194022. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 3-fenil-4-ciano-pirrol-származékokat tartlmazó fungicid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására

1 194.022 2 dohány, a diófa, a kávécserje, a cukornád, a teacserje, a szőlő, a komló, a banán és a természetes kaucsukot tartalmazó növények, valamint a dísznövények (com­­positae). Tárolt termékekvédőszerekéntaz (I) általános kép­­letû vegyuletek a formálási technikában szokásos se­gédanyagokkal együtt alkalmazhatók és azokat példá­ul emulziókoncentrátumokká, kenhető pasztákká, közvetlenül szétpermetezhető vagy felhígítható olda­tokká, hígított emulziókká, permetező porokká, old­ható porokká, porozószerekké, granulátumokká vagy például bizonyos polimerekbe ismert módon beágya­zott formában dolgozzuk fel. Az alkalmazási mód (például permetezés, ködképzés, porozás, szórás, be­­kenés, öntözés), valamint a készítmény kiszerelési formája a kívánt célhoz és az adott körülményekhez igazodik. A felhasznált mennyiség általában 0,01 kg — legfeljebb 2 kg aktív anyag 100 kg védeni kívánt szubsztrátumra számítva; ez a mennyiség jelentős mértékben a szubsztrátum tulajdonságaitól, így pél­dául felületének nagyságától, konzisztenciájától, ned­vességtartalmától, stb., továbbá a környezeti behatá­soktól függ. , Raktáron tartott vagy készletezett áruk alatt növé­nyi és/vagy állati eredetű nyersanyagokat és ezek to­vábbi feldolgozásával kapott termékeket kell érteni, igy például az alábbiakban felsorolt és a természetes életciklusból kiemelt növényeket és ezen növények részeit (szárak, levelek, gumók, magvak, gyümölcsök szemek), melyek friss állapotban, vagy további feldol­gozásra alkalmasan előszárított, nedvesített, aprított, megőrölt, pörkölt stb. állapotban lehetnek. Csak pél­daképpen a következő áruféleségeket nevezzük meg: gabonafélék, így búza, árpa, rozs, zab, rizs, szemesci­rok (durra) és ezekhez hasonlók: répafélék, így sárga­répa, cukorrépa és takarmányrépa: magvas, csonthéjas és bogyós gyümölcsök, így áma, körte, szilva, ősziba­rack, mandula, cseresznye, földieper, málna, gyalog­szeder: hüvelyesek, így bab, lencse, borsó, szója: ola­jos növények, így repce, mustár, mák, olajfa, napra­forgó, kókusz, ricinus, kakaó, földimogyoró: uborka­féleségek, így tök, uborka, sárgadinnye:rostnövények így gyapot, Jen, kender, juta, csalán: citrusfélék: zöld­ségféleségek, így paraj, saláta, csirág (spárga), káposz­taféleségek, hagyma, paradicsom, burgonya, paprika: babérfélék, így avokado, fahéjfa, kámforfa: illetve olyan növények,, mint amilyen a kukorica, a dohány, a diófa, a kávécseije, a cukornád, a teacseije, a szőlő, a szelídgesztenye, a komló, a banán, valamint a fü és a széna. Állati eredetű természetes termékként, különösen a szárított húsfeldolgozási és halfeldolgozási terméke­ket nevezzük meg, ilyenek a szárított hús, a szárított hal, a különféle húskoncentrátumok, a csontliszt, a halliszt, valamint az állati eredetű szárított anyagot tartalmazó tápok. Az (I) általános képletű vegyületeket tartalmazó készítményekkel végzett kezelés ezeket a kezelt áru­féleségeket tartósan megvédi a penészgombák által okozott fertőződéstől. Ezzel megakadályozzuk a to­xikus és részben karcinogén anyagokat (a flatoxinok és ochratoxinok) produkálni képes penészgombák megtelepedését, az árut a romlástól meg tudjuk véde­ni és annak minőségét hosszú ideig meg tudjuk őrizni. Ezeket a készítményeket mindenféle száraz és nedves­séget tartalmazó készletezett és raktárban tartott áru­féleségre alkalmazni lehet, melyek