194144. lajstromszámú szabadalom • Granulált mésztrágya savanyú talajok kezelésére

1 194.144 2 A kéreg-anyagot kötőanyaggal rögzítjük a mag­­•anyaghoz. Kötőanyagokként a növény szempontjá­ból közömbös, ismert granulálási kötőanyagok bár­melyikét (pl. metil-cellulózt, melaszt stb.) felhasznál­hatjuk. Tapasztalataink szerint kötőanyagokként rendkívül előnyösen alkalmazhatunk nitrogén-tartal­mú műtrágyákat, elsősorban ammóriium-nitrátot és karbamidot. Megállapítottuk, hogy a jelenlévő nit­rogéntartalmú műtrágyák nemcsak a növény nitro­gén-szükségletét biztosítják, hanem elősegítik a kér­get alkotó kalcium-vegyöletek oldódását, illetve a növény által felvehető formában való átalakulását. A kötőanyag mennyisége a granulátum össztömegére vonatkoztatva 1 -35%, célszerűen 2-25% lehet. A találmány szerinti granulált mésztrágya-készít­­ményeket úgy állítjuk elő, hogy a mag-anyagra nagy diszperzitású kalcium-vegyületet vagy kalcium-tartal­mú anyagot, kötőanyagot és adott esetben a növény fejlődését elősegítő egy vagy több ismert, nagy disz­perziót viszünk fel, majd a kapott granulátumot szá­rítjuk. A granulálási tetszés szerint ismert, szakaszos vagy folyamatos üzemű berendezésben (például forgótá­­nyéros, fluid ágyas vagy gejzírréteges berendezésben) elvégezhetjük. A találmány szerinti granulált mésztrágya-készít­­mények kéreg-anyaga a talajba kerülve igen gyorsan elemi szemcsékre esik szét, és az elemi szemcsékre szétesett kalcium-vegyületek környezetükben meg­felelő pH-jú és mésztartalmú talajközeget hoznak lét­re. A kalcium-tartalmú mag-anyagot tartalmazó ké­szítmények mag-anyaga a kéreg-anyagtól eltérően lassan oldódik, így ez a növény számára hosszú ideig rendelkezésre álló kalciumforrást jelent. A találmány szerinti granulált mésztrágya-készlt­­mények - szemcsés szerkezetük és megfelelő szem­cseszilárdságuk miatt — ún. starter műtrágyázásra is alkalmazhatók, azaz vetőgéppel a vetéssel egyidőben közvetlenül a magvak mellé kiadagolhatók. A szem­csék közelében kialakuló, a növény fejlődése szem­pontjából kedvező közegben az eredetileg mészhiá­­nyos talajokban a cukorrépa például 2-4 nappal ko­rábban kel ki. Ez közismerten komoly előnyökkel jár, mert gyors kelés esetén a különböző betegségek (fuzárium, gyökérfekély stb.) a növényt sokkal ke­vésbé képesek megtámadni. A találmány szerinti granulált mésztrágya-készít­­ményeket starter trágyázások kívül a szokásos mó­don, közönséges mésztrágyaként is felhasználhatjuk a talaj savanyúságától függően általában 1,5—2,0 t kal­­cium-karbonát/hektár mennyiségben. A találmány fő és járulékos előnyeit az alábbiak­ban foglaljuk össze:- a mésztrágya-granulátum olcsó, könnyen hoz­záférhető anyagokból állítható elő,- a granulálási technika egyszerű, kis fajlagos energiaigényű,- a találmány szerinti mésztrágya könnyen és egyenletesen kiszórható, nem tapad össze, jól tá­rolható,- a granulátumok a növényi magvakkal együtt is kiszórhatók,- a lokális (a mag közvetlen környezetében je­lentkező) pH-növekedés jelentésen csökkenti a mésztrágya-igényt, nem kell ugyanis megvárni azt, hogy a talaj teljes termőrétege a megfelelő mész­­tartalomra és pH-ra álljon be (az utóbbihoz ese­tenként két nagyságreddel nagyobb mennyiségű kalcium-karbonátra van szükség).- a granulátumba kötőanyagként bevitt, önma­gában is biológiailag aktív nitrogén műtrágya fo­kozza a kalcium-vegyület oldódási sebességét és ja­vítja a növény kalcium-felvételét,- a mag-anyagként kalcium-vegyületet tartalmazó mésztrágya-granulátumok a talajban hosszú ideig ható mészforrást biztosítanak. A találmányt az oltalmi kör korlátozása nélkül az alábbi példákban részletesebben ismertetjük. 1. példa 82% kalcium-karbonátot tartalmazó mészkőből őrleményt készítünk, amelyből két frakciót vá­lasztunk el.Az első frakció szemcsemérete 1-2 mm, a másodiké 50 mikronnál kisebb érték. Az 1—2 mm szemcseméretű frakcióból 2 kg-ot betöltünk egy porózus rétegtartóval és oldalsó anyag­elvezetéssel ellátott hengeres granuláló készülékbe. A kész41ék alján 65—70 C hőmérsékletű levegőt beve­zetve a mészkőszemcséket lebegésbe hozzuk. Az 50 mikronnál kisebb szemcseméretű mészkő­­frakcióból 600 g-ot 260 g ks rbamiddai keverünk ösz­­sze, majd a keverékből 30 tömeg% szárazanyag-tar­talmú vizes szuszpenziót készítünk. Ezt a szuszpen­ziót 47-50 g/perc adagolási sebességgel, kb. 1 óra alatt permetezzük a lebegésben tartott mészkőszem­csékre. 70 perc elteltével a levegőbevezetést megszűn­tetjük, és a kapott nedves jpranulátumot 90 percig 105 °C-on szárítjuk. A kapott granulátumok átlagos szemcsemérete 2,1 mm, nitrogéntartalma 2,1%. 2. példa Forgótányéros granuláló berendezésbe 120 kg, 1,8 mm átlagos szemcsemérer.ű karbamid granulátu­mot töltünk. A granulátumra 45 perc alatt 100 kg, 42 tömeg% szárazanyag-tartalmú szuszpenziót per­metezünk, a vizes szuszpenzjó szárazanyagként 80 tömeg% 30—63 mikron szemeseméretű, mészégetési szállóport, 10 tömeg% melaszt és 10 tömeg% ammó­­nium-nitrátot tartalmaz, a kapott granulátumot forgó kemencében, forró levegő befúvatásával szárítjuk, majd szitálással eltávolítjuk az 1 mm-nél kisebb szem­cseméretű frakciót. A kapott granulátum tömege 145 kg, átlagos szemcsemérete 2 mm, nitrogéntartalma 48%. 3. példa A 2. példában közöltek szerint járunk el, azzal a különbséggel, hogy a granulátumok magjaként 1,5 mm átlagos szemcseméretű, 1 mm-nél kisebb méretű szemcséket nem tartalmazó mészkő-őrleményt hasz­nálunk, amire 35 tömeg% szárazanyag-tartalmú vizes szuszpenzíót viszünk fel. A vizes szuszpenzió száraz­anyagként 25 tömeg% kalcium-tartalmú sárszentmihá­­lyi lápi meszet és karbamidot tartalmaz 9:1 tömeg­arányban. A kapott granulátum tömege 138 kg, szemcsemé­rete 1,2 és 2,5 mm közötti érték, nitrogéntartalma 3,9%. A következő példákban a 3. példa szerint előállí­tott granulált mésztrágya felhasználását és az elért eredményeket ismertetjük. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents