193977. lajstromszámú szabadalom • Eljárás komposzt előállítására gyógyszergyári micéliumhulladékból

1 A találmány komposzt gazdaságos elő­állítására vonatkozik gyógyszergyártásnál képződő micéliumhulladékból. Ismeretes az, hogy a gyógyszergyárak­ban a mikrobiológiai úton előállított gyógy­szerhatóanyagok melléktermékeként többezer tonnás nagyságrendben micéliumhulladék kép­ződik. Ez a micéliumhulladék főtömegében elölt sugárgombatömeg és a szilárd fázis­ba beadagolt tápanyagmaradékok (növényi keményítőfehérjék és olajok, stb.) keveréke. A gyógyszergyárakban keletkező micélium a veszélyes hulladékok kategóriájába tartozik, megsemmisítése vagy hasznosítása nem csu­pán fontos gazdasági, hanem környezetvédel­mi feladatot is jelent. A fermentációs mi­célium hasznosítására irányuló ismert eljá­rások kémiai átalakítással igyekeznek a mi­­céliumot állati takarmányként felhasználni. Az 1 536 322. brit szabadalmi leírás szerint a micéliumot 140—200°C-on 2—10 pH tarto­mányban feltárják és így a lignin és pektin­­tartalma miatt az állatok számára nem hozzá­férhető fehérjét átalakítják. Más ismert el­járások szerint szintén kémiai átalakítással a micélium szénhidráttartalmát hasznosítják és a képződött terméket állati premixekbe keverik. A 7 447 144. japán közrebocsátási irat szerint alkoholos fermentációs hulladékot íű­­részporral és faforgáccsal kevernek, majd kalcium-karbonát hozzáadása után az elegyet előmelegítik és komposztolják. A kiindulási anyag azonban alkoholos cefre és a folya­mat gyorsítását sav-lúg behatása alatt végzik. A találmány célkitűzése talajjavító kom­poszt előállítása gyógyszergyártásnál képző­dő sugárgombatömegből (micéíiumból) nagy­üzemi méretben használható aerob mikrobio­lógiai folyamat révén, amellyel a környezet­­védelmi szempontból káros hulladék hasz­­nosíthatóvá válik a mezőgazdaságban pl. a talajerő pótlására. A találmány szerinti eljárás komposzt elő­állítására gyógyszergyári micéliumhulladék­ból — elölt sugárgombatömegből — a mi­célium szerves széntartalmú anyaggal való elkeverése és megfelelő nedvességtartalom be­állításával aerob úton azzal jellemezhető, hogy a micélium tömegét 10—50 mm szem­cseméretű cellulóztartalmú hulladék előnyö­sen fahulladék, fakéreg, faforgács, fürészpor, illetve szalma hozzáadásával 25—35:1 C:N arány értékekre, a pH értéket porított kal­cium-karbonáttal vagy kalcium-magnézium­­-karbonáttal 7,5—8,0 értékre állítjuk be és a micélium tömegére számított 20—30 tö­­meg%-ú indító komposztot keverünk bele — amely táptalaj hordozón levő, vegyes populá­­ciójú, főként szaprofita baktériumokat tar­talmazó, célszerűen öt szakaszban adaptált mikroorganizmus tömeg és adott esetben a micélium tömegére számított 2—10 tömeg% szarvasmarhatrágya keveréke — majd 55— 60 tömeg% víztartalomra való beállítása után a keveréket prizmába rakjuk, vagy a 2 2 talajba 10—50 cm mélyen behelyezzük és levegőztetés, valamint a nedvességtartalom fenntartása mellett prizma formában 6—8 hétig, talajba helyezésnél 6—8 hónap idő­tartamig komposztáljuk. A komposztálást a hőmérséklet mérésé­vel követjük és a komposztképződést a hő­mérséklet tartós csökkenése után kb. 6—8 hét múlva fejezzük be. A komposzt szervesanyagtartalma 18— 20 tömeg%-ra való emelkedése után tekint­hető optimálisnak. Felismerésünk szerint az aerob bomlás feltételei és a micélium iparilag elfogadha­tó kellően gyors bomlási sebessége akkor érhető el, ha a micélium szén-nitrogén ará­nyát megfelelő értékekre állítjuk be, továbbá a micélium tömegét nagyfelületű anyag hozzá­adásával fellazítjuk. A laza szerkezetű mi­célium egyrészt hozzáférhető az aerob bom­láshoz, vagyis az oxigén képes a micélium tömegébe behatolni, másrészt a savzárványo­kat tatalmazó micélium megfelelő semlege­sítése is megvalósítható. A 7,5—8,0 pH ér­ték beállítása szükséges ahhoz, hogy az aerob lebomlási folyamat kellő sebességgel végbe­menjen. Az aerob bomlás további feltétele az, hogy az oltóanyag vegyes populációjú mikroorganizmusokból álljon, amelyben ma­gas koncentrációban talajlakó és állati szer­vezetek béltraktusában élő szaprofita bak­tériumok, sugár és penészgombák, valamint cellulózbontó baktériumok vannak jelen. Ezek képesek a magas kitin- és lignintartalmú mi­célium elbontására. A starter (a folyamat beindításához szükséges) oltóanyag olyan mik­­róbaszuszpenzió, amely Achromobacter, Ar­­throbacter, Micrococcus, Flavobacterium, Ba­cillus, Pseudomonas nemzetségbe, az Entero­­bacteriaceae családba tartozó baktériumok, az Acremonium, Aspergillus, Chaetomium, Fusarium, Stachybotrys, Trichloderma nemzet­ségbe sorolható penészgombák, a Stepromy­­ces nemzetség sugárgomba fajai és Candida élesztőgombafajok. A folyamatos komposz­tálásnál felhasználható az előző komposztá­lási adag rostamaradéka, illetve annak egy része. Az indítókomposztot célszerűen a mi­célium tömegére számítva 20—30 tömeg%­­ban alkalmazzuk rendszerint kevés szarvas­marhatrágyával keverve. Az eljárás előnyei abban foglalhatók ösz­­sze, hogy egy a környezetet szennyező ve­szélyes hulladék, a gyógyszergyári fermentá­ciós micéliumtömeg felhasználásával értékes mezőgazdaságban használható komposzt állít­ható elő. A komposztálási folyamat jól kéz­ben tartható, megfelelő gyorsassággal zaj­lik le és nem igényel plusz energia befek­tetést vagy költséges adalékanyagok hozzá­adását. Az előállított komposzt szervesanyag­tartalma alapján kiválónak minősíthető, sőt mód van arra is, hogy a komposztálási fo­lyamat a javítandó talajban történjen. Ezzel a veszteségek minimálisra csökkenthetők, az eljárás gazdaságossága növelhető. 7 19397 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents