194073. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadék szétporlasztására

1 A találmány tárgya folyadék szét porlasztására al­kalmas berendezés, hajtótengelyen elrendezett por­lasztóval, amely központi részének folyadék folya­dékbevezetővel, továbbá egy folyadéklevezetővel van összekötve és olyan védőburkolattal van ellátva, amelynek kezelendő felülettel szomszédos falán leg­alább egy nyílás van kialakítva. A találmány szerinti berendezés a mezőgazdasági gépgyártás területén, kü­lönösen növényi kártevők, növénybetegségek és gyo­mok ellen bevetett gépeken, így permetező gépeken és szuszpenziók szét porlasztására alkalmas berendezé­seknél alkalmazható. Napjainkban szélesen elterjedt a folyadékokat kes­keny sugárban szétporlasztó berendezések használata, amelyeknél hajtótengelyen nagysebességgel forgó, kü­lönböző kialakítású porlasztótárcsákból, köpenyek­ből, dobokból és hengerekből álló porlasztó van egy védőburkolaton belül elhelyezve, amelynek a keze­lendő felület felé eső oldalán egy vagy több nyílás van kialakítva, és amelyek a porlasztó, jobbanmondva a védőburkolat falain lecsapódó felesleges folyadékot összegyűjtő és elvezető szervvel vannak ellátva. Ilyen berendezést ismertet a 923.489, valamint az 1.149.914 számú szovjet szerzői tanúsítvány. A berendezés használata során a kiszórásra szánt folyadékot a körforgó porlasztó központi részéhez vezetik, ahol a folyadék a súrlódási erő hatására for­gómozgást végez és a centripetális erők hatására vé­kony film formájában a porlasztó széle felé mozog, ahol a porlasztó éleiről leszakadva cseppekké diszper­­gálódik, ahol a leszakadt cseppek mérete lényegében a porlasztó szerkezeti tulajdonságaitól, Így annak át­mérőjétől vagy az egyes porlasztóelemek átmérőjétől, a porlasztó anyagának tulajdonságaitól, a munkafelü­letek felületi érdességétől, a kerületi sebességtől és a porlasztó szétporlasztandó folyadékhoz viszonyított fizikai-mechanikai tulajdonságaitól függ, míg az egyes folyadékcseppek repülési pályája az egyes por­lasztóelemekhez húzott érintőt megközelítő, kezdet­ben egyenesvonalú pálya. A szétporlasztott folyadékcseppek a berendezés védőburkolatának belső falán csapódnak le és onnan egy gyűjtőtartályba folynak, ahonnan a folyadék ál­talában csővezetéken át a folyadéktartályba jut és így újra porlasztásra kerül. A porlasztott folyadék­cseppek egy része a védőburkolat kezelendő felü­lettel szomszédos falán kialakított nyíláson át a kezelendő felületre hull, minek során közvetlenül a kezelendő felületre irányuló, keskeny, szétporlasztott folyadéksugár jön létre. Növényvédő gépek esetében az ismertetett beren­dezés általában úgy van elhelyezve, hogy a porlasztók vízszintes síkban forognak. A porlasztó berendezések nagyüzemi növényvédő gépeken szokásos vízszintes elrendezésnél a berende­zések által a kezelendő felületre kijuttatott folyadék­szer eloszlási egyenetlenségein kívül további hátrány­ként tekinthető, hogy a szél a szétporlasztott folya­dék jelentős mennyiségét elfújja, ami az igen drága preparátumok többletfogyasztásához, a környezet fo­kozott szennyezéséhez és a gépet kezelő személy munkakörülményeinek romlásához vezet. A FR 2 497.439 számú szabadalmi leírás olyan permezető gépet ismertet, amelynek porlasztója porlasztótárcsaként kiképzett, mágneses tengelykap­csolón át villanymotorral, illetve hajtótengellyel meg­hajtott porlasztó, amelynek központi részéhez folya­dékbevezető