194127. lajstromszámú szabadalom • Berendezés víz kezelésére, különösen szennyvíz biológiai tisztítására

2 1 A találmány tárgya berendezés víz kezelésére, kü­lönösen szennyvíz biológiai tisztítására. A nagy mennyiségben keletkező szennyvizek tisztí­tása nagy méretű és teljesítményű központi telepeken általában megoldott. Ugyanakkor nincs megfelelő megoldás csatornázatlan kisebb települések és külön­álló objektumok (családi házak, nyaralók, bölcsődék, óvodák, iskolák, egyéb szolgáltató egységek és közin­tézmények stb.) fekáliás szennyvizeinek tisztítására. Kis mennyiségben keletkező szennyvizek biológiai tisztítására ismeretesek különféle biológiai szűrők és merülő tárcsás tisztítók, valamint űn. elveniszapos be­rendezések. A biológiai szűrők és merülőtárcsás tisz­títók esetében a biológiai tisztítást a szűrőtöltetre, illetve a merülőtárcsára települt biohártya végzi, ae­rob körülmények között (oxigén felhasználásával). A biológiai szűrőket tartalmazó berendezések álta­lában igen érzékenyek a hőmérséklet-ingadozásokra és a tisztítandó szennyvíz mennyiségének változásaira. Nehezen biztosítható a szűrőtöltet ill. tárcsa felüle­tén a tisztítás szempontjából meghatározó jellegű op­timális biohártya kialakulása, s ezért gyakori a beren­dezések eltömődése, a biohártya tárcsáról való lesza­kadása. Mindkét eset komoly üzemzavart idézhet elő, amelynek elhárítása, különösen kis berendezéseknél, problematikus. Ezen problémák kiküszöbölése céljá­tól különféle géi berendezéseket próbálnak alkalmaz­ni, ezek azonban túlságosan bonyolulttá és költséges­sé teszik a kisebb szennyvíztisztító berendezéseket. A biológiai szűrőknél elterjedtebben alkalmazzák az eleveniszapos kis kompakt berendezéseket. Ezek különféle levegőztetési megoldásokat (légbefűvás, lég­­beszívás, vízszintes és függőleges tengelyű rotorokkal való levegőztetés) tartalmaznak. Ezek az ismert kis eleveniszapos berendezések szin­tén bonolylultak, költségesek és energiaigényesek, to­vábbá gondos és szakszerű üzemeltetést igényelnek, tehát nem felelnek meg a követelményeknek. A találmány célja a fenti hiányosságok kiküszöbö­lése. A találmány feladata olyan berendezés létrehozása víz kezelésére, különösen szennyvíz biológiai tisztítá­sára, amely egyszerű felépítésű, kis energiaigényű, au­tomatikusan üzemeltethető, tehát messzemenően kie­légíti a kis mennyiségben keletkező szennyvizek tisztí­tásával kapcsolatos igényeket, és amely a vonatkozó előírásoknak megfelelő minőségű tisztított vizet szol­gáltat. A feladat megoldása olyan berendezés víz kezelésé­re, különösen szennyvíz biológiai tisztítására, amely­nek a kezelendő víz befogadására alkalmas, egymással legalább páronként közlekedő kapcsolatban levő, szükség szerint gépi berendezéssel, illetve hozzáveze­­téssel és elvezetéssel ellátott medencéi vannak, és a­­melynek a találmány értelmében legalább egy köz­ponti medencéje és legalább két kiegészítő medencéje van, és a kiegészítő medencéknek egy-egy oldalon a központi medencével közös faluk van, és a közös fa­lon kialakított átvezetésen keresztül vannak közleke­dő kapcsolatban a központi medencével és/vagy egy­mással. Előnyös, ha a központi medence derékszögű négy­szög alakú, a kiegészítő medencék pedig félkör alap­­rajzúak, és faluk egyenes oldalukon közös a közpon­ti medence falával. Egy előnyös kiviteli alak esetében a központi me­dence levegőztető egységként