194118. lajstromszámú szabadalom • Berendezés felső anyagszállítású technológiai rendszerek zárt egységeinek kialakításához
1 194.118 2 A jelen találmány szerinti cél felső anyagmozgatási! technológiai rendszerek (gyártó-, szerelő-, felületkezelő- stb. sorok) zárt egységei (mosó-, vegyi kezelő-, festő-, hőkezelő- stb. berendezések) kialakításának elősegítése olymódon, hogy az anyagszállító pálya, annak egységei és kiegészítő berendezései a zárt egységekben végbemenő folyamatoktól kellően elszigetelten (védetten), a zárt egységeken kívül legyenek elhelyezhetők, a zárt egységek pedig csökkentett méreteik, tökéletesebb zártságuk és szerkezeti függetlenségük következtében anyag-, és energiagazdálkodási szempontból jobb hatásfokkal, egymás működését nem zavarva, a környezetet jobban kímélő módon, nagyobb élet-, és vagyonbiztonsággal legyenek üzemeltethetők. A korszerű tömegtermelés ma már szinte kizárólag gépi anyagmozgatású technológiai rendszerekben (gyártó-, szerelő ,- felületkezelő stb. sorokon) történik. Ezek - ha csak az egyes termékek magas egységsúlya ezt lehetetlenné vagy gazdaságtalanná nem teszi, — legtöbbször felső anyagtovábbítású (függőkonvejoros) rendszerek, amelyek az egyes technológiai műveletek jellege szerint a gyártási folyamat során vagy folyamatosan haladnak, vagy pedig szakaszosan előrehaladva továbbítják a termékké alakuló anyagot egyik munkavégzési helyről a másikra. A közben elvégzendő műveletek történhetnek emberi munkával vagy automatikusan, ez utóbbi esetben a beavatkozást automatikus készülékek (szórókoszorúk, szerelő-, hegesztő- vagy festőrobotok stb.) végzik. Ha az elvégzendő műveletek nagy többségükben nem mechanikai jellegűek (pl. felületkezelő soroknál) az anyagtovábbítást rendszerint folyamatosan, a műveleteket pedig automatikusan végzik, bár kézi munkavégzés egy-egy műveletnél itt sem kizárt (pl. kézi festékszórás a festőfülkében). Azokat a műveleteket, amelyek ártalmas hatásokkal (sugárzás, párolgás, gőzölgés, anyagszóródás stb.) járnak, zárt egységekben (mosó-, előkezelőalagút, festőfülke, hegesztőfülke, alagútkemence stb.) végzik, ezzel biztosítva azt, hogy a termelésben részt vevő dolgozókat, és magának az egész üzemcsarnoknak a terét ezektől a kedvezőtlen hatásoktól megvédjék. Ezek a zárt egységek lehetnek egyszerűen csak a környezettől leárnyékolt terek (pl. a hegesztőfülkék, ahol csak a keletkező sugárzás direkt terjedését kell árnyékoló felületek alkalmazásával megakadályozni), de legtöbbször olyan zárt tereket kell kialakítani, amelyeknek a technológiai rendszer többi részétől teljesen független légtechnikai-, folyadék- vegyszer- valamint hőenergetlkai folyamataik vannak. Ezek a folyamatok a környezettel, a technológiai rendszer többi elemeivel kettős kölcsönhatásba kerülhetnek. Egyrészt a folyamatnak a zárt egységből kikerülő "hulladékai" (vegyszeres folyadék freccsenő cseppjei, párái, gőzei, porlasztóit festékszemcsék, vezetett, sugárzott vagy áramló hő, korrozív vagy explozív gázok és gőzök stb.) hathatnak kedvezőtlenül a környezetre .