194044. lajstromszámú szabadalom • Berendezés sportágakban, különösen ökölvívásban vagy cselgáncsban alkalmazott forduló mozgások és lépések mérésére és gyakorlására

1 A találmány tárgya berendezés, egyes sportágak­ban, különösen ökölvívásban vagy cselgáncsban alkal­mazott forduló mozgások és lépések mérésére és gya­korlására. Egyes sportágakban - különösen az ökölvívásban és a cselgáncsban — fontos szerepet jtászanak bizo­nyos lépéskombinációk és fordulások. Ezeknek a moz­gásoknak a pontos és gyors végrehajtása a sportolók versenyeredményeit erősen befolyásolják. Célszerű tehát ezeket a mozgásokat begyakorolni és a gyakor­lás eredményéről meggyőződni. A technika jelenlegi állása szerint nem megoldott még a fenti mozgásformák mérése és gyakoroltatása is — mérhető eredményt nem adó — berendezés nél­küli formában folyik. A találmány célja, hogy egyes sportágak — előnyö­sen a cselgáncs — forduló mozgásait és lépéseit mér­hetővé tegyük és gyakoroltatásukra olyan berende­zést készítsünk, amely a gyakrolatok eredményes végrehajtásáról visszajelzést ad. A találmány célkitűzését oly módon érjük el, hogy a berendezést, amelynek érintkező felületek­kel ellátott alaplapja és a meghatározott idő alatt végzett helyes gyakorlatok számát megjelenítő kijel­ző eszköze van, az jellemzi, hogy a min. egy felnőtt ember súlyát — előnyösen 1500 N — elviselő teherbí­rású alaplapon — egymástól max. az emberi lépéstá­volságnak megfelelő távolságban, négyszög csúcsai­ban elhelyezett, négy darab, az emberi talp méretével összemérhető nagyságú, nyomásérzékelőként megva­lósított érintkező felület van kialakítva, amelyekhez nyomáskapcsolók illeszkednek, aholis a nyomáskap­csolók jelkimenetei jelfeldolgozó egységen keresztül csatlakoznak a kijelző eszközökhöz. A továbbiakban a találmány egy példakénti kivite­li alakját ábrák alapján ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti berendezés egy el­rendezési vázlatát mutatja. A 2. ábra az 1. ábra szerinti elrendezés nyomáskap­csolóinak, jelfeldolgozó egységének és kijelző eszkö­zeinek egy példakénti kapcsolatát mutatja. Amint az az 1. ábrából is látható, az A alaplapon négy EF érintkező felület van kialakítva, amelyekkel a HJ1, HJ2, HB1 és HB2 nyomáskapcsolók közvetle­nül érintkeznek. Az A alaplapban van elhelyezve még a T telep és az R segédjelfogó. Az L1 és L2 lámpák ill. az F főkapcsoló és az RSZ számláló jelfogó csatla­kozása az A alaplap tetején és oldalán van kialakítva. A berendezés elektromos kapcsolása és működése a 2. ábrán követhető nyomon: Az F főkapcsoló 1 pont­ja a HJ1 nyomáskapcsoló 5 pontjára, az R2 érintkező 13 pontjára, az RÍ érintkező 19 pontjára és az R3 érintkező 23 pontjára kapcsolódik, míg másik 2 pont­ja a T telep 3 pontjára van kötve. A T telep 4 pontja az R segédjelfogó 12 pontjára, az L1 lámpa 18 pont­jára, az L2 lámpa 22 pontjára és az RSZ számláló jel­fogó 26 pontjára csatlakozik. A HJ1 nyomáskapcsoló 6 pontja a HJ2 nyomáskapcsoló 7 pontjára, a HB1 nyomáskapcsoló 10 pontja az R segédjelfogó 11 pont­jára, a HB2 nyomáskapcsoló 16 pontja az L 1 lámpa 17 pontjára, az RÍ érintkező 20 pontja az L2 lámpa 21 pontjára és az R3 érintkező 24 pontja az RSZ számláló jelfogó 25 pontjára van kötve. A HJ2 nyomáskapcsoló 8 pontja, a HB1 nyomás­kapcsoló 15 pontja egymáshoz