mikroorganizmu­sokkal, így élesztőgombákkal, baktériumokkal, de kü­lönösen penészgombákkal szemben érzékenyek. A hatóanyag felvitelére szolgáló egyik előnyös eljá­rás abból áll, hogy a szubsztrátumot folyékony készít­ménnyel bepermetezzük vagy átnedvesítjük, vagy pe­dig a szubsztrátumot összekeverjük a hatóanyagot tar­talmazó szilárd halmazállapotú készítménnyel. Az (I) általános képletű hatóanyagok készítmények formájában alkalmazhatók. A készítményeket további hatóanyagokkal összekeverve, vagy egymást követően vihetjük fel a kezelni kívánt felületre, növényre vagy szubsítrátumra. Az említett a találmány szerinti ké­szítményekhez keverhető további hatóanyagok egy­aránt lehetnek trágyázószerek, nyomelem-közvetítők, vagy egyéb növénynövekedést befolyásolni képes ké­szítmények, de még szelektív herbicidek, inszektid­­dek, fungicidek, baktericidek, nematocidok, mollusz­­kicidek vagy ilyenekből álló keverékek is lehetnek, adott esetben a formálási technikában szokásosan használt további hordozóanyagokkal, tenzidekkel és a felhasználást elősegítő egyéb hozzátétanyagokkal együtt. Az alkalmas hordozóanyagok és hozzátétanyagok szilárd vagy folyékony halmazállapotú és a formálási technikában a kitűzött céloknak megfelelő anyagok lehetnek. Ilyenek például a természetes vagy a regene­rált ásványi anyagok, oldószerek, diszpergálószerek. nedvesítőszerek, tapadást növelő szerek, vastagítósze­­rek, kötőanyagok és trágyázószerek. A hatóanyagként (I) általános képletű vegyületét tartalmazó készítmények felvitelére szolgáló egyik előny ös eljárás a levélzetre történő felvitel (leveleken keres :tüli alkalmazás). Emellett mind az alkalmazá­sok S'.áma, mind a felhasznált mennyiség a megfelelő kórokozókhoz (gombafajták) igazodik. Az (I) általá­nos képletű hatóanyagokat azonban a termőföldön keresetül, a gyökérzet útján is be lehet juttatni a nö­vényije (szisz temikus hatás), amennyiben a növény helyén a talajt valamilyen folyékony készítménnyel átitatjuk vagy a szilárd formában levő készítményt be­visszük a talajba, például granulátum alakjában (a ta­lajon át végzett alkalmazási mód). Az (I) általános képletű vegyületeket még a magvakra is felvihetjük (coating) oly módon, hogy a magvakat a hatóanyagot tartalmazó valamilyen folyékony készítménnyel át­itatjuk, vagy pedig a magvakat egy szilárd halmazál­lapotú készítménnyel bevonjuk. Mindezeken túlme­nően bizonyos esetekben további alkalmazási módsze­rek is lehetségesek, ilyen például a növényi szárak vagy rügyek célzott kezelése. Az (I) általános képletű vegyületek a készítmé­nyek előállításához szokásosan használt segédanya­gokkal ismert módon emulziókoncentrátumokká, szét­­kenésre alkalmas pasztákká, közvetlenül kipermetez­hető oldatokká, hígítható oldatokká, híg emulziókká, szórható porokká, oldható porokká, porozószerekké, granulátumokká vagy pl. polimer anyagokba történő beágyazás útján előállított készítményekké formálha­tók. Az alkalmazás módját, így például a permetezést a köddel végzett kezelést, a porozást, a szórást, a be­­kenést vagy az öntözést csak úgy mint maginak ké­szítménynek a kiválasztását a kívánt célnak és az adott körülményeknek megfelelően választjuk meg. A fel­használt mennyiség általában véve hektáronként 50 g - 5 kg hatóanyag, előnyösen 100 g - 2 kg hatóanyag és különösen előnyösen 200 g - 600 g hatóanyag. A Készítményeket, vagyis az (I) általános képletű hatóanyagokat és szilárd vagy folyékony segédanya­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5

Next

/
Thumbnails
Contents