van kialakítva, és leve­gőztető berendezésként célszerűen kombinált folya­dék-gáz-szivattyút tartalmaz. Egy másik előnyös kiviteli alaknál a központi me­dencéhez két kiegészítő medence van csatlakoztatva, amelyek közül az egyik rothasztó egységként, a másik ülepítő egységként van kialakítva, és a központi me­dence és az ülepítő egységként kialakított kiegészítő medence között iszaprecirkulációt biztosító kapcsolat van, célszerűen a kombinált folyadék-gáz-szivattyú folyadékoldalán keresztül. Egy további előnyös kiviteli alaknál a központi medencéhez négy kiegészítő medence van csatlakoz­tatva, amelyek közül az első rothasztó egységként, a második ülepítő egységként, a harmadik tisztított vi­zet tároló egységként, a negyedik pedig fölösiszapot tá­roló egységként van kialakítva, és a központi medence és az ülepítőegységként kialakított kiegészítő meden­ce között a fölösiszapot tároló egységként kialakított kiegészítő medence közbeiktatásával van kialakítva az iszaprecirkulációt biztosító kapcsolat. Végül egy másik előnyös kiviteli alak esetében az ülepítő egységként kialakított kiegészítő medence és a fólösiszapot tároló egységként kialakított kiegészítő medence a központi medence körül egymással szom­szédosán van elrendezve. A találmány szerinti beren­dezés egységei iparilag előregyárthatók, és a helyszí­nen minimális élőmunkaigcnnyal építhetők be. Adott esetben jól társíthatók már meglevő szennyvíztisztító műtárgyakkal, tehát beruházási költség megtakarítást tesznek lehetővé. Mivel az egyes egységek szorosan egymás mellett helyezkednek el, sőt közös falakkal rendelkeznek, elmaradnak a hosszú összekötővezeté­kek és a szerelvények. Az egész berendezés helyigénye kicsi, és a víz mozgatásához minimális energiára van csak szükség. Mivel a fölösiszapot tároló egység közvetlenül a le­vegőztető egység és az ülepítő egység közelében van elhelyezve, a fölösiszap minimális energiaigénnyel át­tehető a tárolóba, illetve recirkuláltatható abból. Ugyanakkor a levegőztető és ülepítő egységben nem marad a tisztítás hatásfokát rontó fölös mennyiségű iszap. Az iszaptárolóból a fölösiszap könnyen eltávo­lítható (pl. szippantókocsival). A találmány szerinti berendezés egységei igény sze­rint könnyen variálhatók; is. Egyes egységek elhagy­hatók vagy megkettőzhetők stb. A berendezés üzeme automatikus, nem igényel állandó felügyeletet, csak időszakos ellenőrzést. Az egyes egységek közötti funkcionális kapcsolatok szerelvények és vezetékek nélkül biztosíthatók. A berendezés a külső hőmérsék­let változásaira és a lökésszerű terhelésekre nem érzé­keny. A találmányt az alábbiakban a csatolt rajzokon vá­zolt kiviteli példák kapcsán ismertetjük. Az 1. ábra az első példa szerinti berendezés síkba ki­terített elvi vázlata, a 2. ábra az 1. ábra szerinti berendezés vázlatos felül­­nézete, a 3. ábra a második példa szerinti berendezés síkba kiterített elvi vázlata, és a 4. ábra a 3. ábra szerinti berendezés vázlatos felül­­nézete. Az első példa szerinti berendezésnek négyzet alap­rajzú központi 2 medencéje és félkör alaprajzú kie­gészítő 1,4, 6, 10 medencéi vannak (2. át.a). A négy kiegészítő 1, 4, 6, 10 medence egyenes oldalának mé­rete azonos a központi 2 medence oldalának méreté­vel, és ezeken az egyenes oldalakon faluk közös a központi; 2 medence egy-egy oldalfalával. 194.127 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents