193966. lajstromszámú szabadalom • Berendezés takarmánytömbök kiszedésére vízszintes sílókból
193966 A találmány értelmében az említett fogaskerék-csoport két közbenső 31,32 fogaskereket tartalmaz, amelyek ugyanazon két 33, 34 fogaskerékhez kapcsolódnak, mely utóbbiak közül az egyik az 1 vázra, a másik pedig a 7 vágószerkezetet hordozó 6 tartókarra van felerősítve, amint az a 2. és 3. ábrán látható. A két közbenső 31, 32 fogaskerék biztosítja a kapcsolatot a másik két 33, 34 fogaskerék között. A közbenső 31, 32 fogaskerekek a két másik 33, 34 fogaskerék geometriai forgástengelyén átmenő A egyenes két ellentétes oldalán helyezkednek el. Emellett a két közbenső 31, 32 fogaskerék lényegében azonos kiképzésű. A közbenső 31,32 fogaskerekek mind egyikének a szerelése a 4. ábrán látható példának megfelelően történik. A bemutatott példában a 31 fogaskerék szabadon forgathatóan egy 35 tengelyre van 36 kapcsolóékek segítségével felszerelve. A 35 tengely a 13 támasztóegység falaiban kiképzett két 37, 38 furatban van ágyazva. A 35 tengely rözítését 39 rugós rögzítőgyűrű biztosítja. Amint az a 3. ábrából kitűnik, az 1 vázra felerősített 33 fogaskerék a 13 támasztóegység 17 csuklótengelyére van felszerelve, amely tengely, amint azt már a korábbiakban ismertettük, maga is az 1 vázra van felerősítve. A 33 fogaskerék és a 17 csuklótengely közötti kapcsolatot 40 hornyok hozzák létre. A 33 fogaskerék tájolását 18, 19 görgőscsapágyak, 41 távtartó és a 17 csuklótengely 43 menetes végére csavarozott 42 anyagcsavar biztosítják. A másik 34 fogaskerék a 7 vágószerkezet 6 tartókarjával a 14 csuklótengelyen keresztül van összekötve. A 14 csuklótengely két 44, 45 részből van kialakítva, amely részek 46 hornyok révén vannak egymással összekötve. A külső 44 rész a 6 tartókarra 47 csavarok és 48 csapszegek segítségével van felerősítve. A 34 fogaskerék a 14 csuklótengely belső 45 részével 49 hornyok révén van összekapcsolva. Tájolását 50 rugós rögzítőgyűrű biztosítja. A 14 csuklótengely, amely a 13 támasztóegységben 15 és 16 görgőscsapágyak által van megvezetve, lehetővé teszi, hogy a 6 tartókar elforduljon a 13 támasztóegységhez képest. Ily módon amikor a 13 támasztóegység elmozdul 17 csuklótengelye körül, amint azt korábban ismertettük, a közbenső 31, 32 fogaskerekek és a 34 fogaskerék szintén elmozdulnak a 17 csuklótengely körül, és kapcsolódásuk következtében forgásba jönnek a 33 fogaskerék által. A közbenső 31, 32 fogaskerekeknek a két 33, 34 fogaskerék közötti elrendezése következtében a 34 fogaskerék és a vele összekötött 6 tartókar forgása ellenkező irányban történik, mint a 13 támasztóegység forgása az 1 vázzal való csuklós összeköttetését biztosító 17 csuklótengely körül. Emellett ez a kétféle forgó mozgás úgy van szinkronizálva, hogy a 6 tartókar forgási sebessége 14 csuklótengelye körül a 13 támasztóegység 1 vázzal képezett 17 csuklótengelye körüli forgási sebességének a négyharmadával egyenlő. Ezen szinkronizált mozgás(ok)nak köszönhetően a 3 13 támasztóegység és a 6 tartókar egy U-alakú pálya mentén mozgatja a 7 vágószerkezetet, lényegében téglatest (paralelepipedon) alakú tömbök kivágása céljából. A 13 támasztóegységnek egyébként van egy 51 tengelye is a 7 vágószerkezet vágás alatti tájolására. Az 51 tengely átmegy a 14 csuklótengelyen és a 6 tartókaron. Felső vége 52, 53, és 54 rudakkal van összekötve, amelyek a 8 tengely körüli elfordulása során tájolják a 7 vágószerkezetet, mégpedig oly módon, hogy a 9, 10 kések mindig a mozgatás irányába álljanak. A takarmánytömb kivételére a találmány szerinti berendezés egy erőgéphez (traktorhoz) van csatlakoztatva. Ez utóbbi segítségével az 1 váz alsó részének 5 villafogai belemélyednek a takarmányba. A 9, 10 kések a 11 hidromotor által vannak meghajtva, és a 6 lartókar mozgatja őket az U pálya mentén, a paralelepipedon alakú takarmánytömbök kivágása céljából. A 31-34 fogaskerekek által átvihető nagy teljesítmény következtében nagy 'érfogatú takarmánytömböket is ki lehet vágíi a találmány szerinti berendezéssel. Ez a lágy teljesítmény lehetővé teszi a tömbök kivágását erősen tömörített, tehát viszonylag kemény és ellenálló anyagú silókban is. A kivágott takarmánytömböt el lehet távolítani a siklóból és a takarmányozás (etetés) helyére lehet szállítani, ahol azonnal szétosztható vagy kivágott formájában több napig is elraktározható. A találmány szerinti berendezés felszerelhető felaprító és adagoló szerkezettel is. Természetesen a fentebb ismertetett kiviteli példán számos tökéletesítés, módosítás vagy kiegészítés is elvégezhető, vagy bizonyos alkatrészei helyettesíthetők ekvivalens alkatrészekkel anélkül, hogy ezen megoldások kívül esnének a jelen találmány oltalmi körén. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Berendezés takarmánytömbök kitárolására vízszintes silókból, amely berendezésnek alsó részén villafogakkal ellátott, ezen villafogak fölött bizonyos távolságra pedig külső végén vágószerkezetet hordozó tartókarral felszerelt váza van, ahol a tartókar egy támasztóegységhez van csuklósán csatlakoztatva, amellyel együtt lényegében vízszintes síkban mozgatható, és amely támasztóegységbe egy, a tartókart a támasztóegység forgásirányával ellentétes irányba forgató fogaskerékcsoport van beépítve, azzal jellemezve, hogy a fogaskerék-csoport két közbenső fogaskereket (31, 32) tartalmaz, amelyek ugyanazon két fogaskerékhez (33, 34) kapcsolódnak, mely utóbbiak közül önmagában ismert módon az egyik vázra (1), a másik pedig a vágószerkezetet (7) hordozó tartókarra (6) van felerősítve. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a két közbenső fogaske4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
