194125. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szennyvíz atmoszférikust meghaladó nyomáson történő továbbítására

1 194.125 2 A találmány szennyvíz atmoszférikust meghaladó nyomáson történő továbbítására szolgáló berendezés­re vonatkozik. Ismeretesek olyan szennyvízcsatomázási rendsze­rek, amelynek az a lényege, hogy a különféle keletke­zési helyeken keletkező szennyvizet olyan nyomó­vezeték-hálózatba táplálják, amelyben a szennyvíz továbbítása valamely befogadóba, pl. központi szennyvíztisztító telepre az atmoszférikust meghaladó nyomással tönénik. A keletkező szennyvizeket gravi­tációs úton juttatják az általában legalább 100 mm át­mérőjű nyomóvezeték-hálózattal kapcsolatban álló gyűjtő-beemelő egységekbe, pl. szivattyúkkal ellátott aknákba, és ezekből — a szivattyúk segítségével — nyomják a nyomóvezeték-hálózatba. A jelenleg ismert ilyen típusú szennyvízcsatoma­­-rendszerekben dugulásmentes vagy aprító-rendszerű, általában a szennyvízszint alá merülő centrifugál-szi­­vattyúkat, vagy sűrített levegővel működő pneumati­kus szerkezeteket alkalmaznak. A jelenleg ismeretes centrífugálszivattyúk többnyire 2 bar-nál kisebb nyo­mást hoznak létre, emellett költségesek is. További súlyos hátrányuk, hogy — a centrifugálszivattyúkra jellemző tömegáram és nyomásmagasságok közötti összefüggés miatt több szivattyú egy közös nyomó­csőre üzemelés esetén az együttdolgozó szivattyúk száma és a szállított szennyvízmennyiség között a kapcsolat nem lineáris, az azonos típusú szivattyúk szállítóképessége a nyomóvezeték mentén egymástól lényegesen eltér, terhelhetőségük egyenetlen,, és az egész üzem instabillá válhat. A centrífugálszivattyúk kedvezőtlen tulajdonságai miatt van szükség a vi­szonylag nagy, legalább 100 mm átmérőjű nyomó­csövek — gazdaságossági szempontból hátrányos — alkalmazására is. Mindezen tényezők az atmoszféri­kusnál nagyobb nyomás alatt üzemelő szennyvíz­csatorna-rendszerek egyébként kívánatos elterjedését igen jelentős mértékben gátolják. A találmány feladata, hogy olyan a jelenlegiek­nél - kívánt esetben — nagyobb nyomásokkal és ki­sebb átmérőjű nyomócsővezetékekkel üzemeltethető, az együttdolgozó beemelő, nyomást kifejtő szivaty­­tyúk száma és a nyomóvezeték-hálózatban a tömeg­áram között a kapcsolat — a rendszer nyomásának a változásától függetlenül — lineáris, így a rendszer üze­mének a stabilitása biztosítva van. A hálózat bármely pontján a beemelő szivattyúknak egyenletesen ter­­helhetőknek kell lenniük, hidraulikus- és üzemállapot­méretezhetőségüknek határo, . tnak kell lennie. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy a térkiosztás elvén működő szivattyúk a nyomócsőcsa­tornára dolgozva bármilyen nyomóoldali nyomásvi­szonyok esetén konstans térfogatáramot szolgáltat­nak, ami a rendszer valamennyi szivattyújának egyen­letes terhelhetőségét biztosítja. Ilymódon az egy nyo­mócsőre dolgozó szivattyúk egymás szállítási kapa­citását nem rontják, és nem áll fenn az a veszély - mint a centrifugálszivattyúknál - hogy egymást a fo­lyadékszállításból részlegesen vagy teljesen kiiktatják. E felismerések alapján a kitűzött feladatot a talál­mány értelmében olyan berendezés segítségével ol­dottuk meg, amelynek legalább egy nyomóvezetéke, előnyösen nyomóvezeték-hálózata van, és a nyomó­­vezetékkel vagy nyomóvezeték-hálózattal kapcsolat­ban álló, szivattyút tartalmazó gyűjtő-beemelő egy­ségekkel rendelkezik, és amely berendezésre az jel­lemző, hogy a gyűjtő-beemelő egységek szivattyúit a térkiosztás elvén működő szivattyúk alkotják. Emellett a berendezésnek a gyűjtő-beemelő egységek­be torkolló célszerűen szabad kifolyású gravitációs szennyvízvezetékei vannak. Célszerű továbbá, ha a nyomóvezeték-hálózat legalább egy része ágak szerinti szakaszolásra alkalmas körvezetékként van kialakít­va. A berendezés (rendszer) térkiszorítás elvén műkö­dő szivattyúk előnyösen kétirányú járatásra alkalma­san vannak kialakítva. Egy további találmányi ismérvnek megfelelően a gyűjtő-beemelő egységek gyűjtőaknával rendelkeznek. Előnyösen ha a berendezésnek a szivattyú a gyűjtő­­-beemelő egységben kialakuló szennyvíz-szintek (v) változásának a függvényében vagy/és időtartam útján vagy/és program alapján vezérlő szerkezete van; eb­ben az esetben célszerű, ha a vezérlőszerkezet a nyo­­móvezeték(ek)ben uralkodó nyomást érzékelő villa­mos vagy/és mechanikus vagy/és pneumatikus túlnyo­másvédővel áll működési kapcsolatban. Egy másik találmányi ismérv szerint a szivattyúk léghőmérséklet-érzékelővel és fagyvédelmet szolgáló fűtőautomatikával állnak működési kapcsolatban. A berendezés egy másik ki viteli alakjára az jellem­ző, hogy a gyűjtő-beemelő1 egységek a hozzájuk tar­tozó szivattyúból kilépő, visszacsapószelepet, vala­mint — adott esetben — tolózárat és vákuum ellen biz­tosító visszacsapószelepet tartalmazó bekötő-nyomó­csövek útján vannak a nyorr,óvezeték(ek)hez csatla­koztatva. Általában célszerű, ha a szivattyú elé szennyvízaprító előtét van beépítve, valamint ha a szi­vattyú - az automatika-elemeket is magába foglaló — vízhatlan védőburkolaton belü l helyezkedik el. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok ala­­ján ismertetjük részletesen, amelyek a berendezés (rendszer) egy sematikus félti Inézeti sémáját, a gyűj­­'ő-átemelő néhány előnyös kiviteli példáját, valamint a találmány előnyeit érzékeltető összehasonlító grafiko nokat tartalmaznak. A rajzokon az 1. ábrán a találmány szerinti berendezés (rend­szer) egy kiviteli alakjának felülnézetben tekintett se­matikus vázlata látható; a 2. ábrán több szivattyú működésének egybeesé­­si lehetőségeit érzékelteti; a 3. ábrán egyidejűleg (átfedéssel) működő centri­­fugálszivattyúk jelleggörbéi és a nyomócsőhálózat vesz­teség-görbéjét tüntettük fel; a 4. ábrán egyidejűleg (átfedéssel) dolgozó, a tér­­■kiosztás elvén működő szivattyúk jelleggörbéje lát­ható: az 5-7. ábrákon az 1. ábrán feltüntetett gyűjtő­­-beemelő egységek különféle kiviteli példái nagyobb méretarányú függőleges metszetben láthatók. Az 1. ábrán a nyomóvezetékeket 1, a gyűjtő-be­emelő egységeket 2 hivatkozási számmal jelöltük. E példa esetében a csatornahálózat ágak szerinti szaka­szolására alkalmas körvezetékként vannak kiépítve. A 2 gyűjtő-beemelő egységek 9 bekötő-nyomócsö­vek útján vannak az 1 nyomóvezetékek által alkotott hálózathoz csatlakoztatva. A szakaszolásra a 23 záró­­szerelvények szolgálnak; ezek normál üzemben zárt állapotban vannak, ezért alakul ki vezetékágas rend­szer. A 23 zárószerelvények megnyitására csak akkor kerül sor, ha a rendszer valameny 1 nyomóvezetéke meghibásodik; ezzel e meghibásodott vezetékszakaszt - javítási célra - a hálózatból ki lehet iktatni. A 12 nyilak az 1. ábrán azt érzékeltetik, hogy a szennyvíz egy-egy 2 gyűjtő-beemelő egységbe több keletkezési helyről, pl. több családi- vagy társasházból, kommu­nális létesítményből, vendéglátóipari egységből stb. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 «0 2

Next

/
Thumbnails
Contents