194134. lajstromszámú szabadalom • Eljárás veszélyes ipari hulladékok ártalmatlanítására beágyazással
1 194.134 2 Ä vîtes bitumen-emulziót célszerűen a keverék térfogatára számítva 5-20%, előnyösen 15% mennyiségban alkalmazzuk, Így filmszerű bitumen réteget kapunk. c. Ha vízzel nem elegyedő hulladék ártalmatlanítása a feladat, a keverékhez nedvesítőszert is adunk, nedvesítőszerként különböző tenzideket, előnyösen 8-12 HLB-értékű tenzideket alkalmazhatunk, a keverék térfogatára számítva 1-3%, előnyösen 1,5% mennyiségben. 13 A találmány szerinti eljárás előnye, hogy a segítségével beágyazott veszélyes ipari hulladék a megszilárdulás után a szokásos kommunális hulladékokkal együtt lerakhatóvá válik, a környezetvédelmi előírásokat teljes mértékben kielégíti, sem a csapadék-, sem a talajvíz hatására nem oldódik ki belőle a ve- 15 szélyes hulladék. Az. eljárás ezenkívül gazdaságos is, mert az értékes cementek nagy részét hulladékanyaggal helyettesíti. A cementgyártás vagy más hidraulikus kötőanyag gyártása során nagy mennyiségben keletkeznek hulJadékanyagok, amelyeknek haszno- n') sítása eddig nem volt megoldott és elhelyezésük is nehézségbe ütközött. Ezek a huiladékanyagok kis mennyiségű cementtel és megfelelő adalékanyagokkal kiegészítve kiválóan alkalmasak veszélyes ipari hulladékok beágyazásos ártalmatlanítására. Ha a keveréket műanyag zsákokban hagyjuk meg- 25 szilárdulni, a megszilárdult keverék könnyebben mozgatható, rakható le. A találmány szerinti eljárást az alábbi kiviteli éldákkal szemléltetjük, a környezetszennyezés Idüszöbölését pedig biológiai kísérletekkel igazoljuk. 1. példa 100 g, triklór-etilén clesztillációjakor visszamaradó, úgynevezett „trisár” hulladékot összekeverünk 12,5 g vizes bitumenemulzióval, majd intenzív keverés közben hozzáadjuk 35 g, cementgyári filterpor és 18 g cement 50 ml vízzel készített szuszpenzióját. A keletkező keveréket műanyag zacskóba töltjük, körülbelül 4—5 nap alatt megszilárdul. A toxikus hulladékot beágyazva tartalmazó betonmintát tízszeres mennyiségű desztillált vízzel 24 órán át rázógépen rázzuk, majd különböző biológiai tesztekkel megvizsgáljuk, hogy a desztillált víz oldott-e ki toxikus anyagot. Az MSZ 22-902/3, illetve az MSZ 22.902/6 számú szabványok előírásai szerint 48 órán át tartó halteszttel és Daphnia-teszttel meghatározzuk az extraktumból a közepes tűrés határát (% TLM4g,, illetve dil. TLMíg^), az MSZ 22.902/4 számú szabvány előírásai szerint, különböző hígításokban a Sinapis alba csiranyövény gyökereinek átlagos hosszát a kontroll növényhez viszonyítva, valamint a csírázást gátló hatást. A kapott eredményeket az alábbi I. táblázatban adjuk meg. I. táblázat ökotoxikológiai VIZSGÁLATOK VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK MINŐSÍTÉS Hal-teszt %.TLm48, = 120 nem mérgező Daphnia-teszt dilTLm4ga=15 nem mérgező Csiranövény-teszt hígítás 1:1 1:10 1:100 nem mérgező a gyökerek átlagos hossza a kontroll százalékában (%) 92 95 96 Csírázást gátio hatás vizsgálata keverési arány 1:10 a talajra vonatkoztatott érték 96 (%) csírázást nem gátol ___________________ 3
