193977. lajstromszámú szabadalom • Eljárás komposzt előállítására gyógyszergyári micéliumhulladékból
5 193977 6 lyezünk a prizmába és rakodógéppel 8—10 cm vastagon földdel borítjuk. A komposztálódási folyamat előrehaladását a hőmérséklet folyamatos mérésével követtük. A prizma maghőmérséklete 4—5 nap múlva kezd emel- 5 kedni, az 55°C-os maximumot két hét eltelte után érte el. A hőmérséklet átmeneti csökkenése után (28—30 nap kb. 35°C) átkevertük. A hőmérséklet tartós csökkenése 6—8 hét után következet! be. 8 hét után a komposztprizmát megbontottuk, a félkomposzt egy részét 50 mm lyukbőségű rostán átrostáltuk. A rostán áthuliott anyagot az MSZ 08-0015 „Szervestrágyák, komposztok“ szabvány alapján vizsgáltuk és értékeltük. A komposzt összetételét a II. táblázatban részletezzük: II. táblázat Szárazanyagtartalom Szervesanyagtartalom Összes vj zoldhato szervetlen f SO Összes N VÍzoldhato N Mennyisép, /g/ kp, komposzt/ 492 215 6,5 11 ,43 5,45 Összes Vizoldhaté K Ca Na PH P P Mennyiség /g/kg komposzt/ 3,98 0,95 0,40 4,40 3,25 I “-J 1 1 '"J A mérési eredmények szerint a bevitt összes nitrogén vízoldható része 5,2%-ról 54%-ra, a foszfortartalom 8,3%-ról 48%-ra nőtt. A mustármagokkal végzett szabvány csírázásgátló hatás vizsgálata során 1:4 hígítás felett gátló hatást nem tapasztaltunk. Fentieknek megfelelően a félkomposzt a vonatkozó szabvány szerint I. osztályúnak minősült, mivel a szabvány 5.7. pontjában rögzített 20,1% feletti a szervesanyagtartalom. A komposzt a mezőgazdaságban talajjavításra felhasználható, a legérzékenyebb dísznövény természetében is sikerrel alkalmazható. 3. példa A Sisomicin micélium hulladékot — a C/N arány kb. 25—30 értékre történő beállítására szecskázott búzaszalmával kevertük össze. A kálcium-karbonátot és a szerves marhatrágyát a 2. példában megadott mennyiségben adagoltuk. A szükséges mikroorganizmus szám az 1. példa szerinti indítókomposzt vagy az adott hulladék komposztálásából származó rostamaradék kb. 20% mennyiségben történő bekeverésével állítható be. A komposztálást továbbiakban az 1. példában megadott módon végeztük, az így nyert komposzt minősége és felhasználhatósága megegyezett az 1. példában megadottakkal. 4. példa Gentamicin micélium komposztálását az 1. példában leírtakkal azonos módon végez-4 tűk azzal a különbséggel, hogy a komposzt készítést nem prizmába helyezve végeztük, hanem az előkészített keveréket a feljavítandó földbe 10—50 cm mélységbe beszántottuk. 35 Ezután többszöri átforgatással a szükséges levegőt bejuttatjuk. A 7 hónapi lebontás végén a talaj javulása megállapítható. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 40 1. Eljárás komposzt előállítására gyógyszergyári micéliumhulladékból — elölt sugárgombatömegből — a micélium szerves széntartalmú anyaggal való elkeverése és megfelelő nedvességtartalom beállításával aerob 45 úton, azzal jellemezve, hogy a micélium tömegét 10—50 mm szemcseméretű cellulóztartalmú hulladék, előnyösen fahuiladék, fakéreg, faforgács, fűrészpor, illetve szalma hozzáadásával 25—35:1 C:N arány értékek- 50 re, a pH értéket porított kalcium-karbonáttal vagy kalcium-magnézium-karbonáttal 7,5—8,0 értékre állítjuk be és a micélium tömegére számított 20—30 tömeg%-ú indító komposztot keverünk bele — amely táptalaj 55 hordozón levő, vegyes populációjú, főként szapforita baktériumokat tartalmazó, célszerűen öt szakaszban adaptált mikroorganizmus tömeg és adott esetben a micélium tömegére számított 2—10 t% szarvasmarhatrágya 60 keveréke — majd 55—60 tömeg% víztartalomra való beállítás után a keveréket prizmába rakjuk, vagy a talajban 10—50 cm mélyen behelyezzük és levegőztetés, valamint a nedvességtartalom fenntartása mellett prizg5 ma formában 6—8 hétig, talajba helyezésnél 6—8 hónap időtartamig komposztáljuk.
