194017. lajstromszámú szabadalom • Ciklohexán-1,3-dion-származékokat hatóanyagként tartalmazó gyomírtószerek és eljárás a hatóanyagok előállítására
1 194.017 2 tóanyagot tartalmazó porozószert kapunk. VII. példa 30 tömegrész 47. hatóanyagot alaposan összekeverünk 92 tömegrész porított kovasavgéllel és a kovasavgélre permetezett 8 tömegrész paraffinolajjal. Jól tapadó szert kapunk. VIII példa 20 tömegrész 6. hatóanyagot bensőségesen összekeverünk 2 tömegrész dodecil-benzolszulfonsav-kalciumsóval, 8 tömegrész zsíralkohol-poli(glikol)-éterrel, fenol-, karbamid és formaldehid kondenzátumánsk 2 tömegrésznyi nátriumsójával és 68 tömegrész paraffinos ásványolajjal. Stabil, olajos diszperziót kapunk. A találmány szerinti szereket kikelés előtt vagy kikelés után alkalmazhatjuk. Ha kikelés utáni alkalmazás esetén a szereket egyes haszonnövények kevésbé tűrik, olyan kijuttatási módszereket vehetünk igénybe, amelyekkel ászért úgy juttatjuk a kezelendő területre, hogy az érzékeny haszonnövények leveleire ne kerüljön, csak az alattuk tenyésző káros növényekre és a szabad talajra (post-directed, lay-by módszer). A találmány szerinti szerek felhasználható mennyisége — a hatóanyagra vonatkozóan — az évszaktól, a növényektől és fejlettségüktől függően 0,025—3 kg/ha. A találmány szerinti szerek gyomirtó hatását növényházban vizsgáltuk (I-XV. táblázatok). A tenyészedényként körülbelül 1,5 tömeg% huhuszt tartalmazó agyagos homokkal töltött, 300 mles műanyag virágedényeket használtunk. A kísérleti növények magvait fajtánként elkülönítve sekélyen vetettük el. A kikelés előtti kezelésnél vetés után közvetlenül a szereket a talajra juttattuk. Az I—VIII. példák bármelyike szerint készült alkalmas szert vízben szuszpendáltuk vagy emulgeáltuk és finom permetű porlasztóval kipermeteztük. Ennél a kezelési módszernél a kijuttatott mennyiség 3,0 kg/ha hatóanyag. A szerek kijuttatása után az edényeket kissé meglocsoltuk, hogy a magvak csírázását és fejlődését elősegítsük. Ezután az edényeket átlátszó műanyag tetővel lefedtük amig a növények kikeltek. A lefedés elősegítette a magvak egyenletes csírázását, amennyiben ezt a hatóanyagok nem befolyásolták. A kikelés utáni kezelést fejlődési jellegüknek megfelelően 3—15 cm-es növényeken végeztük. A szóját tőzeggel dúsított táptalajon neveltük. A kikelés utáni kezeléshez közvetlenül vetett és ugyanabban az edényben fejlődött növényeket alkalmaztunk, vagy olyanokat, amelyeket előzőleg kihajtattunk és a kezelést megelőzően néhány nappal ültettünk át a kísérleti edényekbe. A kikelés utáni kezelésnél a hatóanyag felhasznált mennyisége 0,03 és 0,25 kg/ha között változott. Az edényeket nem fedtük be. A kísérleti edényeket növényházban tartottuk; a melegkedvelő növényeket 20-35 °C-on, a mérsékeltebb hőigényűeket 10-25 °C-on tartottuk. A kísérleti időszak 2—4 hét volt. Ezalatt a növényeket ápoltuk és kiértékeltük a kezelésekre mutatott viselkedésüket. Az értékelést 0-tól 100-ig terjedő számsor alapján végeztük. 100 azt jelenti, hogy a magvak nem keltek ki, illetve legalább a földfeletti növényrészek teljesen elpusztultak. A növényházi vizsgálatokat a következő növényfajtákon végeztük: Alopecurus myosuroides, Avena fatua, Avana sativa (zab), Beta vulgaris (cukorrépa), Bromus inermus, Bromus spp., Digitaria sanguinalis, Echinochloa crus-galli, Glycine max (szójabab), Hordeum vulgare (árpa), Lolium multiflorum, Oryza stiva (rizs), Setaria italica, Sinapis alba, Triticum aestivum (búza), Zea nays (kukorica), Sorghum halepense. összehasonlító gyomirtószerként a 00.71.707 számú nyílvánosságrahozott európai szabadalmi bejelentésből ismert (IV) általános képletű ciklohexán-1,3-dion-származékok következő képviselőit tartalmazó szereket használtuk. Jele x „ R1 R3 A l,3-dioxan-2-il-etiln-propil etil B 1,3-dioxan-2-il-etiln-propil a Ilii C 2-tetrahidropiranil n-propil etil D 3-tetrahidropiranil n-propil etil E 4-tetrahidropiranil n-propil allil F l,3-dioxan-2-il-etiln-propil 3-klór-allil Az Ismert hatóanyagokat tartalmazó szerek felhasznált mennyisége megegyezett az (I) általános képletű ciklohexán-1,3-dioo-származék mennyiségével. Kikelés előtti kezelés A kikelés előtti kezelés során például a 7., 33., 2., 1., 17., 34., 10., 12., 23., 29., 37., 39. vagy 40. hatóanyagot tartalmazó szerek 3,0 kg/ha hatóanyag menyryiségben alkalmazva hatásosnak bizonyultak a füvek családjába tartozó növények ellen. A Sinapis alba, nint széleslevelü növény nem károsodott. Kikelés utáni kezelés ___ A kikelés utáni kezelés hatására az 1., 11., 12., 13. •'agy 17. hatóanyagot tartalmazó szerek 0,25 kg/ha hatóanyag mennyiségben alkalmazva bizonyos tűszerű káros növényeket, valamint adott ültetvényben káros növénynek bizonyuló fűszerű haszonnövényeket jobban irtották, mint az ismert A vagy C hatóanyagot tartalmazó szer. Például a szójabab, mint Széleslevelű haszonnövény nem károsodott. A 14. hatóanyagot tartalmazó szer 0,25 kg/ha hatóanyag mennyiségben felülmúlta az ismert F hatóanyagot tartalmazó szer hatását Sorghum halepense ellen és a szójabab egyáltalán nem károsodott. A 2. vagy 3. hatóanyagot tartalmazó szer például 0,125 kg/ha hatóanyag mennyiségben nagyon jó, az ismert D és E hatóanyagot tartalmazó szer hatását felülmúló gyomirtó hatást fejtett ki Gramineae, például búza (itt káros növény) és Bromus spp. ellen. A szerek cukorrépában szelektívnek bizonyultak. A 32. vagy 33. hatóanyagot tartalmazó szer 0,125 kg/ha mennyiségben nagyon jól irtotta a fűfajtákat. A 26., 29. vagy 35. hatóanyagot tartalmazó szer azonos mennyiségben jó hatást fejtett ki fűfélékre és nem károsította a búzát, amely az ismert A hatóanyagot tartalmazó szer hatására jelentősen károsodott. A 7. hatóanyagot tartalmazó szer az Echinochloa crus-galli gyomfüvet rizsben jól irtotta és a haszonnövény - az A hatóanyagot tartalmazó ismert szer hatásával ellentétben - nem károsodott. A 6 hatóanyagot tartalmazó gyomirtószer alacsony hatóanyag mennyiségben szelektívnek bizonyult széleslevelű haszonnövény ültetvényekben és 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6
