194098. lajstromszámú szabadalom • Csuklószerkezet mechanikus rudazatnak jármű csukló-részén való átvezetésére
1 194.098 2 4. A 2a ábrán látható, hogy az I. II. járműtag középvonala egyvonalba esik és áthalad a C elméleti metszésponton. A jármű egyenes helyzetben van. A találmány tárgyát képező szerkezet vastag vonallal van ábrázolva. Az la és Ha járműtag rúdjait összekötő rombusz alakú csuklós 1, 2, 3 és 4 rudak alaphelyzetben all golyóskoszorún belül négyzetalakban a vízszintes síkban helyezkednek el. A I. II járműtagok la és Ha járműtag rúdjai a Ib, Ic, Ilb, és IIc csúszóhüvelyek által a jármű tagok középvonalában megvezetve az A, B végpontokban végződnek és képzeletbeli meghoszszabbitsuk a C elméleti metszéspontban találkozik, amely pont egyben a 6 gömbcsukló középpontja is. Az 1 átlórúd az I és II járműtagok la és Ha járműtag rúdjai között lévő 180°ös szög szögfelezőjében az la és Ha járműtag rudakra merőlegesen helyezkedik el, mivel az 1, 2, 3 és 4 rudak egyenlő hosszúak és egyik végük a 9 vagy 10 egy szabadságfokú csuklóval az la és Ha járműtag rudakhoz és egymáshoz, másik végük 7 vagy 8 két szabadságfokú csúszócsuklóhoz, egymáshoz és az 5 átlórúdhoz csatlakozik. Fentiekből következik, hogy az A C és B C távolságok egyenlőek, amely körülmény a 2a ábrán jól látható. A 2b ábrán látható, hogy az I. és II. járműtag egymáshoz képest becsuklott helyzetben van Az I. é II. járműtagok középvonala a C elméleti metszéspontban metszi egymást, mivel ez a pont egybeesik a jármű csuklószerkezetének középpontéval és ezen pont körül fordulnak el az I és II. jármutagok egymáshoz képest. Mivel az I. és II. jármutagok az la és Ha járműtag rúdjai az I. II. járműtagok középvonalába vannak megvezetve, ezért azok képzeletbeli meghosszabbítása is a C elméleti metszéspontban metszi egymást és az A B végpontjai a C elméletijnetszésjpont körül fordulhatnak el. Ilymódon az A C és B C távolság változatlan marad, valamint az 1, 2, 3 és 4 rudak egyenlőek maradnak. Az 1, 2, 3 és 4 rudak egyenlő hossza miatt minden becsukási helyzetben az 5 átlósrúd az I. II. járműtagok la és Ila járműtag rúdjai által bezárt szög szögfelezőjébe esik. Az l, 2, 3 és 4 rudak a vízszintes síkban helyezkednek el, azonban a rombusz alakú rudazat 1, 2,3 és 4 rúdjai által bezárt csúcszögek a 7, 8 két szabadságfokú csúszócsuklónál kisebbe, mint a 9, 10 egy szabadságfokú csuklónál. Az egész szerkezet változatlan all golyóskoszorún belül helyezkedik aszimmetrikusan/ a 7 két szabadságfokú csúszócsuklónál közelebb a 11 golyóskoszorúhoz. A 3a ábrán látható, hogy az I. és H. járműtagok egymáshoz képest egyenes helyzetben vannak, azonban az I. és II. járműtagok la és Ila járműtag rúdjai hossztengelyük mentén elfordultak. Ilyen lehetőség pl. a sebességváltókarnál a váltogatás művelete, minek következtében az 1, 2, 3, 4 rudak a vízszintes síkbeli helyzetükhöz képest — vékony vonallal - a szaggatott vonallal ábrázolt térbeli helyzetet vették fel — megtartva eredeti négyzet alakjukat. A rombuszalakú rudazat síkja, valamint az 5 átlósrúd a vízszintes síkkal az I. és II. járműtagok, la és Ila járműtag Hídjainak elfordulási szögének megfelelő szöget zár be. Az 5 átlósrúd az I és II. járműtagok la és Ha járműtag rúdjai által bezárt 180-os szög szögfelezőjében azokra merőlegesen helyezkedik el. Mivel az A B végpontok és a C elméleti metszéspont rajta fekszik az I. és II. já’műtagok la és Ila járműtag Hídjainak forgástengelyén ezért sem helyzetük, sem távolságuk nem változik Fentiek következtében és mert azj, 2, 3, 4 rudak egyenlő hosszúak, ezért az A^C és B~C távolság változatlan és egymással egyenlő. A 3b ábrán látható, hogy az I. és II. járműtagok a 3a ábrához képest becsuklott helyzetben vannak. Az I. és II. járműtagok hossztengelye az la és Ila járműtag rudak képzetlebeli meghosszabbításának metszéspontja a C elméleti metszéspont, amely egyben a 6 gömbcsukló középpontja is. Az i átlósrúd I. és II. járműtag hossztengelye és azoknak la és Ila járműtag rúdjai által bezért szög szögfelelzőjében helyezkedik el, mivel az 1, 2, 3 és 4 rudak szaggatott vonallal jelölve, egyenlő hosszúak. Az 5 átlósrúd a vízszintes sikkat, az I, és II. járműtagok la és; Ila járműtag rúdjai elfordulási szögének megfelelő szöget zár be. M vei az A B végpontok a C elméleti metszéspont körül fordulnak el, valamint az I. és II. járműtag la és_IIí járműtag rúdjai forgástengelyébe esnek, ezért az A C és B C távolság változatlan és egymással egyenlő maral. A 4a ábrán látható, hogy az I. és H. járműtagok egymáshoz .képest egyenes helyzetben állnak. Az I. és II járműtagok la és Ha járműtag rúdjai - pl. a sebességváltó rudazattal történt kapcsolási művelet után - hossztengelyük mentén nemcsak elfordultak, hanem tengelyirányban is elmozdultak. Végpontjai ekkor az A és B' végpontba mentek át. A vékony vonallal jelölt eredeti helyzetükhöz képest az 1, 2, 3,4 rudat a szaggatott vonallal jelölt térbeli helyzetet vették fel. Mivel az A C és B C távolság az eredetinél nigyobb, ezért a rombusz alakzat csúcsszögei a 9, 10 egy szabadságfokú csuklónál kisebbek, mint a 7,8 két szabadságfokú csúszócsuklóníil. Az 5 átlórúd merő eges az I. és II. járműtagok la és Ha járműtag rúdjara, a vízszintes síkra pedig szöget zár be egy síkbai a rombusz alakú rudazattal. _Az 1,2, 3 és 4 rudak egyenlő hosszúsága miatt a A C is B C távolság egymással egyenlő. A 4b ábra a 4a ábrához képest az I. és II. járműtagok becsuklott helyzetét ábrázolja. Mivel az I. és U. jármi tagok hossztengelye és azoknak la és Ha járműtag nidjai a C elméleti metszéspontban metszik egymást, ezért az A' B' véj;pontok_és & C pont körül fordulnak el. Ezért az Af C és B' C távolság állandó maradt és az 1, 2, 3 és 4 rudak — szaggatott vonallal jelölve - hosszának állandósága miatt az A C, B' C távol;ág egymással is egyenlő. Az 5 átlósrúd a hossztengelyek és a járműtag rudak szögelemzőiben helyezkedik el. A rombuszalakú rudazat változatlanul all golyóskoszorún belül helyezkedik el. A találmány szerinti csuklószerkezet működésének módja a következő : Amennyiben a 2a ábrán látható egyenes helyzetükhöz képest a jármű a 2b ábrán látható módon becsuklott helyzetben van, a következők történnek: Az 1, 2, 3 és 4 rudak egyenlő hossza miatt az 5 átlósrúd a 6 gömbcsukló körül mindig az I. és II. járműtag It és H járműtag rúdjai által bezárt szög felezőjébe áll be. Mi/el az I. és II járműtag az la és Ha járműtag Hidjai a jármű hossztengelyébe Ib, Ic, Ilb, IIc csúszóhüvelyek eItal van megvezetve, valamint az I. és U. járműtag Is és Ha járműtag Hídjainak elmozdulását kizárjuk, (pl. a Ha járműtag ró ójának rögzítévével) az A B végpontok a C elméleti metszéspont körül elfordulnak, megtartva az egymással egyenlő A C és B C ti-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
