193987. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oxirángyűrűt tartalmazó vegyületekkel és vinilvegyületekkel módosított poliésztergyanta oldatok előállítására
193987 35,00 tömegrész xilolból és 10,00 tömegrész izo-butil-acetátból szokásos módon 55 tömeg%-os kopolimer oldatot készítünk. A három (1/a, 1/b, 1/c) oldatot fa lakkozásra használjuk fel és a bevonatok száradási 5 sebességét és hőmérsékletváltozással szembeni ellenállóképességét hasonlítjuk össze. Az utóbbi paramétert úgy vizsgáljuk, hogy ciklusonként a próbatestet 1—1 óra hosszáig -j-60°C-on, majd —20°C-on tartjuk. 6 1 .a/ poliészter oldat 1.b/ 1 * c/ találmány sze- kopolimer rinti módosioldat tott polie'sztar oldat Nem íllóanyag /MSZ 9650/8/ 60 t% 55 t% 120°C, 2 óra Vizskozitás, 20° C /Höppler-féle reo-viszkózímetér/ 300 mPa.s 3000 mPa.s Száradási ida, 20°C /MSZ 9640/ /23 / 1 . fokozat 1 2 óra 30 perc 7. fokozat-24 óra Homérsékletvaltozás állóság /MSZ 9640/15/ 30 ciklus 60 ciklus után repeután megdezik felelő 55 t% 8000 mPa.s 30 perc 24 óra 20 ciklus után repedezik Az eredményeket összehasonlítva megái- 35 lapíthatjuk, hogy sem az l.a) poliészter oldat, sem az l.c) kopolimer oldat, önállóan nem használható festékipari kötőanyagnak, ugyanakkor a találmány szerinti, l.b) módosított poliészter oldat mind száradási idő, mind tar- 40 tóssági tulajdonságok szempontjából kiváló és emellett kedvező a viszkozitás értéke is. 2. példa 2.a) políésztergyanta oldat Az 1. példa szerinti autoklávba bemérünk 10,18 tömegrész oktil-alkoholt, 23,30 tömegrész ftálsavanhidridet, 16,80 tömegrész 2-etil-hexil-glicidil-észtert és 11,17 tömegrész metakrilsav-glicidil-észtert. Az anyagokat 150°C- 50-on tartjuk 60 percig. A kapott poliészter gyantát hígítjuk 4,90 tömegrész xilollal és 4,90 tömegrész izobutanollal. (Az oldat szárazanyag-tartalma: 85 tömeg%). 55 Megvizsgáltuk a hőmérséklet hatását a poliészter képződésre, illetve a gyanta tulajdonságaira. 190°C-on történő 30 perces reagáltatás után a poliészter-gyanta tiszta, viszkózus öm- gr. ledék, de a későbbi sztirollal és benzoil-peroxiddal való polimerizáció során oldhatatlan, térhálós szerkezetű gyantát kapunk. 190—200°C-on, 1 órai reagáltatás után a poliészter gyanta már önmagában gélesedett, ezért további feldolgozása is lehetetlen volt. 4 2.b) találmány szerint módosított poliésztergyanta oldat Az 1. példa szerinti autoklávba bemérünk 10,18 tömegrész oktil-alkoholt, 23,30 tömegrész ftálsavanhidridet, 16,80 tömegrész 2-etil-hexil-glicidil-étert és 11,17 tömegrész metakrilsav-glicidil-észtert. Az anyagokat 150°C- on tartjuk 60 percig, majd 4,90 tömegrész xilollal és 4,90 tömegrész izobutanollal hígítva 85 tömeg%-os oldatot készítünk. A poliészteroldathoz (71,25 tömegrész) adagolunk 2,85 tömegrész sztirolt és 0,40 tömegrész benzoil-peroxidot. Az elegyet 100°C-on 2 órát polimerizáljuk, majd 20,00 tömegrész xilollal és 5,50 tömegrész izobutil-alkohollal 65 tömeg%os oldatot készítünk. A 2.a) és 2.b) kötőanyagoldatokat szilárd gyantára számítva 70:30 tömegrész arányban 60t%-os éterezett karbamid-formaldehid-gyantával keverjük össze, majd 5 tömeg% alumínium-bronz-pasztát és 0,1 tömegé szilikonzsírt adunk hozzá. így hőhatásra keményedő zománcfestéket kapunk. A 2.a) poliésztergyanta oldatból 120°C-on 40 perces beégetéssel nyert zománc hőmérsékíetváltozás állósága (MSZ 9640/15 szerint) : 40 ciklus után repedezik. Esztétikai megjelenése nem megfelelő, a bevonat opálos, optikai rajzolatot nem mutatja. A bevonat ceruza keménysége (MSZ 9640/2 szerint): HA 2.b) találmány szerinti módosított poliésztergyanta oldatból készült hőrekeményedő
