194194. lajstromszámú szabadalom • Eljárás antibakteriális hatású oxo-oxazolidinil-benzol származékok és az ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

1 194.194 2 7. táblázat (VI) általános képletű vegyüktek előállítása 125 4 CH3CO-, H -CH2 NH2 HC1 >250 5 126 4 CH3CO-, H-nh2 180,5--181,9 fi 127 4 CH3CO-, H-cf3 170,0--175,0 e 128 4 CH3CO-, H-OCH3 167,8--168,1 fi 129 4 CH3SO-, H-ch3 175,5--175,9 R,S 130 4 CH3SO, H O-ch3 185,1--185,8 s,s 131 il 4 HC-, H-ch, 169,0--170,0 fi ,132 3-CH3-, 4-H-ch3 134 --134,5 fi 133 3 Et-, 4-H-CH3 117 --118 fi 134 3 CH3O-, 4-H-ch3 113,5--114,5 fi 135 3 CH3S-, 4-H-ch3 116,5--117,5 fi 136 3 NOj -. 4-H-ch3 161 --162 fi 137 4 CH3 -, 3-NO2 •ch3 172 --174 dfi 138 3 CF3 -, 4-H-ch3 140 --141 fi 139 3 CH3CO-, 4-H-ch3 153,5--154,5 fi Formulázás 20 A találmány szerinti antibakteriális szereket bár­mely olyan módon adagolhatjuk, amely lehetőséget biztosít a hatóanyag és a gyógyítandó hely érintkezte­­tésére. A gyógyszereknél szokásos bármely hagyomá- __ nyos adagolási formát választhatjuk, egyedi terápiás szerként vagy más terápiás szerekkel együtt alkalmaz­hatjuk A hatóanyagot önmagában is adagolhatjuk, de általában egy, a gyógyászatban szokásosan alkalma­zott hordozóanyaggal együtt alkalmazzuk, melyet a kezelés módjától függően választhatunk meg. gg Az adagolandó dózis nagysága ismert faktoroktól függ, például az adott szer farmakodinamikai tulaj­donságaitól és a kezelés módjától, a beteg korától és súlyától és tömegétől, a tünetek természetétől és kiterjedtségétől, a kezelés módozatától és gyako­riságától és az elérni kívánt hatástól. Általában 5—20 35 milligramm hatóanyag/testsúly kg napi dózist alkal­mazhatunk. Rendszerint, ha a találmány szerinti ak­tívabb vegyületeket használjuk, 5—15, előnyösen 5—7,5 mg hatóanyag/testsúly kg napi dózist alkal­mazhatunk. Ezt 2—4 adagban adhatjuk a betegnek, vagy retard gyógyszerkészítményeket is csinálhatunk 40 belőle, a kívánt hatás elérésének függvényében. A gyógyszereket parenterálisan is adagolhatjuk. Az intermális kezelésre alkalmas dózisegység­­-formák (készítmények) 1,0—500 mg hatóanyagot tartalmaznak egységként. Ezekben a gyógyászati készítményekben a hatóanyag általában 0,5-95 súly% mennyiségben van jelen a készítmény össz­súlyára számítva. A hatóanyagot orálisan adagolhatjuk szilárd dózis­formákban, például kapszula, tabletta és por formá­jában, de adagolhatjuk folyékony formában is, pél- gg dául elixírek, szirupok, szuszpenziók formájában is, parenterálisan steril folyadék-dózisformákban alkal­mazhatjuk. A zselatin kapszulák a hatóanyagot és az elporított hordozóanyagokat, például laktózt, szacharózt, man­­nitot, keményítőt, sztearinsavat, cellulóz-származéko- 55 kát, magnézium-sztearátot és hasonlóakat tartalmaz­hatják. Hasonlókat használhatunk tabletták előállítá­sához is. A tabletták és kapszulák retard gyógyszer­­készítmény formájában is elkészíthetők, így a ható­anyag folyamatosan, több fta alatt szabadul fel. A tablettákat a kellemetlen ízérzet elkerülése céljából és a légköri nedvességtől való védelem miatt kívülről cu­­ko mázzal vagy filmmel vonhatjuk be, de a gasztroi­­nesztinális szakaszon való szelektív szétesés biztosí­tása céljából is bevonhatjuk őket. Orális kezelés céljára alkalmas folyadék-dózisfor­mák színező- és ízesítőszereket tartalmazhatnak, hogy a beteg számára vonzóbbá tegyük ezeket a készítmé­nyeket. Általában vizet, megfelelő olajat, vizes sósoldatot, vizes dextózt (glükózt) és hasonló cukoroldatokat és glíkolokat, például propilén-glikolt vagy polietilén­­-glikolokat használhatunk parenterális oldatkészítmé­nyek hordozóanyagaiként. Parenterális folyadékké­szítmények általában előnyösen a hatóanyag vízold­­hafó sóját, megfelelő stabilizálószereket és szükség esetén egy puffert tartalmaznak. Megfelelő stabili­zálószerként antioxidánsokat, például nátrium-bi­­szi lfátot, nátrium-szulfitot, aszkorbinsavat vagy ezek keverékét alkalmazhatjuk. Citromsavat és ennek sóit, illetve nátrium-EDTA-t is használhatunk. A pá­réi terális oldatok ezen kívül tartósítószereket, pél­dául benzalkónium-kloridot, metil- vagy propil-para­­béut és klór-butanolt is tartalmaznak. Megfelelő gyógyászati hordozóanyagokat a „Re­mi ígton’s Pharmaceutical Sciences” ír le, mely ezen a területen alapvető műnek tekinthető. A találmány szerinti gyógyászati készítményeket az alábbi példákkal illusztráljuk: Kapszula Nagymennyiségű kapszula-dózisegységeket készít­hetünk úgy, hogy standard, két részből összetehető, kemény zselatin kapszulákat a következő keverékkel töltünk meg: 75 mg elporított hatóanyag, 150 mg lak­­tóz, 24 mg talkum és 6 mg magnézium-sztearát. Lágy zselatin kapszula A hatóanyagot szójaolajjal keverjük össze és zsela­tinba injektáljuk, így olyan lágy zselatin kapszulá­kat kapunk, amelyek 75 mg hatóanyagot tartalmaz­nak. A kapszulákat mossuk és szárítjuk. Tabletta 4 következő összetételű tablettát állíthatjuk elő nagy mennyiségben: 75 mg hatóanyag, 0,2 mg kolloid szilícium-oxid, 5 mg magnézium-sztearát, 250 mg mikrokristályos cellulóz, 11 mg kukoricakeményíto és 98,8 mg laktóz. A tablettákat megfelelő bevonat­tal is oevonhatjuk, így javíthatjuk az élvezhetőséget vagy lassíthatjuk a felszívódást. 16

Next

/
Thumbnails
Contents