194249. lajstromszámú szabadalom • Eljárás amino-alkil-penem-származékok előállítására

1 194.249 2 meylekben R3 aminocsoport, olyan /(Xj, Yi) C=X2 Hf Yj4 képletű inudo-észterrel reagáltatva, ahol Xt hidrogénatom, X2’ iminocsoport, Yj 1-4 szénato­mos alkoxicsoport, például etoxicsoport és Y2 egy aniont, például kloridiont jelent, amidinekké alakít­hatjuk. Továbbá az R3 aminocsoportot egy 1-4 szén­atomos alkilcsoporttal mono-szubsztituált aminocso­­porttá alakíthatjuk. A rövidszénláncú alkilcsoport(ok) bevezetését végezhetjük megfelelő reakcióképes rövid­szénláncú alkil-észterekkel, például -halogenidekkel, például -kloridokkal vagy -bromidokkal, vagy -szulfo­­nátokkal, például -metán- vagy p-toluolszulfonátok­­kal, bázikus kondenzálószer, például egy alkálifém­vagy alkálifóldfém-hidroxid vagy -karbonát,például kálium-hidroxid vagy nátrium-karbonát jelenlétében, inert oldószerben, például rövidszénláncú alkanolban szobahőmérsékleten vagy melegítés vagy hűtés köz­ben, körülbelül -20°C és körülbelül ♦80°C közötti hőmérsékleti tartományban reagáltatva. Az izomer vegyületek keletkezett keverékeit az ön­magukban ismert módszerekkel választhatjuk szét az egyes izomerekre. így például a keletkezett racemátot optikailag aktív segédanyaggal reagáltatjuk, a két di­­asztereomervegyület így képződött keverékét megfe­lelő fizikai-kémiai módszerekkel (például frakcionált kristályosítással, adszorpciós kjomatográfiával) vá­lasztjuk szét az egyes diasztereomer vegyületekre, amelyek az optikailag aktív vegyületekre hasíthatók. Az antipódokra történő szétválasztásra különösen az olyan racemátok alkalmasak, melyek savas csoportot tartalmaznak, például az olyan (I) általános képletű vegyületek racemátjai, melyekben R2 karboxil-cso­portot jelent. Ezeket a savas racemátokat optikailag aktív bázisokkal, például optikailag aktív aminosavak észtereivel vagy (-)-brucinnal, (+)-kinidinneI, (-)- és (—)-efedrinnel, (+)- és (—)-l-fenil-etil-aminnal és ezek N-mono- vagy N,N-dialkilezett származékaival reagál­tatva olyan keverékeket állíthatunk elő, melyek a két diasztereomer sót tartalmazzák. A karboxilcsoportokat tartalmazó racemátokban ezeket a karboxilcsoportokat észterezhetjük egy opti­kailag aktív alkohollal is, például (-)-mentollal, (+)­­borneollal, (♦)- vagy (-)-2-oktanollal, majd a kívánt diasztereomer elkülönítése után a karboxilcsoportot felszabadítjuk. Racemát szétválasztására alkalmas az a módszer is, melynek során egy jelente vő hidroxilcsoportot optikai­lag aktív savakkal, vagy ezek reakcióképes, funkcio­nális származékaival észterezünk. Eközben a diaszte­reomer észterek képződnek. Megfelelő savak például a (-)-abietinsav, Df*)- és L(-)-almasa, az N-acilezett, optikailag aktív aminosavak, a (♦)- és (—)-kámfánsav, (♦)- és (—)-ketopinsav, L(*)-aszkorbinsav, (^-kámfor­­sav, a (♦)-kámfor-10-szulfonsav(béta), (+)- vagy (-)-al­­fa-bróm-kámfor-pi-szulfonsav, D(-)-kinasav, D(-)­­izoaszkorbinsav, D(-)- és L(>)-mandulasav, (*)-l-men­­toxi-ecetsav, D(-)- és L(+> borkősav és ezek di(0-ben­­zoil)- és di(0-p-touil)-származékai. Az olyan (I) általános képletű vegyületeket, me­lyekben R, hidroxilcsoport és R* hidroxilcsoporttal szubsztituált metil- vagy etilcsoport és a többi funk­cionális csoport védett, optikailag aktív izocianátok­­kal, például (♦)- vagy (-)-l-fenil-izocianáttal reagáltat­va a diasztereomer uretánok keverékévé alakíthatjuk át. A bázikus racemátok, például az olyan (I) általá­nos képletű vegyületek, melyekben R4 egy aminocso­­porttaí szubsztituált csoport, az említett optikailag aktív savakkal diasztereomer sókat alkothatnak. Az 'elválasztott diasztereomerek opükailag aktív (I) általános képletű vegyületekre történő hasítását a szokásos módon végezzük A sókból a savakat vagy a bázisokat például az eredetileg alkalmazottnál erő­sebb savakkal, illetve bázisokkal kezelve szabadíthat­juk fel. Az észterekből és az metánokból a kívánt optikailag aktív vegyületeket, például alkálikus hidro­lízissel vagy egy komplex hidriddel, például lítium­­alumínium- hidriddel végzett redukcióval nyerhetjük. A racemátok szétválasztásának egy további módja, hogy egy optikailag aktív adszorpciós rétegen, például nádcukron kromatografálunk. Szintén alkalmas módszer a racemátok szétválasz­tására, hogy azokat optikailag aktív oldószerben old­juk és a nehezebben oldódó antipódot kikristályosít­juk. Egy negyedik módszer szerint a racemátot oldjuk és az optikai antipódok egyikét kristályosítjuk ki, a fenti eljárások valamelyike szerint nyert optikailag aktív termék kis mennyiségével végzett beoltással. A racemátok optikailag aktív antipódokra történő szétválasztását tetszőleges eljárási lépésben hajthatjuk végre, azaz a racemát szétválasztását végezhetjük a (II) - (VI) általános képletű kiindulási anyagoknál, vagy ezek előállítására szolgáló — a következőkben is­mertetett — eljárások bármelyik lépésében. A keletkezett (I) általános képletű vegyületek min­den utólagos átalakításánál azok a reakciók előnyösek melyeket enyhén bázikus vagy főként semleges körül­mények között végezhetünk. A (II) és (III) általános képletű kiindulási vegyüle­tek előállítása az 1. reakcióvázlat szerint történhet. 1. lépés Egy (VIII) általános képletű tioazetidinont nye­rünk, ha egy (VII) általános képletű vegyületet egy -S-C(=Z (-)CH2)m— CH(R3,R4) képletű csoport be­vezetésére alkalmas vegyülettel reagáltatunk. A (VII) általános képletű kiindulási anyagban W egy nukleofug, az -S-C(=Z (-)CH2)m-CH(R3,1h») képletű csoporttal helyettesíthető csoport. Megfelelő W csoportok például az aciloxicsoportok, az Rq—S02 képletű szulfonilcsoportok, melyekben Rq egy szer­ves csoport. W lehet ezenkívül azidocsoport vagy ha­logénatom Valamely W aciloxicsoportban az acilcso­­port például egy szerves karbonsav acilcsoportja és például rövidszénláncú alkanoilcsoportot, például acetil- vagy propionil-csoportot, adott esetben szubsz­tituált benz oil csoportot, például benzoil- vagy 2,4-di­­nitro-benzoil-csoportot, vagy fenil-(rövidszénláncú)al­­kanoil-csoportot, például fenil-acetü-csoportot jelent. Valamely Rq-S02-képletű szulfonilcsoportban Ro például adott esetben hidroxilcsoporttal szubszti­­tutált rövidszénláncú allolcsoport, például metü-, etil- 2-hidroxi-etil-, l-hidroxi-prop-2-il- vagy l-hidroxi-2- metil-prop-2-il-csoport, benzil- vagy adott esetben szubsztituált fenil-csoport, például fenil-, 4-bróm-fe­­nil- vagy 4-metil-fenil-csoport. Amennyiben W halo­génatom, lehet például brómatom vagy jódatom, vagy főként klóratom W jelentése előnyösen metilcsoport vagy 2-hidroxi-etil-szulfonil-csoport, acetoxlcsoport vagy klóratom Egy -S-C(=Z (-)CH2)m-(CH(R3 JU) csoport bevezetésére alkalmas vegyület például egy (RjJ^ (CH(-)CH2)m-C(=Z (—SH képletű sav vagy főként ennek valamely sója, például alkálifém-, így nátrium­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5

Next

/
Thumbnails
Contents