194016. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényvédelmi célra alkalmazható biológiailag aktív bevonóanyag készítmény előállítására

t A növényvédelemben, illetve a növényi magvak bevonásánál komoly nehézséget okoz olyan bevonó-, rögzítő-, illetve kötőanyag kiválasztása, amely a nö­vényhez, az egyes növényrészekhez, magvakhoz jól tapad, vízálló, önmagában is biológiailag aktív, továb­bá nem akadályozza növény, illetve a mag lélegzését az oxigén transzmissziót. A 3803 761 számú Egyesült Államok-beli szaba­dalmi leírásban magvak bevonására vinü-klorid és al­­kil-akrilát kopolimer vizes latoxét javasolják. A leírás szerint egyes esetekben célszerű a magva­kat első bevonatként paraffin, szója-protein és ammó­­nium-sztearát elegyével bevonni és csak ezután máso­dik bevonatként alkalmazzák a vinil-klorid kopolimer alapú latexet. A 1479 848 számú angol szabadalmi leírás olyan bevonóanyagot ismertet, amely a polimer kötőanya­gon kívül még fungicidet, inszekticidet is tartalmaz. Ezek a bevonatok a magokhoz jól tapadnak, de a ma­gok csírázását és a növény növekedését bizonyos fo­kig gátolják. A 101 945 számú magyar szabadalmi leírás olyan kompozíciót ír le, magok csávázására, amely réz-klo­­ridot, kobalt-nitrátot és egy duzzadásra képes anya­got például fehérjét tartalmaz. Ez a kompozíció azon­ban nem volt alkalmas egyenletes vékony bevonat ki­alakítására. Korábbi szabadalmi bejelentésünkben már leírtuk azt a megfigyelésünket, hogy növényi proteinek éspe­dig kazein, albumin, keratin vizes szuszpenziójából szervetlen fémsók ammóniumhidroxidos oldatának hatására olyan nagy molekulájú anyag képződik, amely kötőanyagként alkalmazható növényvédelmi bevonó­anyagokban . Azt tapasztaltuk azonban, hogy az ilyen kötőanya­got tartalmazó bevonóanyagok nem képeznek minden esetben a bevonandó felülethez kellően tapadó, rugal­mas bevonatot. Arra a meglepő felismerésre jutottunk hogy ha növényi protein vagy kazein, illetve oxiklóro­­zott kazein vizes szuszpenziójához, vagy zöld növény­ből nyert vizes fehérjefrakciohoz (amely proteinek és proteidek elegye), melyek adott esetben led tint is tar­talmaznak, 4-11 szénatomos aminokarbonsavak lak­­támjainak fémsóját adjuk és az elegy pH-ját 7,2-9,5 értékre beállítjuk, 30—70 C°-on melegítjük, olyan nagymolekulájú terméket kapunk, amelybe a laktám egységek is beépülnek. Az így nyert kötőanyag vizes diszperziója, poliolok­­kal, ezek észtereivel, konzerváló szerrel, peszticid ha­tóanyagokkal, növényekből nyert poliszacharid kon­­centrátummal, illetve egyéb adalékokkal együtt olyan bevonóanyag-kompozíciót alkot, amely magok bevo­nására, illetve peszticid szerként kiválóan alkalmas. Igen fontos jellemző a bevonóanyag viszkozitása. A túl nagy viszkozitású, kocsonyás anyag bevonásra nem használható, a híg, kisviszkozitású elegy pedig nem tapad megfelelően. A viszkozitás szabályozására 5-20% karbamidot vagy didándiamidot keverünk az elegy hez. Az elegy viszkozitását még a pH értéke is nagy­mértékben befolyásolja. A 7,2—9,5 közötti pH értéke: ammóniumhidroxid­­dal, illetve ennek nátrium-metaszilikáttal, nátrium­­karbonáttal, trinátrium-foszfáttal, káldum-hidroxid­­dal, bórax-szal alkotott elegyével állítjuk be. Konzerválószerként 0,5—1,0%-os mennyiségben o­­fenil-fenolt, klórozott fenolokat, kinolátokat, béta­­naftolt, nátrium-benzoátot alkalmazhatunk. 2 2 A 4-11 szénatomos aminokarbonsavlaktám só­ként epszilon-kaprolaktám, önantsavlaktám vagy kap­­rilsavlaktám fémsóját, így króm, cink, alumínium réz, mangán, kobalt vagy kalcium sóiát keverjük az elegy­­hez. A lecitint emulgeátorként használhatjuk, amely mint belső lágyító be is épül a keletkező nagymoleku­lájú vegyületbe. Ha a bevonóanyag tapadóképességét fokozni kí­vánjuk, még 2—5% poliszacharid koncentrátumot is adhatunk hozzá. Adott esetben a bevonóanyagba még AlCl3-at, Al2 (S04)3.18H20-t vagy Na2Al204-ot mint vízoldható­ságot csökkentő ágenst adunk. A találmány szerinti készítmény növényi magokra felvíve egyenletes, rugalmas bevonatot ad, a mag csírá­zóképességét károsan nem befolyásolja, sőt elősegíti azt és egyúttal megvédi a magot a kórokozók, kárte­vők ellen. A készítmény permedéként is kiválóan alkalmas. A növényekre jól tapad és a beadagolt biológiailag aktív anyag egyenletes eloszlását is biztosítja - ezál­tal fokozza a készítményben lévő hatóanyag hatását. Növényi proteinként előnyösen szója proteint al­kalmazunk. Eljárásunkban kiválóan használható to­vábbá a kazein és az oxiklórozott kazein is. Amennyi­ben zöld növényi fehérjcfrakdót alkalmazunk azt úgy állítjuk elő, hogy a zöld növényből préseléssel nyert juice-t igen gyorsan 40— 70 C -ra melegítjük, a kivált kloroplaszt frakciót leszűrjük és a szeparálás után nyert léből gőzbefuvatással koaguláljuk a cito­­plazmás fehérjefrakciót. Ezt a citoplazmás fehérjefrakciót — amely adott esetben 4-6% kloroplaszt fehérjét is tartalmaz — használjuk eljárásunkban kiindulási anyagként. Találmányunk tárgya eljárás fehérje alapú, nö­vényvédelmi célra alkalmazható, biológiailag aktív bevonókészítmény előállítására. Az eljárás szerint növényi protein, kazein, oxikló­rozott kazein vizes szuszpenziójához vagy zöld nö­vényből nyert fehérjefrakdóhoz, melyhez adott eset­ben 0,2-3 tömeg% lecitint is keverünk, hozzáadunk az elegy szárazanyag-tartalmára számítva 0,1 — 10 tö­­meg% mennyiségben 4—11 szénatomos aminokarbon­­sav fémsót — a fémsó előnyösen cink- vagy alumínium vagy rézsó lehet - , az elegy pH-ját 7,2-9,5 közé állít­juk be, majd feleinelgítjük azt 30-70°C-ra és ezen a hőfokon tartjuk, míg a 0,4-5 Pä.s viszkozitás értéket elérjük, majd hozzáadunk 5-20 tömeg% karbamidot vagy diciándiamidot, 0,5—1 tömeg% konzerválószert, 0,1-14 tömeg% poliolt és/vagy annak parciális észte­rét, 2—10 tömeg% szervetlen alumíniumsót, továbbá adott esetben még 0,02-0,4 tömeg% ismert pesztidd hatóanyagoka t és színezéket ke ve rü nk hozzá. A találmányt az alábbi példák kapcsán mutatjuk be. 1. példa Lucernából nyert citoplazmás fehérjefrakcióból 20 kg-ot mérünk be egy gőzzel fűthető keverős autokláv­­ba. Belekeverünk 200 g lecitint. Az elegyet homoge­nizáljuk. Hozzáadunk 140 kg vizet állandó keverés mellett. A szuszpenzió pHját 7,8-ra állítjuk be, NILt OH és Ca(OH)2 elegyével, majd hozzáadagolunk 0,5 kg kaprolaktám alumíniumsót. Az elegyet 40°C-ra melegítjük és ezen a hőfokon tartjuk 40 perdg. Az így nyert, kb. 2,5 Pa.s viszkozitású terméldiez 500 g zsírsav-poli/glikol-észter/ típusú nem ionos emulgeá-194.016 5 10 15 20 25 30 35 40 45 5,0 55 60

Next

/
Thumbnails
Contents