194113. lajstromszámú szabadalom • Tárolóedény záróelemmel
1 194.113 2 île mentén levő 57 bordákkal képeznek alakzáró kapcsolatot. Belátható, hogy a 26 lapok és a háromszögalakú 34 lapelemek egymáshoz viszonyított kialakítása nem korlátozódik a 12-15. ábrákon csupán példaképpen vázolt elrendezésekre. Az egyes lapok egymással tetszés szerinti szögeket zárhatnak be. Egy további lehetséges kivitel szerint a 3'4 lapelemek 40 pereméle és az oldalfal 26 lapok felső széle között beperemezésszerű kapcsolódás is lehetséges, amely a tárolóedény első felnyitását követően, a tömítő zárókapcsolat törését jelezve biztonsági zárral ellátott tárolódényt valósít meg. Járulékos elemként egy té-Eöszalag is alkalmazható, amely segíti az egyébként iztonsági zárral kialakított tárolóedény nyitását. A 16. ábra egy záró 58 szalaggal ellátott 10 tárolóedény kinagyított részletét ábrázolja, amelyen a záró 58 szalag az oldalfal 26 lapok külső éleire és a háromszögalakú 34 lapelemek szabad 40 pereméleire van rögzítve. A záró 58 szalag tartalmaz egy 60 fület is, amelynek rendeltetését az alábbiakban ismertetjük. A 17. ábra a 10 tárolóedényt zárt állapotban ábrázolja, ahol a záró 58 szalag 62 adhéziós-kötésként ragasztóval bevont felületénél fogva tömítő zárást biztosít. A záró 58 szalag elhelyezhető a 10 tárolóedény felső végén a 18. ábra szerinti módon is. Látható, hogy a 60 fül a 10 tárolóedénytől kifelé túlnyúlik. A záró 58 szalag 64 vonal mentén perforálással van ellátva, amely végig halad az 58 szalag teljes hosszán a szabad 40 pereméi mentén (18. ábra). A záró 58 szalag révén biztosított a 10 tárolóedény .fokozottan tömítő zárása és a perforált 64 vonal töretlensége folytán ellenőrizhető a 10 tárolóedény sértetlensége is. Ha a felhasználó ki akarja nyitni a 10 tárolódényt, egyszerűen megfogja a 60 fület, és azt a 12 zárólap háromszögalakú 34 lapelemei közötti 36 csuklóéi felé húzza. Ezzel a záró 58 szalag felső része eltávolítódik, míg alsó része továbbra is a 34 Iepelemekhez és az oldalfal 26 lapokhoz marad rögzítve. A 19. ábrán a záró 58 16. ábra az 1. ábra szerinti tárolóedény tömitő záró szalaggal ellátott nyitott zárólap helyzetű kiemelt oldalnézeti részlete, a 17. ábra a 16. ábra szerinti tárolóedény zárt zárólap helyzetű kiemelt oldalnézeti képe, melynél a szalag tömítő helyzetben, van, a 18. ábra a 16. ábra kiemelt előlnézete, a 19. ábra a 18. ábra 19-19 irányú nagyított részlete, mely anyagzáró kötéssel kombinált erőzáró tömítő zárólapot ábrázol, míg a 20. ábra a 18. ábra szerinti tárolóedény egy további kiviteli változatának kinagyított keresztmetszeti részlete, melynél a tömítő' zárószalag a tárolóedénnyel anyagában azonos szerkezeti elemként van kialakítva. Az 1-4. ábrák egy példaképpeni találmány szerinti 10 tárolóedényt ábrázolnak. A 10 tárolóedény a belső tér tömített öntartó lezárására és öntartó nyitvatartására egyaránt alkalmas, nyitó és záróirányba egyaránt erővel ható módon működő 12 zárólapot tartalmaz. Az 1. és 3. ábra egy nyitott véghelyzetu 12 zárólapos 10 tárolóedényt ábrázol, míg a 2. és 4. ábrán ugyanezen tárolóedény látható úgy, hogy a 12 zárólap a belső teret erőzáró tömítéssel öntartóan záró első véghelyzetben tartózkodik. A 10 tárolóedény a belső teret meghatározó, önmagában zárt 16 palásttal van kialakítva. A 16 palást rugalmas, és úgy van kialakítva, hogy szilárd, merev alakzatot képez, ha a 10 tárolóedény 12 zárólapja akár az 1. és 3. ábra szerinti nyitott, akár a 2. és 4. ábra szerinti zárt véghelyzetében van. A 16 palástnak 18 felső