csatlakozik. A HJ1, HJ2, HB1, HB2 nyomáskapcsolókés az RÍ, R2, R3 érintkezők és ezek egymással, ill. az F fokapcsolóval, T teleppel, LI, L2 lámpákkal és az RSZ számláló jel­2 fogóval való kapcsolatuk képezi a J jelfeldolgozó egy­ség egy példakénti kivitelei alakját. A berendezés működése a következő: A berende­zés az F főkapcsoló bekapcsolásával mérésre kész, amelyet a T telep táplál.. Az F főkapcsoló bekapcso­lása után az R segédjelfogó nyugalmi Rl érintkezőjén keresztül kigyullad az L2 lámpa, jelezve a berendezés mérésre kész állapotát. Az L2 lámpa felőli EF érint­kező felületekbe vannak beépítve a HJ1 és HJ2 nyo­máskapcsolók. Amikor a versenyző erre a két EF érintkező felületre feláll, zár a HJ1 és Hl2 nyomás­kapcsoló érintkezője, az. R segédjelfogó meghúz és az R2 érintkezőjén keresztül öntartásba kerül. Ekkor az L2 lámpa kialszik és az ellenkező oldalon elhelye­zett Ll lámpa pedig kigyullad. Ezzel egyidőben az RSZ számláló jelfogó meghúz. Ez az állapot mindad­dig fennáll, amíg a versenyző a szemben lévő másik két EF érintkező felületre át nem lép. Átlépve a má­sik két EF érintkező felületre, működik a HB1 és HB2 nyomáskapcsoló és bontja az R segédjelfogó te­­ekercsének áramkörét. Ekkor az R segédjelfogó elen­ged, az Ll lámpa kialszik, ugyanakkor az L2 lámpa kigyullad. Az RSZ számláló jelfogó is elenged, és ez­által egyet számlál. A berendezéssel az adott idő alatt végrehajtott különböző lépésformák és fordulások száma mérhe­tő. Különösen alkalmas a fenti eljárás a cselgáncsra jellemző taisabaki lépések mérésére. Az EF érintkező felületek előnyösen 30 cm hosszúak és 15—20 cm szélesek. Egymástól való tá­volságuk 20—25 cm, de lehetséges egy olyan beren­dezés készítése, amelynél az EF érintkező felületek egymástól való távolsága, valamint a lépéshossz — al­kalmazkodva az alacsonyabb versenyzőkhöz is -sza­­bályozhatöan van kialakítva. Cselgáncs esetén a berendezéssel az alábbi fonto­sabb lépésvariációk mérhetők: I. Lépésvariáció: a. jobb lábbal indított mellső kersztlépés b. baj lábbal indítottt mellső keresztlépés II. Lépés variáció: a. bal lábbal indított hátsó keresztlépés b. jobb lábbal indított hátsó keresztlépés III. Lépésvariáció: a. bal lábbal jobbra indított mellső kersztlépés (a jobb láb a bal láb előtt fordul) b. jobb lábbal balra indított mellső kersztlépés (a bal láb a jobb előtt fordul) IV. Lépésvariáció. a. Lábtechnika jobbra b. Lábtechnika balra A további lépésformák ezek variációi: pl. oda I. lé­pésvariáció, vissza II. lépésvariáció és így tovább. A berendezés úgy is beállítható, hogy csak az odafelé végrehajtott fordulásokat, illetve lépéseket számol­ja-A mérés a következőképpen történik: Az L2 lámpa felöli EF érintkező felületről indulva meghatározott ideig a korábban ismertetett lépés és fordulásvariációk valamelyikét végezzük. Az RSZ számláló jelfogó a helyesen végrehajtott fordulásokat, illetve lépéseket számlálja. Az előre megadott idő elteltével kiszámítható egyetlen fordulás átlagideje, az adott időn belül vég­zett helyes és összes fordulások száma, valamint a he­lyesen végrehajtott és az összes fordulatok aránya. Ezek az értékek fontos információt adhatnak' a felké­­szülségről, kondícióról és mozgáskoordinádóról. Az 194.044 5 10 15 ' 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents