens mennyiségben beadagolt hígított sósav, kénsav vagy foszforsav segítségével. A reakciót —10 — +50°C hőmérsékleten, előnyösebben 0 — 50 °C hőmérsékleten, 30 perc és 8 óra, előnyösebben 1—3 óra alatt játszatjuk le. A reakció folyamán a reakdóelegyet állandóan keverte tjük. A fenti eljárással kapott észterszármazékot szokásos módszerekkel választhatjuk el és tisztíthatjuk, így például a kívánt vegyületet szerves oldószerrel, mint például diklór-metánnal vagy kloroformmal kiextraháljuk, az extraktumot bepároljuk, majd megfelelő oldószert, mint például dietil-étert, hexánt adunk hozzá, amiből az anyag kikristályosodik. A kapott észterszármazékot szilikagéllel töltött oszlopon kromatográfiás módszerrel két komponensre választhatjuk szét, de szétválasztás nélkül is felhasználhatjuk a következő dezacetilezési reakdólépésben. A dezacetilezést imino-éteres, szolvolízises és enzimekkel végzett hidrolízises módszerrel végezhetjük. Az imino-éteres módszernél a kiindulási vegyületet foszfor-pentakloriddal, foszgénnel, foszfor-trikloriddal, vagy foszfor-oxiddoriddal reagáltatjuk. A fenti reagensek mennyisége előnyösen 1—5 ekvivalens, még előnyösebben 15—3 ekvivalens. A reakdót általában oldószeres közegben, mint például metilén-kloridban, diklór -etánban, kloroformban, szén-tetraldoridban vagy triklór-etánban játszatjuk le. A reakdó elősegítésére a reakdóelegybe 3—20 ekvivalens, előnyösebben 5—10 ekvivalens mennyiségben például piridint, NN-dimetil-anilint, trimetil-anilint, anilint vagy toluidint adagolhatunk be. A fenti módszerrel végzett dezacetilezést —30 — — 0 °C közötti — előnyösebben -15------5 °C közötti - hőmérsékleten 15 perc és 8 óra,előnyösebben 30 perc és 2 óra alatt játszatjuk le. A reakdó folyamán a reakdóelegyet állandóan kevertetjük. A kapott imino-klorid-származékot úgy alakítjuk át imino-éter-származékká, hogy a reakdóelegyhez feleslegben metanolt adunk és a kapott elegyet állandó keverés közben -30 — 0 °C, előnyösen —15 -- -5 °C hőmérsékleten tartjuk 15 perc - 2 órán, előnyösebben 30 perc — 3 órán át. Ezután a reakdóelegyet 10 - 40 °C, előnyösebben 20 - 30 °C hőmérsékleten kevertetjük, 30 perc - 2 órán keresztül. A reakdóelegybe az imino-éter C=N kötésének bontására ezután híg sósavat adunk be, majd az elegyet 15 perc - 2 órán, előnyösebben 30 perc - 1 órán át, 10 - 40 °C hőmérsékleten, előnyösebben 20 - 30 °C hőmérsékleten tartiuk. A szolvolízises módszernél a kiindulási vegyületet metanolban, etanólban vagy ezek és víz elegyében feloldjuk, majd a reakdóelegyet 20 °C és az elegy forráspontja közötti hőmérsádeten, előnyösen 50 “C és az elegy forráspontja közötti hőmérsékleten tartjuk,05-30 órán,előnyösen 2-8 órán át. A kapott oldatot ezután semlegesítjük és a reakdóterméket egy vízzel nem elegyedő szerves oldószerrel, mint például metilénddoriddal, dietil-éterrel, vagy etil-acetáttal extraháljuk. Az extrák tűm be tömé-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
