194086. lajstromszámú szabadalom • Fúróberendezés hátrametszéssel rendelkező furatok készítéséhez
1 194.086 2 A találmány fúróberendezés hátrametszéssel rendelkező furatok készítéséhez egy fúróval, amelyen a fúrószáron sugárirányban kiálló oldalélekkel rendelkező fúrólapkák vannak, továbbá fúrótokkal, tttvefúrógép részére és a fúrótok egy golyóalakú, sugár irányban kiálló és hosszanti hasítékokkal rendelkező vállal van ellátva, amely a fúrószárra helyezett és a furatba kapaszkodó központosító toldattal rendelkező ütközőlap vályújába billenő csapágyat alkotóan támaszkodik. Ilyen fúróberendezés ismeretes a 3, 027.408 számú német szabadalmi leírásból, amely lehetővé teszi egyszerű módon, hátrametszéssel rendelkező furatok készítését a fúró billentésével a szükséges fúrási mélység elérésekor. A fúráskor és a billentési folyamat alatt keletkező szorító erőt egy ütközőlap veszi fel. Az ütközőlapon elrendezett hüvelyalakú központosító toldat rögzíti oldalirányban az ütközőlapot. A fúróliszt révén a központosított toldat a furatba beszorulhat és akadályozhatja a fúrás befejezése után a fúró kihúzását^ Ezért az ismert fúróberendezéseknél az ütközőlappal összekötött fúróhang egy fogantyúval van ellátva, hogy a fogantyú húzásával az ütközőlapon lévő központosított toldatot oldani lehessen. A csőosonkként kialakított fogó egyidejűleg csatlakozási lehetőséget biztosít a fúrógép számára. Különösen födémfúrásoknál az elszívástól el lehet tekinteni, úgy hogy egy ilyen fúróberendezés egyszerűsítés céljából fogantyú nélkül is készülhet. A találmány feladata, a bevezetőben említett fúróberendezésnél a központosító toldattal ellátott ütközőlapot a fúrótokon tengelyirányban rögzíteni úgy, hogy a fúrógéppel történő kihúzásakor az ütközőlap is elmozduljon. A találmány szerint a kitűzött feladatot azáltal oldjuk meg, hogy az ütközőlap tengelyirányban futó és a vályúhoz csatlakozó bordákkal rendelkezik, amelyek a fúrótok válla mögött be vannak hajlítva. A fúrótok válla mögött behajlított ütközőíap bordák a vállat úgy fogják körül, hogy a fúrótok visszahúzásakor a váll révén az ütközőlap is elmozdul. A központosított toldatnak az esetleges beragadását a fúrógép hátrafelé húzásával oldjuk. A találmány további kivitel szerint a bordák egymástól távolságban vannak elrendezve és a bordák közötti terek a fúrótok vállának hasítékaival esnek egybe. Ezen kialakítás révén biztosfthó, hogy a fúrónak a hornya révén szállított fúróliszt a bordák közötti téren keresztül ki tud folyni. A találmány egy további változata szerint a behajlított bordák homlokoldalai és a fúrótok között a hátrametszéshez szükséges billentési szöget meghatározó távolság van, így minden egyes fúrás esetén egységes furatgeometria érhető el, amely a behelyezendő rögzítő elemhez van igazítva. A feladatot továbbá azáltal oldjuk meg, hogy egy ütközőlap tengelyirányban futó és a vályúhoz csatlakozó toldattal rendelkezik, amelyen a fúrótok válla mögött ütközőt képező zárórész van rögzítve. A zárórész maga is ütközőt alkot, amelyre a fúrótok válla a fúró kihúzásakor fel ütközik. Ezen megoldás révén is biztosított az ütközőlapnak a fúrótokon történő tengelyirányú rögzítése. Ezen megoldás egy további kivitele szerint a zárórész e toldatra felcsavarozható hüvelyként van kialakítva, amelynek feneke gyűrűs mélyítéssel rendelkezik, amelyben áttörések vannak. Födém fúrásakor a fúróliszt a zárórészben lévő mélyítésben összegyűlik és átfolyik az áttöréseken. Egy további kiegészítés szerint'a zárórész hüvely furata és a fúrótok külső felülete között gvűrűshézag van, amely a hátrametszéghez igazított bülentési szöget határozza meg. Végezetül az ütközőlap homlokoldalán konvex boltozat lehet, ezáltal nem pontosan derékszögben történő fúrás esetén is kiküszöbölhető a központosító toldat élben ütközése. A találmány szerint az ütközőlap homlokoldalára csillapító rész lehet helyezve. Kemény anyagban történő fúrás esetén a fúrógép iltvefúró része be van kapcsolva. Mihelyt az ütközőlap a fal felületére felfekszik és nincs további előrehalad, aj; ütvefúrórész ugyan kikapcsol; azonban nem lehet kiküszöbölni, hogy a fúlótok válla ne fejtsen ki még néhány ütést. A csillapítórész feladata ezen ütési hatás csökkentése és ily módon az élettartam növelése. A találmányt részletesen kiviteli példa kapcsán, a rajz alapján ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti fúróberendezés kiviteli példája, amelynél az ütközőlapot a fúrótok kengyele mögött behajlított borda tartja. A 2. ábra a fúróberendezés egy további kiviteli példája, ahol az ütközőlapot egy zárórész tartja. A 3. ábra a 2. ábra szerinti fúróberendezés részben metszett elölnézete. Az 1. ábra szerinti fúróberendezés 1 fúrószárból, valamint ahhoz rögzített 2 fúrólapkákból áll. A 2 fúrólapkák 3 homlokélükön kívül még a fúrószáron oldalt sugárirányban kinyúló 4 oldalélekkel is rendelkeznek. A fúróliszt elvezetésére az 1 fúrószár csavarvonalban futó 5 horonnyal van ellátva. A fúrószárak a 6 fúrótokkal történő összekapcsolására az egy külső 7 kerekített menettel rendelkezik, amely a 6 fúrótok megfelelő 8 belső menetéhez illeszkedik. A fúrószár hossza határozza meg a furat mélységét, mert a 6 fúrótok golyószerű 9 válla ütközőként szolgál. Ez a 9 váll a 11 fal felületére felfekvő 12 ütközőlap 10 vályújába támaszkodik. Ezáltal egy billenő csapágy keletkezik, amely lehetővé teszi, hogy a fúrószárat, továbbiakban fúrót a fúrás folyamata alatt ki lehet középvonalából billenteni és így a fúróval végzett keverő mozgás hatására a 14 furat 13 hátrametszését el lehet készíteni. A 12 ütközőlap központosítására az egy hüvely alakú, a 14 furatba kapaszkodó 15 központosító toldattal rendelkezik. A 12 ütközőlap homlokoldala konvex 16 boltozattal van ellátva és így az ütközőlap a falra élütközés nélkül tud felfeküdni. A 12 ütközőlap 10 vályújához csatlakozó 17 bordának, a 6 fúrótok 9 válla mögötti behajlítása révén a 12 ütközőlap tengelyirányú rögzítése biztosítva van. A 17 bordák egymástól távolságban vannak elrendezve és közteret alkotnak, melyek a 6 fúrótok 9 vállán lévő 18 hasítékokkal esnek egybe. így a fúróliszt elvezetése biztosított. A fúrótok billentési szögének meghatározására a behajlított 17 bordák homlokoldalai a 6 fúrótok köpenyfelülete között megfelelő 19 távolság van. A 2. ábra szerinti fúróberendezésnél a 12a ütközölap a 10 vályúhoz csatlakozó 20 toldattal van ellátva, amelynek külső menete van. Erre a 20 toldatra hüvelyként kialakított 21 zárórész oly módon van felcsavarozva, hogy a 21 zárórész 22 feneke 8 6 fúrótok 9 válla mögött ütközőt alkot. A 21 zárórész 22 feneke 23 gyűrűs mélyítéssel rendelkezik, amelyben több 24 áttörés van. Födém fúrásnál a fúróliszt-a 23 gyűrűs mélyítésben gyűlik össze és átpereg a 24 áttörése-• 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