vége és 20 alsó vége van. A 20 alsó vég 22 fenéklappal van lezárva, melynek alakja és mérete megfelel a 20 alsó vég nyílásának. Az 1-4. ábrák szerinti kiviteli alaknál a 16 palást 24 és 26 lapokból van kialakítva, amelyek megfelelő alkotóirányú 28 éleik mentén egymással csatlakoznak. Mint az 1-4. ábrákon látható, az előoldal 24 lapjai azonos szélességűek, azonban különböznek az azonos szélességű hátoldali 26 lapoktól. A 18 felső vég 14 nyílását a 24 és 26 lapok felső kerületi 30 peremélei határozzák meg. Hasonlóképpen az 20 alsó vég nyílását a 24 és 26 lapok alsó kerületi 32 fenékélei határozzák meg. Mint a 2. ábrán látható, az alsó 22 fenéklap élei mentén az alsó kerületi 32 fenékélekhez van csatlakoztatva. A 12 zárólap két darab azonos méretű háromszögalakú 34 lapelemből van kialakítva, melyek csuklószerűen vannak egymáshoz erősítve egy 36 csuklóéi mentén. A háromszögalakú 34 lapelemek élei csuklósán vannak a velük szomszédos 24 lapok felső kerületi 30 pereméleihez hozzáerősítve. A 34 lapelemek szabad végeinek többi éle úgy van kialakítva, hogy azok tömítő módon érintkeznek a 26 lapok felső kerületi 30 pereméleivel, ha a 12 zárólap tömítő, záró véghelyzetében van. Mint az 5—9. ábrákon látható, a 12 záiólap mozgása a zárás során az 5. ábrán vázolt nyitott helyzetből kündulva, a 7. ábrán vázolt közbenső instabil átbillenőhelyzeten keresztül a 9. ábrán vázolt zárt véghelyzetben fejeződik be. Könnyen belátható, hogy a 10 tárolóedény 12 zárólapjának 5-9. ábrán ismertetett működtetése fordított értelemben is azonos módon történik. Mint az 5. ábrán látható, a háromszögalakú 34 lapelemek szabad 40 peremélei teljesen el vannak távolodva a 26 lapok kerületi 30 pereméleitől. Ebben a helyzetben a háromszögalakú 34 lapelemek keresztmetszetének kiterített hossza nagyobb, mint az egymással szembenfekvő alkotóirányú 28 élek közti távolság (5. ábra). A 18 felső vég 14 nyílásának lezárási folyamata közben a háromszögalakú 34 lapelemek a 36 csuklóéi mentén konkáv módon befelé hajlanak. Miközben a háromszögalakú 34 lapelemek szabad 40 peremélei a 6. ábra szerinti módon befeié haladnak a 18 felső vég 14 nyílásának tömítő és öntartó lezárása céljából, a 28 élek távolodnak egymátói, és a 26 lapok 30 peremélei befelé a szabad 40 peremélek felé mozdulnak el. Mint a 7. ábrán látható, a szabad 40 peremélek végül egy egyenesben helyezkednek el úgy, hogy az ellentétes 28 élek közti távolság ekkor a legnagyobb, és a 10 tárolóedény 16 palástjának deformációja is maximális. A 7. ábra szerinti helyzet így egy közbenső instabil átbillenőhelyzet, amelyben a szembenfekvő 28 élek közti távolság egyenlő a 34 lapelemek síkba kiterített keresztmetszeti hosszával. Nyilvánvaló, hogy az 5. ábrán vázolt nyitott helyzetből a 7. ábra szerinti közbenső instabil átbillenőhelyzetbe való elmozdulás során a tárolóedény az 5. ábra szerinti stabil vagy semleges alakjához viszonyítva energiatárolóként rugalmasan deformálódik, és a 18 felső vég is átmenetileg úgy torzul, hogy lehetővé válik a 34 lapelemek hosszabb kiterített keresztmetszeti hosszának az eredetileg kisebb, a 28 élek közti távolságával meghatározott méretű 14 nyíláson való áthaladása a 12 zárólap nyitott véghelyzetből zárt véghelyzetbe történő elmozdulása során. Ezen folyamat közben a 10 tárolóedény 5. ábrán jelzett helyzetben kezdődő deformációja közben rugalmas visszatérítő erőhatás lép fel, mely a 16 palástot eredeti stabil helyzetébe igyekszik visszakényszeríteni. Ezen erőhatás 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
