193984. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a katechin gyártásakor képződő szennyvíz tisztításánál keletkező szilárd hulladékanyagok hasznosítására bőrök cserzése során
193984 5 6 sítjük (ez az ún. „híg oldat"). A kapott tömény oldat analitikai jellemzői a következők: sűrűség: pH: szárazanyag-tartalom: szilárd rész: eltávolítandó szerves szennyezők: 1,105 kg/dm3 (13,8 Be°) 5,3 23,5% 1.6% 13,9% 21 tömegrész így kapott tömény oldatot bőrcserző hordozóba vezetünk, és az oldathoz 30—35°C-on 7 tömegrész 90—95%-ig átcserzett bőrt adunk. Az adagolás befejezése után a hordó forgatásával 1 órán keresztül intenzíven érintkeztetjük a bőrt és a folyadékot, s közben a lé hőmérsékletét 30— 35°C-on tartjuk. A művelet során a főleg kondenzált poli-oxi-flaván-származékokból álló szerves szennyezők a kollagénhez kötődnek, így a bőr 100%-ban átcserződik, és eközben az oldat kezdeti szerves szennyezés tartalma 5—10%-kal csökken. Az átcserzett bőrtől elkülönített, az előző műveletben még csak részlegesen méregtelenített levet a gyorsított cserzési folyamat előző műveletébe vezetjük be (azaz a függesztésben hasznosítjuk), és így ellenáramú hatóanyag-kihasználást valósítunk meg. Függesztő kádba 17,5 tömegrész, az előző műveleti lépésből elvezetett vizes oldatot, 7,5 tömegrész vizet és 3 tömegrész Syntanol Extra OP műcserző anyagot mérünk be. A Syntanol Extra OP mücserző anyag difenol-novolak szulfometilezésével előállított, lignin-szulfonsavval kondenzált és naftalin-szulfonsavval savanyított anyag, amelynek analitikai jellemzői a következők: pH: 3,2—3,6 szárazanyag: 48—50% cserzősav: 30—32% nemcserző: 16—20% arányszám: 62 A kapott függesztő oldat analitikai jellemzői a következők: sűrűség: 1,086 kg/dm3 (11,5 Be") pH: 4,2 cserzésre alkalmas szerves rész: 11 2% — ebből katechin: 8% — egyéb cserzősav: 3,2% A függesztő oldatba 7 tömegrész, 40^— 50%-ig átcserzett és a cserzés közben krómozásos eljárással kezelt bőrt helyezünk. Az előkészített flottában a folyadék szivattyús áramoltatása és a lé-hőmérséklet 28—30°C-on tartása közben 90—95%-os átcserzettség eléréséig (kb. 4 óra) függesztjük a bőröket. Eközben 25—30%-kal csökken az oldat szerves anyag-tartalma. A függesztés beíejzése után a bőröktől elkülönítjük az oldatot, és a még kisebb cserzőanyag-koncentrációt igénylő süllyesztési, majd ezt követően a többlépcsős eiöcserzési műveletekhez használjuk, így elérhető, hogy a kezelt hulladékból kiol5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 dott szerves anyag mennyisége és ezzel környezeti veszélyessége a kiindulási értékhez képest legalább 90%-kal csökkenjen. A bőrök cserzése közben kezelt oldatot az egyéb bőrgyári szennyvizekhez keverjük, majd egyesítve vezetjük mechanikai, adott esetben kémiai és/vagy biológiai tisztító telepre. A hulladék szilárd anyagának mosásánál kapott híg oldat analitikai jellemzői a következők: sűrűség: . 1,018 kg/dm3 (2,5 Be°) cserzésre alkalmas szerves anyag: 2,1% pH: 4,9 Ezt a híg oldatot a 3. példában ismertetett módon extrahálószerként használjuk fel a (-(-)-katechin gyártástechnológiájában képződött szilárd adszorbens hulladék extrahálásánál. 2. példa A (%)-katechin előállításánál képződő, aktív szén hordozót tartalmazó hulladékot tízszeres mennyiségű 80—85°C-os vízben szuszpendáljuk, és a szuszpenziót ezen a hőmérsékleten 2 órán át intenzíven keverjük. Az oldhatatlan anyagot nyomószűrőn elválasztjuk, és a szűrőn visszamaradt iszapot kétszer 5—5 tömegrész 85—90°C-os vízzel mossuk. A szűrletet, amelynek oldott szárazanyag-tartalma 25—30 g/1, a 3. példában ismertetett műveletekben hasznosíthatjuk. A szűréssel kinyert iszapból — amelynek nedvességtartalma 30—35%, izzítási maradéka 20—25%, oldható szárazanyag-tartalma pedig legföljebb 2% — 5 g-ot 1 liter olyan bőrgyári szennyvízkeverékhez adunk, amelynek 50%-át áztatóvíz, 50%-át pedig meszes üzemi technológiai szennyvíz teszi ki. Az áztatóvíz és a meszes üzemi szennyvíz analitikai jellemzői a következők: Áztatóvíz Meszes üzemi szennyvíz pH 7,3 1 T, 2 S2- 5,0 mg/dm3 600 mg/dm3 Zsírtartalom 220 mg/dm3 380 mg/dm3 A szennyvizet 3 órás intenzív levegőztetéssel, majd 2 órás útépítéssé! kezeljük. A kísérletet hasonló körülmények között iszapadagolás nélkül is elvégezzük, majd párhuzamos kísérleteknél vett ülepített mintákban meghatározzuk a zsírtartalmat (oldószer extrakt), a szulfidtartalmat és a pH-t. Az eredmények alapján megállapítható, hogy valamennyi vizsgált szennyező komponens tekintetében előnyös hatású az iszap jelenléte. 3. példa Folyadék és bőr intenzív mozgatására alkalmas hordóba betáplálunk 24 tömegrész, az 1. példa szerint kapott híg oldatot vagy az 1. példa szerint kicserzett bőrök mosásakor (szittatásakor) kapott mosóvizet. Az oldat-4
