194067. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szilárd és gáznemű szennyeződéseket tartalmazó gázok tisztítására
1 194.067 2 A találmány tárgya eljárás és berendezés szilárd és gáznemű szennyeződéseket tartalmazó gázok, főleg ipari füstgázok tisztítására. Ipari füstgázok tisztítására jelenleg többnyire Venturi-csöves gázmosót, vagy különböző típusú szűrőágyakat alkalmaznak. A Venturi-csöves berendezésnél a tisztítási hatás javítása érdekében nagynyomású vizes mosást, vagy nagynyomású légáramot alkalmaznak, ezeknél a gázok mosása előnedvesítés nélkül történik. A 4 145 193 sz. USA-beli szabadalmi leírásból ismert olyan gáztiszító berendezés is, amelynél ugyan nem Venturi-csöves gázmosót alkalmaznak, de a gázmosás több fokozatban történik. A mosóegységek egyikéből a gáz turbinához, majd onnan cseppleválasztóba kerül, a másik mosóegységből viszont a gáz közvetlenül a cseppleválasztóba jut. A turbinán keresztülhaladó gáz a teljes gézmennyiségnek legalább 80%-a. A turbinában a gáz nyomásesése kb. 1,5 bar amelyből származó munkát a turbina villamos energiává alakítja. A cseppleválasztóban a gáz felüről lefelé áramlik, így a cseppek könnyen követik a gázt, leválasztásuk meglehetősen nehézkes, továbbá a gáztisztítás hatásfoka sem mindig kielégítő. Az 1 805 230 sz. NSZK-beli szabadalmi irat olyan gáztisztító berendezést ír le, amelynél a gázmosás különböző fokozatai ugyanabban a függőleges Venturicsöves irányban zajlanak le. Az első fokozat az előnedvesítés amelynek során a torony tetejéről egyenáramban mosófolyadékot permeteznek. A Venturicső legszűkebb részén a vizet, vagy mosófolyadékot permeteznek a gázba a mosási fokozatban. Hiányossága a fenti megoldásnak, hogy az előnedvesftő szakaszból származó és a gázból leválasztott, illetve oldott anyagokat is tartalmazó, lefelé áramló mosófolyadék igen erős korróziót okoz a Venturi-csőben. Végül a 361 447 sz. osztrák szabadalmi leírásból ismert olyan Venturi-csöves gáztisztító berendezés, amely a jelen találmány tárgyához legközelebbinek tekitnhető. Ennél a gázokat folyadékpermettel nedvesítik elő, a gázmosás maga a Venturi-csöves mosóegységben történik, amelyben a gázokba vizet és mosófolyadékot permeteznek. A cseppleválasztás ciklonban történik. Mivel itt a Venturi-cső vízszintes elrendezésű, ezzel az a hátrány jár, hogy annak alsó palástfelülétén a szilárd szennyezőanyagok felhalmozódnak, és torlódást okoznak, ami a tisztítás hatékonyságának rovására megy. Továbbá, a gázáramba a gázáramlással egyirányban permetezik a vizet és a mosófolyadékot. A találmánnyal célunk a fenti hiányosságok kiküszöbölése, azaz szilárd és gáznemű szennyeződéseket tartalmazó gázok, főleg ipari füstgázok tisztítására olyan tökéletesített berendezés létrehozása, amellyel viszonylag kis ráfordítás mellett a tisztítás hatékonysága lényegesen növelhető, és egyúttal a Venturi-cső élettartama növelhető. A kitűzött feladat megoldásához az utolsóként említett osztrák szabadalmi leírás szerinti eljárásból indultunk ki, amelynél először a gázokba előnedvesftésként mosófolyadékot permetezünk, majd Venturicsőben végzett gázmosás során a gázáramba vizet és mosófolyadékot permetezünk, végül pedig a gázáramból a folyadékcseppeket leválasztjuk. Ezt a találmány szerint azzal fejlesztettük tovább, hogy az előnedvesítésnél a felfelé áramoltatott meleg gázokat - előnyösen a mosás után összegyűjtött — mosófolyadék lefelé irányított permetével nedvesítjük, továbbá a gázmosásnál a függőleges gázáramba keresztirányból befecskendezett vízpermettel a Venturi-cső belső palástján összefüggő szennyeződéseltávolító vízfilmet hozunk létre, továbbá a gázmosási művelet után és a eseppelválasztás előtt a gázáramra keresztirányú moíófolyadékpermettel utómosást végzünk. Célszerű, ha az előnedvesítés és a mosás után öszszegyűjtött mosófolyadékot regeneráljuk és az utómosást a friss mosófolyadékkal végezzük. A regenerálás közben a mosófolyadék hőtartalma célszerűen visszanyerhető. A találmány szerinti eljárás olyan berendezéssel foganatosítható, amelynek gázáramirányban egymás után elrendezett eló'nedvesítő, gázmosó és cseppleválasztó egységei vannak. Ennél az előnedvesítő egységnek mosófolyadékporlasztó fúvókája van, a gázmosó egység Venturi-csőként van kiképezve, amely mosófolyadékpermetező fúvókával és vízpermetező további fúvókákkal van ellátva. A találmány szerinti berendezés lényege, hogy az előnedvesftő egységnek a mosófolyadékporlasztó fúvókája a felfelé haladó gázárammal szembe van irányítva, továbbá a gázmosó egységnek a vízpermetező fúvókái a függőleges helyzetű Venturi-csőben lefelé haladó gázáramlásirányra keresztirányban vannak elrendezve, továbbá a gázmosó és a cseppleválasztó egységek közötti összekötőcsatornája van, amely a gázáramra keresztirányban mosófolyadékot felülről lefelé permetező fúvókákkal van ellátva a gáz utómosásához. A találmány szerinti előnedvesítés során a gázáram felfelé halad, a mosófolyadékot pedig lefelé permetezzük, vagy is ellenáramú közegáramlást hozunk létre. Mivel a belépő gázok hőmérséklete nagy, a mosófolyadék egy része elpárolog, és a mosószakaszon áthaladó gázok szinte telítetté válnak gőzzel. A nedvesítés után a gázáram a mosószakaszba, azaz a jelen esetben Venturi-csőbe jut. Itt a gázokat a körfolyamból nyert mosófolyadékkal és vízzel mossuk. A mosó-folyadékot lefelé permetezzük, a gázárammal párhuzamosan. A vízpermet viszont a gázáramhoz képest keresztirányú, továbbá egyúttal a vízpermet állandóan öblíti a Venturi-cső belső felületét és azon vékony vízfilmet hoz létre, ezáltal a belső palástfelületet állandóan tisztítja. Ha a gázok szilárd részecskéket tartalmaznak, az előnedvesítés során elpárologtatott mosófolyadék a Ver túri-csőben a befecskendezett mosófolyadék hatására kondenzálódik a szilárd részecskék felületén, ami megkönnyíti a szilárd részecskék leválasztását; Ha gázok nem tartalmaznak szilárd részecskéket, csupán gáznemű szennyeződéseket, akkor az előnedvesítés során elpárologtatott mosófolyadék a mosási szakaszban finom köddé kondenzálódik, azáltal a mosó felület többszöröse az Ismert gázmosóknak. Az előnedvesítés során elpárologtatott mosófolyadéknak a mosószakaszban történő kondenzálódása a tisztítandó gáz térfogatának jelentős csökkenését eredményezi, ezzel pedig a gázmosás hatékonysága nő. Ehhez járul a nyomás csökkenése és a gázsebesség növekedése. A mosófolyadéknak ezek az állapotváltozásai a gázmosórerdszerben azt eredményezik, hogy nincs szükség szívó ventilátorra ahhoz, hogy a jsázt a mosóberendezésbe juttassuk. A gáznemű és szilárd szennyeződésedet a mosófolyadék adszorbeálja a mosási szakaszban, amelyet azután a mosószakasz alatt elhelyezkedő tartályban gyűjtjük össze, a gázok pedig tovább haladnak az összekötőcsatomába. Az összekötőcsatomába érkező gázok be- és kiömlése tangenciális. Ebben az összekötö-satomában a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
