194113. lajstromszámú szabadalom • Tárolóedény záróelemmel

1 194.113 2 A találmány tárgya tárolóedény egy belső teret meghatározó határolófallal, legalább egy nyílással és legalább egy, a nyílást záró állapotában töinítetten le­záró, egy ontartóan nyílászáró első véghelyzet és egy a nyílást ontartóan nyitvatartó második véghelyzet, között egy közbenső instabil átbillenőhelyzeten ke­resztül mindkét irányban menetszető záróelemmel. A különböző felhasználási területeken ismertté vált, különösen italok, folyékony élelmiszerek és a­­nyagok tartására, forgalmazására szolgáló tárolóedé­nyek ismert módon az egyszerű cserépedényekből fejlődtek ki, különböző záróelemekkel lehetnek el­látva a legegyszerűbb különálló fedőtől! a legkorsze­rűbb original vagy biztonsági zárral is ellátott záróele­mekig terjedő kialakítással. Különösen az egyszeri felhasználásra szánt, tehát használat után eldobható, főként műanyag vagy mű­anyagbevonatú szerkezeti anyagú tárolóedények terű-, létén egyre égetőbbé vált a konstrukciók kielégíti funkció megtartásával párosuló egyszerűsítése annak érdekében, hogy tárolóedény, tehát a göngyöleg, ill. csomagolás költséghányadát minél alacsonyabbra le­hessen leszorítani. Bebizonyosodott, hogy a bevezető­ben körvonalazott jellegű tárolóedények hagyomá­nyos szerkezeti megoldásai rendre túlzottan bonyolul­tak, ennélfogva meglehetősen költségesek, mivel a záróelem zárt és nyitott helyzetben egyaránt eiőzáró és tömítő helyzettartásának biztosításához rendre külön, járulékos szerkezeti elem vagy elemek alkalma­zása szükséges. Főként tej és tejtermékek kiszerelésére kialakított és használt záróelemes tárolóedények különböző szer­kezeti megoldásait és kialakításait ismertetik többek között például a 4 184 624, 4 206 8267,4 211 357, 4 244, 474, 4 313 553, 4 314 642 és 4 327 861 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások. Ezen ismert megoldásokra azonban rendre a fentebb említett hátrányok és hiányosságok jellemzők. A fenti tárolóedények szerkezeti felépítésének egy­szerűsítésére és a záróelem zárt és nyitott helyzetben egyaránt öntartó kialakítására irányuló tökélegesíté­­si törekvések ismerhetők meg néhány további szaba­dalmi publikációból. Így például a 3 955 806 sz. ame­rikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás egy lénye­gében hasábalakú, egyik oldalfalán nyílással ellátott olyan tárolóedényt ismertet, ahol egy csuklós záró­­elem van kerületének egy tartományában a nyílás ke­rületéhez csatlakoztatva. A záróelem nyitás céljából az oldalfal síkjából kibillenthető. Ezt a csuklór kerü­lettartomány rugalmas kialakítása teszi lehetővé. Ha­sonló, ill. közelálló megoldást irmertetnek a 3 672 557 és 3 998 380 sz. amerikai egyesült állmokbeli szabadalmi leírások, amelyek szerint a tárolóedény csuklós záróelem ugyancsak egy zárt (tömítő) és egy nyitott véghelyzet között mozgatható a csuklós kap­csolat rugalmas kialakításának eredményeként. Az em­lített ismert megoldásoknál azonban a tárolóedény fa­lazata, törzse rendre nem vesz részt a csukló záróelem rugalmas működtetésében, így a tömitett, öntartó zá­rást kizárólag a záróelem csuklójának rugalmassága biztosítja. Ismételt használat, tehát nyitás-zárás ese­tén a csukló fokozatosan és hamar kifárad,'f elveszti rugalmasságát és így a záróelem tömítőképessége rohamosan csökken, ill. megszűnik. A találmány célja a fentebb körvonalazott követel­ményeket kielégítő, tehát egyszerű és olcsó, mégis megbízható, erőzáróan öntartó tömitett zárást biz­tosító záróelemes tárolóedény kialakítása, amely men­tes az ismert megoldások körvonalazott hátrányától és hiányosságaitól. A kitűzött célt olyan tárgyi tárolóedény kialakítá­sával és alkalmazásával érjük el, amelynek a találmány szerint a nyíláshoz csuklósán hozzárendelt zárólap­ként kialakított legalább egy záróeleme, valamint a zárólap véghelyzetek közötti menesztése során rugal­masan alakváltoztató, energiatároló tartománnyal bí­ró palástja van, és a zárólapnak a véghelyzetek közötti közbenső instabil átbillenőhelyzetben legnagyobb leg­alább egy kiteijedési mérete a zárólap véghelyzetek közötti menesztése során alakváltoztató nyílásnak a zárólap ezen legalább egy kiterjedési méretének meg­felelő, a véghelyzetekben mért keresztmetszeti mére­ténél nagyobb. Előnyösnek bizonyultak a találmány szerinti tárolóedény olyan kivitelei, amelyeknek a zá­rólappal annak ontartóan nyílászáró első véghelyzet­ben tömítetten lezárt nyílás keresztmetszeténél na­gyobb kiterített felületű, a palást legalább egy ener­giatároló tartományát a zárólap véghelyzetek közötti mindkét irányú menesztése során a zátólapot átenge­dő nyílásméretig rugalmasan deformáló zárólapja van. A találmány szerinti tárolóedények működés bizton­ságát alapvetően az adja, hogy a zárólap véghelyzetek közötti mindkét irányú menesztése során változó, a palást legalább egy energiatároló tartományának ru­galmas deformációja révén a deformált taitomány­­(oka)t a zárólap véghelyzeteiben lényegében defor­­málatlan kiindulási állapotba visszatérítő eltárolt energia a zárólap két véghelyzete közötti közbenső, instabil átbillenő helyzetében a legnagyobb. Kialakít­hatók olyan kivitelek, amelyeknek a zárólap öntartó véghelyzeteiben belső feszültségmentes, deformáiat­­ian palástja van és a zárólap a palást legalább egy pe­remtartományában célszerűen saját anyagában csukló­sán kapcsolódik a palásthoz. Négyszögkeresztmetsze­tű, lényegében hasábalak belső terű találmány szerinti tárolóedények olyan kiviteli alakjai bizonyultak külö­nösen előnyösnek, amelyeknek az oldallapok alsó pe­reméleivel mereven csatlakoztatott, lényegében alak­tartó fenéklapja és a palást egymással szomszédos két oldallapjának felső pereméleihez előnyösen gyengí­tett keresztmetszetű csuklóéleket képező módon a­­nyagában csuklósán csatlakozó egy-egy háromszögala­kú lapelemből álló záróiapja van, és a lapelemek sza­bad véghelyzetében a palást másik két oldallapjá­val, előnyösen azok felső pereméleivel tömitett illesz­tést adó módon vannak kiképezve. A találmány szerinti tárolóedény más, lényegében hengeres belső terű, körkeresztmetszetű kiviteli alak­jainak célszerűen egy a palást hengermetszetének át­­hatási vonala mentén futó pereméi legalább egy meg­határozott kerületi résztartományát képező elgyengí­tett keresztmetszetű hajtásvonal mentén a palásttal anyagában csuklósán kapcsolódó, zárt görbevonalala­­kű kontúrral határolt legalább egy zárólapja van, a­­melynek szabad pereméle a palást peremélének hajtás­vonalon kívüleső fennmaradó résztartományával a zá­rólap ontartóan zárt első véghelyzetében tömitett il­lesztést adó módon van kiképezve. Mindkét kivitel, tehát hasábalakú és hengeres tárolóedények esetében egyaránt célszerű, ha a legalább egy záróelem, ill. zá­rólap és a palást között a zárólap ontartóan zárt első véghelyzetében legalább súrlódás révén erőzáró, jól tömítő illesztőkapcsolat van. További, fokozott tömí­­tőhatás érhető el az erőzár mellett adott esetben hor­nyokkal kapcsolódó bordás alakzáró illesztőkápcsolat és/vagy célszerűen hőközléssel vagy ultrahangos ke-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents