193965. lajstromszámú szabadalom • Kaszálógép

193965 és a 72, 73 forgórészek végei kialakított fura­tok, valamint a 82 meghajtó tengelyek és a 81 elosztó hajtóműházban elrendezett erőát­viteli szervekben kialakított furatok olyan megfelelő alakkal rendelkeznek, amely lehető­vé teszi ezek egymással való forgáskapcso­latát. Megjegyezzük, hogy a találmány keretein belül elképzelhető a 103, 104 oldallemezek elhagyása is a 24 közbenső vázból. Ebben az esetben a 101 és 102 merevítők, a 81 elosztó hajtómüház és a 28 villáscsukló közvetlenül, levehető módon vannak rögzítve a 25, 38 ill. 26, 38 kaszáló-szártörő egységek 71 oldalfa­lán. Emellett a 75 bemeneti hajtómüház is le­galább egy 71 oldalfalon van rögzítve. A 87 tengely összekapcsolása a 72, 73 forgórészek kel, valamint a 82 meghajtó tengelyek össze kötése a 81 elosztó hajtóműházzal hasonló módon történik, mint ahogy azt fentebb ismer tettük. Az 5. ábrán 109 segédtámkerék látható, amely a 24 közbenső vázra van felszerelve Ezen 109 segédtámkerék feladata az, hogy kor­látozza a 3 alaptest behajlását ha annak tűi nagy a szélessége. A 109 segédtámkerék egy 110 konzol szabad végére van felerősítve A 110 konzol másik vége 111 villáscsuklóhoz var csatlakoztatva, ahol 112 tengely körül el tud fordulni. Előnyösen a 112 tengely egybeesik az 52 tengellyel, amely körül a 42 kerekek csukló­sán el tudnak fordulni. Alii villáscsukló a 24 közbenső váz hátsó fala mentén húzódik. Alii villáscsukló felső részével egy emelő­­szerkezet 113 munkahengere van 114 csuklón keresztül összekötve, míg az emelő 115 rúdja 116 csővel van összekötve. A 116 cső alsó ré­szén nyitott. Ebbe a nyílásba egy 117 dugattyú hatol be, amely fölött 118 rugó van elrendezve. A 117 dugattyú másik vége a 110 konzollal van csuklósán összekötve. Felső részén a 113 munkahenger 1 19 vezetékkel van összekötve, amely a 2 traktor hidraulikus körébből van leágaztatva. Amint az az ábrán látható, a 109 segéd­támkerék éppen munkahelyzetben van. A 118 rugónak köszönhetően a 109 kerék képes bizo­nyos határok között felfelé elfordulni a 112 csuklós tengely körül, még akkor is, ha a 1 13, 115 emelőszerkezet hidraulikusan blokkolva van. Ezen csuklómozgás biztosítja azt, hogy a 3 alaptest végein levő 42 kerekek mindig érintkezésbe maradjanak az 58 talajjal, bár­milyen is legyen a talaj felszíne, korlátozva ily módon a kaszálógép 3 alaptestének behaj­lását két külső vége között. Ha a kaszálógép 3 alaptestét fel kell emel­ni, olajat vezetünk az emelőszerkezetbe a 119 vezetéken keresztül. Egyidejűleg ugyancsak olajat vezetünk az 53, 55 emelőszerkezetek­be a 57 vezetéken keresztül. Amint a 3 alap­test felemelt helyzetbe kerül, a 109 segédtám­kerék, ugyanígy, mint alsó helyzetében, bizo­nyos határok között csuklósán el tud fordul­11 ni a 112 csukló-tengely körül a 118 rugó elle­nében. Természetesen nem esik a találmány kere­tein kívülre az a megoldás sem, ha egyetlen 109 segédtámkerék helyett a kaszálógépet több segédtámkerékkel szereljük fel. Sőt, a 24 közbenső vázra való rögzítés helyett ezeket a segédtámkerekeket a 25, 38 kaszáló-szártörő egységek belső végeire is rögzíthetjük. Ugyan­így a 118 rugó helyett más rugalmas elemet is alkalmazhatunk. A 6. ábrán a találmány szerinti kaszálógép szerkezetének moduláris jellegét és ennek kap­csán a gyártásban megvalósítható ésszerűsí­tést szemléltetjük. A 6. ábrából valóban jól kitűnik, hogy például három különböző széles­ségű 120, 120’, 120” vágógerendával és három különböző szélességű 38, 38’ 38” szártörő szervvel (forgórésszel) öt különböző munka­­szélességű szártörős kaszálógépből álló soro­zatot lehet kialakítani, ahol a 24 közbenső váz, a 4 kapcsoló- és a 6 erőátviteli szerkezet mind az öt gépnél azonos. Ez ugyanígy igaz olyan egyéb alkatré­szekre is, mint a 64, 65 főtartók vagy a hordo­zószervként szolgáló 36 főtartók, vagy akár a 82 meghajtótengelyek. Ez az alkatrészlista természetesen nem teljes. Azonnal szembe­ötlő tehát, hogy mennyire leegyszerűsített a szártörős kaszálógépek ezen sorozatának gyártási technológiája. Ugyanakkor jelentő­sen növekszik a termelékenység is, tekintet­tel a legyártandó különféle alkatrészek szá­mának csökkenésére. Ezen alkatrészek fentiekből következő, na­gyobb sorozatban való előállítása lehetővé teszi a gyártási költségek számottevő csök­kentését. A 6. ábrán látható, hogy a 2 traktor 121 hossztengelye és a különböző kaszálógépek 3 alaptestének szabad belső 122 vége közötti távolság nő, ha a 4 kapcsolórúd az ábrázolt helyzetben marad. De amint azt fentebb már ismertettük, a 4 kapcsolórúd többféle munka­helyzetet képes elfoglalni, ily módon a 121 hossztengely és a gépek 3 alaptestének sza­bad belső 122 vége közötti említett távolság lényegében állandó értéken tartható vagy le­galábbis behatárolható ezen távolság növe­kedése. A fenti leírt példával kapcsolatban számos tökéletesítés és módosítás is elképzelhető anél­kül, hogy ezek kívül esnének a találmány kere­tein. Különösen hangsúlyozzuk azt, hogy a ta­lálmány nem korlátozódik a szártörős kaszá­lógépekre, hanem magától értetődően alkal­mazható szártörő rendszer nélküli kaszáló­gépekre is. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Kaszálógép, amelynek alapteste egy köz­benső vázból és két kaszacsoportból áll, ahol a közbenső vázhoz egy a kaszálógép traktor­ral való összekötését biztosító kapcsolórúd 12 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7

Next

/
Thumbnails
Contents