194099. lajstromszámú szabadalom • Ellenőrző berendezés jármű hajtómű-áttétel változtatásának vezérlésére a rendelkezésre álló teljesítmény figyelembe vételével
1 194.099 2 be-sereg 36 tárolójában a 35 jelkimenetre, ahol a 6 motor M « pillanatnyi hajtónyomatékának megfelelő jel áll rendelkezésre. A nyomaték ellenőrző 24 egység 26 jelbemenete a 29jelvezetéken keresztül a jármű tömegének meghatározására szolgáló értékelő 30 egységhez csatlakozik. A 29 jelvezetéken g jármű tömegének megfelelő jel áll rendelkezésre. Végezetül a nyomaték ellenőrző 24 egység 25 jelbemenete össze van kötve a 17 jelvezetéken keresztül a 15 kerék nn fordulatszámának a megállapítására a fordulatszam 16 érzékelővel. A jármű gyorsulásának megfelelő s menynyiség a nyomatékellenőrző 24 egységben lévő 24/a differenciáló berendezéssel kerül kiszámításra a 15 kerék n^ fordulatszámának időbeli változásából f differenciálással. A 6 motor mindenkori pillanatnyi hajtónyomatékát a motor jelleggörbe-seregből állapítjuk meg, mely a következő mennyiségek egymásközti összefüggését tartalmazza: a motor Mi pillanatnyi hajtónyomatéka, a 6 motor n * fordulatszáma és az 1 elem (adagoló, pl. a gázpedál) y helyzete. A bemutatott kiviteli példában az 1 elem (adagoló) y helyzetének különböző értékeihez (yt, y2, ya) a 36 tároló egy-egy jelleggörbét tartalmaz, az M, pillanatnyi hajtónyomaték értéket az n » fordulatszam függvényéban. Az 1 elem (adagoló) y helyzete a 36 tároló 39 jelbemenetéhez jut a 40 jelvezetéken keresztül, amely az 1 elem (adagoló) 2 jelkimenetére csatlakozik. A 6 motor n a fordulatszámát a 8 tengelyt letapogató 7 érzékelő állapítja meg, és a 38 jelvezetéken keresztül továbbítja a 36 tároló 37 jelbemenetéhez. A jelleggörbe-sereg 36 tároló úgy van kiképezve, hogy minden y/n » értékpárhoz a 35 jelkimenetén rendelkezésre áll az M, pillanatnyi hajtónyomaték. A 6 motor fordulatszámát a 15 kerék nn fordulatszámból is ki lehet számítani, ha figyelembe vesszük a 12 hajtómű mindenkori áttételi viszonyát. A jármű tömegének megállapítására a tömeget értékelő 30 egységben a motor pillanatnyi hajtónyomatékának és két számított mennyiség különbségének viszonát képezzük, ahol a különbségképező számított mennyiségek mindig a jármű gyorsulását, a gyorsulásra jellemző értéket fejezik ki. Ezek az s 2 és s . gyorsulásra jellemző értékek különböző időpontokban vannak meghatározva olyképpen, hogy az egyik gyorsulára jellemző érték olyan időpontban va megállapítva, amelyben a jármű hajtás nélkül halad, például a sebességváltás pillanatában. Ebben a hajtás nélküli állapotban a jármű lényegesen nem gyorsul, vagy lassul. Hogy az említett számítási műveletet el lessen végezni, a tömeg meghatározó 30 egységbe betápláljuk a 34 vezetéken és a 33 jelbemeneten keresztül a 6 motor M » pillanatnyi hajtónyomatékát. Az s 2 és s . gyorsulást jellemző értékek képzéséhez a hajtott 15 kerék un fordulatszámának a szükséges időbeli lefutását a 1 Tjelvezetéken keresztül a tömeg meghatározó 30 egység 32 jelbemenetére vezetjük. A 23 jelvezetéken keresztül annak az időpontnak a jelzése kerül a tömeg meghatározó 30 egység 31 jelbemenetére, amelyben a tengelykapcsoló oldva van. Ezáltal van megkülönböztetve az az időpont, amelyben a járművet a 6 motor hajtja, és az az időpont amelyben a jármű független a 6 motor hajtásától. Ebben a két különböző időpontban kerül az és sxl gy°rsulást jellemző mennyiség megmérésre, metve megállapításra. A G jármű tömeg a meghatározására szolgáló általános képlet a következő: GaMAl ~MA2 f/sx,/ - f/Sx21' Az 1 es indexű értékek az 1. időpontban, a 2-es indexű értékek pedig a 2. időpontban kerülnek meghatározá ;ra. A fért leírt egyedi eseten kívül, amikor M*2 = 0, ami a s< bességváltás alatti szünetre érvényes, Kivitelezhető az f/sx2/ - 0 egyedi eset is. Ez a gyorsulásmentes 1 aladásra érvényes. A fertebbi egyenletet természetesen általában is ki lehet számítani, az egyedi eset megvárása nélkül. Ilyenkor mindig arra kell ügyelni, hogy a két mérési időpont ne legyen egymástól távol. Annak érdekében azonban, hogy a tömeg meghatározása kiegégítően pontos ’egyen, az pillanatnyi hajtó nyomatékül különbségét lehetőleg nagynak. keÚ választani. A tö neg meghatározó 30 egységet úgy is ki lehet képezni hogy a tömeget jelentő mennyiség képzéséhez különböző tömegmeghatározások középértékét használjr fel, és hogy az így meghatározott középérték kerüljön a jármű tömegének jelzésekor vagy megállapításakor felhasználásra. Ebben az esetben tehát a nyomaték ellenőrző 24 egységhez a tömeg középértéke jut el. Megoldható az is, hogy csak olyan tömeget jellemző mennyiséget, vagy csak olyan tömeget jellemző mennyi ;ég középértéket fogadunk el kiértékelésre, amely a tömeget jellemző mennyiség, előre megadott értékétől, vagy korábban meghatározott értékétől az előre meghatározott eltérést nem lépi túl. Ann tk biztosítására, hogy akkor is, amikor a értékelő 30 egységben például a még túl rövid menetidő követkt ztében nem áll rendelkezésre a G jármű tömeget ellemző mennyiséghez kielégítően pontos érték, a ryomaték ellenőrző 24 egységben meg tudjuk határozni az M állandósult hajtőnyomaték használható értékét, előnyös az, hogy a értékelő 30 egység által meghatározott G jármű tömeget jellemző menynyiség helyett olyen közepes G0 tömeget jellemző menny séget használjunk, amely például a félig megrakott járműnek fele] meg. A G jármű tömeget jellemző mennyiség biztos mégha: ározásához és kiszámításához a tömeg értékelő 30 egységben elhelyezett olyan mikroszámítógép alkalmas előnyös módon, amellyel különöképpen a gyorsu ást jellemző mennyiségre vonatkozóan az időtől függő számítási folyamatokat is egyszerű módon meg lehet valósítani. A .2. ábrán felüntetett diagramm a szokásos motor jelleggörbe-sereget ábrázolja. A 60 hajtónyomaték vonal a iiagrammon egy dieselmotor esetében a motor maximális hajtónyomaték nagyságát ábrázolja a motorfordulat-szám függvényében. A 61 segédvonalak hiperbolák, és csupán annak szemléltetésére szolgálnak, hogy hogy vándorol a motor üzemi pontja, ha az éppen üzemben lévőhöz képest más hajtó áttételt választunk, és eközben a motor teljesítmény nem változik. A 62 és 64 határvonalak azoknak a meghatározott feltételeknek megfelelő határvonalak, amelyekkel az állandósult hajtónyomatékot összehasonlítjuk. A 63 és 65 szaggatott vonalai: a 62 és 64 határvonalak leképzésére szolgálnak. Tegyük fel, hogy a motor a 66 üzemi pontban működik Az adott esetben a motor fordulatszáma a követke; ő magasabb sebességfokozatban üzemi él pont n = 600-zal alacsonyabb, tehát n = 900. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5