(az üzemcsarnok egész légtere, vagy a közvetlenül csatlakozó berendezési tárgyakra, így elsősorban az anyagmozgatóberendezésre) vagy fordítva: a csatlakozó berendezések, itt is elsősorban az anyagmozgató berendezés és annak tartozékai befolyásolják kedvezőtlenül a zárt egységben végbemenő folyamatokat (pl. a konvejorpálya által elvezetett hő, a konvejor tartóberendezése által elvezetett hő, mint jelentős energetikai veszteségek stb.). Ezért a zárt egységek kialakításánál külön intézkedéseket foganatosítanak egyrészt a zárt egységek megfelelő lezárására, - itt külön megoldásként kezelve a bemeneti és kimeneti nyílás lezárását; valamint a pálya hossza menti lezárást, másrészt - nem egyszer kényszerűségből, vállalva a negatív kihatásokat — az anyagmozgató pályákat a zárt egységen belül helyezik el, miáltal a pálya hossza menti lezárás problematikája nem merül fel. A zárt egységek bemeneti és kimeneti nyílásait - vegyszeres és általában folyadékos kezelésnél, és mindenütt, ahol a munkadarab állapota ezt megengedi, felréseit gumifüggönnyel, vagy (esetleg a gumifüggönnyel kombinálva) nagymennyiségű és nagysebességű áramló levegőből kialakított légzárral zárják le. A pálya hossza menti lezárás alsó anyagszállítás-: technológiai berendezéseknél vonszolt függönyökkel, vagy pedig a 30 26 640 DE-OS és a 30 36 640 DE-PS szerinti homokzárakkal általában megnyugtatóan megoldottnak tekinthető. Felső anyagszállítású (függőkonvejoros) rendszereknél a folyadékos kezeléseknél általában ún. kefezárakat alkalmaznak, ami a zárt egység felső határoló felületén az anyagmozgató berendezés függesztékének útjában létesített résen kétoldalt elhelyezett sűrű rugalmas szálak tömegéből áll, amely szálak a függeszték útjából kitérnek, és a függeszték elhaladása után újból összezáródva a zárt egység felső határoló felületét lezárják. Hátránya ennek a megoldásnak, hogy csak a vegyszeres folyadékok freccsenő cseppjeitől védenek, a folyadékok gőzei, párái, az oldószerek gőzei, és általában a légnemű anyagok akadálytalanul áthaladnak rajta. De tökéletlen a zárása a freccsenő (vegyszeres) folyadék cseppjei tekintetében is, mivel a rugalmas szálaknak eredeti helyzetükbe való visszatéréséhez helyre és időre van szükség, és ez alatt ezen a helyen — különösen nagyobb nyomású folyadéksugár alkalmazása esetén - a munkadarab szóródást szenvedő folyadékból jelentős mennyiség kijuthat a zárt egység felső határoló felületére. Ha a folyadék zsírtalanító vegyszert tartalmaz, ez az anyagszállító berendezés kenőanyagát oldja ki, de ugyanakkor a folyadéktői felmelegedett levegőből is sok távozik a zárt egységből, ezzel egyrészt szenynyezve az üzemcsarnok levegőjét, másrészt jelentős mennyiséget magával vive a folyadék hőtartalmából — amit a folyadék további kezelése (tisztítása és recirkuláltatása során) rendszerint pótolni kell. Kísérleteztek ún. blendazárak alkalmazásával. Ez a megoldás a zárt egység felső határoló felületén elhelyezett, rugó ellenében a konvejor függesztékének hatására tengely körül elforduló lemezek rendszeréből áll, amelyek a függeszték elhaladását követően a rugó hatására eredeti helyzetükbe visszatérnek, és a zárt egység felső határoló felületét ismét lezáiják. Ez a megoldás rendelkezik mindazon hátrányokkal, mint amelyeket a kefezárak kapcsán elmondottunk, de ezen felül alkalmazásukat még egy körülmény nehezíti: Az anyagszállító berendezés függesztéke a kis sebesség (0,5-18 m/perc) ellenére rendelkezik bizonyos lengéssel. Ez a lengés a haladás irányára merőlegesen elenyésző, de haladás irányában (előre-hátra) viszont jelentős. A blendék alakja általában úgy van kiképezve, hogy azok a haladás irányának megfelelően a függeszték hatására kinyílnak, de visszafelé nem. Márpedig, ha a függeszték a haladás irányban előre-hátra leng, a hátralengésnél a függeszték a blendéket deformálja, és az egész blendezárat igen rövid időn belül működő5 1D 15 2C 25 30 35 40 45 50 55 60 2