csatlakozik, míg maga a berendezés vé­2 dőburkolattal van ellátva, amelynek kezelendő felü­lettel szomszédos falán a szétporlasztott folyadékot átengedő nyílás van kialakítva, és amely a védőbur­kolat falán lecsapódó felesleges folyadékot össze­gyűjtő és visszavezető szervvel rendelkezik. Ez a prmetezőgép, amelyen az utolsóként ismer­tetett folyadék porlasztó berendezés van felszerelve, abban különbözik más ismert berendezésektől, egy­ben az az előnye velük szemben, hogy a porlasztó­tárcsák nem hagyományosan vannak elrendezve, ha­nem függőleges síkban forognak, míg a védőburkolat nyílásain úgy vannak a talaj felé irányítva, hogy a szétporlasztott folyadékcseppek a legrövidebb röp­­pályán érik el a kezelendő növényeket. A porlasztóbe­rendezésben ilyen módon elrendezett porlasztó egy sor előnyt biztosít a berendezés számára, mint például a porlasztott növényvödő szer kisebb vesztesége, mi­vel a szél kevésbé tudja elfújni a folyadékcseppeket röppályájuk megrövidülése, valamint nagyobb sebes­ségük miatt, amit az tesz lehetővé, hogy a folyadék­­cseppekre nemcsak nehézségi, hanem centrifugális erő is hat, továbbá a folyadékcseppecskék döntött röp­­pályája oda hat, hogy a növényvédő szer jobban be­hatol a kezelendő növény belsejébe, sőt a növényzet leveleit alulról is éri permetlé. Az ismerteteti porlasz­tó berendezés hiányossága azonban, hogy nem képes biztosítani a kiszórt porlasztott folyadék egyenletes eloszlását a kezelendő felületen. Az ezzel a berende­zéssel porlasztott és a kezelendő felületre kijuttatott folyadék eloszlási görbéje görbe vonalakkal határolt trapéz alakú, a porlasztó alatt található kúppal. A fo­lyadék üyen mérvű egyenlőtlen eloszlása nem bizto­sít minőségi növény kezelést, és a növényvédő szer többletfogyasztásához vezet, mivel a folyadékot szétporlasztó berendezéshez közel eső tárgyak, ne­vezetesen növények túlzott mennyiségű folyadékot, azaz növényvédő szert kapnak, ami súlyosabb eset­ben a növényzet pusztulásával, de minden esetben a környezet szennyezésével jár, míg a porlasztó beren­dezéstől távolabb eső növényzetre elégtelen mennyi­ségű növényvédő szer jut, ami a kezelés hatékonysá­gát csökkenti. Egészbenvéve megállapítható, hogy a növényvédő szer ilyen egyenlőtlen eloszlású kiszórása a kezelendő felületre nem növeli a növényi kultúrák termesztésé­nek jóságát. Számos esetben szükség van azonban arra, hogy meghatározott területre meghatározott eloszlás sze­rint kerüljön Id adott mennyiségű folyadék, ami azonban a szóbanforgó berendezéssel nem valósítható meg. Ugyancsak hiányossága ennek a berendezésnek, hogy a szétporlasztandó folyadék más és más fogyást sebessége esetén változó. A kezelendő kultúrák fajtája, életkora, kártevők és betegségek okozta károsodása, a folyadék, azaz a nö­vényvédőszer fizikai-mechanikai és toxikus tulajdon­ságai szerint a folyadékok fogyási sebessége a perme­tezés során széles határok között változhat. így példá­ul a nagyon kis térfogatú permetezőgépek esetében egy és öt liter/hektár, míg kistérfogatú permetező­­gépeknél 75 és 300 1/ha között változhat a kiporlasz­­tott folyadék mennyisége. Az Időegység alatt a porlasztóhoz továbbított fo­lyadék mennyiségének megváltozása során változik a hajlótengely forgaitónyomatéka, ami a porlasztó fordulatszámának és ennek következtében a szétpor­lasztott folyadék diszperziófokának változásához ve­zet. 94.073 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents