193952. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet röntgenberendezéseknél használt síkfilmes kazetta méreteinek érzékelésére

193952 ellátva, amelyek célszerűen a szabványos ka­zettaméreteknek megfelelő lehetséges sugarak mentén helyezkednek el, például a 4 bites Gray-kódnak megfelelő helyeken. A 2.a ábrán nyilakkal ábrázoltuk a 62, illetve 68 érzékelő elemekben elrendezett 71 fotóelektromos jel­adókat. A 3. ábrán a találmány szerinti szerkezet kiértékelő áramkörének kapcsolási vázlata lát­ható, amely a mérendő 51 kazetta hosszúságá­nak és szélességének érzékelésére két azonos felépítésű áramköri részből áll. A 71 fotó­­elektromos jeladók tehát négy-négy L1-L4 fénykibocsátó diódából és T1-T4 fotótranzisz­torból álló párból vannak kialakítva, amelyek IC2 demultiplexerek A-D bemeneteire csatla­koznak, mely A-D bemenetekre egy-egy R13 ellenállás van csatlakoztatva, melyeknek má­sik vége le van földelve. Az IC2 demultiplexe­rek kimenetei R3-R12 ellenállások egyik kive­zetéseire vannak kötve, melyeknek másik kive­zetései IC3 műveleti erősítők + bemeneteire vannak csatlakoztatva. Az 1C3 műveleti erősí­tők -f- bemenetire ezenkívül egy-egy R17 ellen­állás, -bemeneteire szintén egy-egy R17 ellen­állás, a —.bemenetek és a kimenetek közé egy­­-egy R18 ellánállás van kötve, és az RÍ 1 ellen­állások másik kivezetései le vannak földelve. A 3. ábrán látható továbbá, hogy az IC2 demulti­plexerek és a T1-T4 fotótranzisztorok -f- 12V- os tápfeszültségre vannak kapcsolva, mely egy Cl és C2 kondenzátorból és 1 Cl integrált áram­körből álló stabilizált tápfeszültséggel van el­látva, ahol az ICI integrált áramkör és a Cl kondenzátor közös pontja RÍ ellenállásokon keresztül a H hosszúsághoz, illetve az Sz szé­lességhez tartozó és egymással sorbakapcsolt L1-L4 fénykibocsátó diódák közül az L1 fény­kibocsátó diódák anódjaival van egy-egy RÍ ellenálláson keresztül összekötve, míg az L4 fénykibocsátó diódák katódja le van földelve. A 3. ábrán látható ezenkívül, hogy az IC2 demultiplexerek egy-egy kimenete D diódák katódjával, azok anódja R15 ellenálláson ke­resztül + 12 V-ra, valamint R14 ellenállás egyik kivezetésére, annak másik kivezetése R16 ellenálláson keresztül földpotenciálra van kötve. Az Rl ellenállások + 15 V-os tápfeszült­ségre vannak csatlakoztatva. A 3. ábrán látható áramkörben az 1C3 műveleti erősítők Uh, illetve Usz kimenetei ana­­lógjel kimeneteket képeznek az R14 és R16 ellen­állások közös pontja pedig K kontrollbemene­­tet képez. A 3. ábra szerinti áramkört például az alábbi áramköri elemekből lehet felépíteni: Rl ellenállás: 330 Ohm, 3 R3 ellenállás: 10,51 kOhm, 0,5% í> R4 7,39 1 » R5 6,28 \f n R6 4,98 11 R7 4,59 i t R8 3,95 Ji R9 3,53 » » RIO “ 3,36 tt Rl 1 ” 2,46 >» 4 R12 1,75 >* R13 “ 4,7 5% R14 10 R15 » 10 „ R16 ” 6,8 R17 2,17 0,5% ♦ » R18 ” 680 Ohm L1-L4 fénykibocsátó diódák: TIL 32 T1-T4 fotótranzisztorok: TIL 78 ICI integrált áramkör: 7812 típúsu stabilizátor IC2 demultiplexer: CD 4067 D diódák: BY43 IC3 műveleti erősítők: TL072 Cl kondenzátor: 470 nF C2 kondenzátor: 100 nF A találmány szerinti szerkezet a következő­képpen működik: A mérendő 51 kazetta hosszúságát az 50 betol­ható tálcán történő felhelyezésekor az 57 szorí­tópofa, illetve az azzal összekötött 63 kulissza­lemez vájatában elmozdul a 64 tapintókar egyik vége, amelynek másik végével össze­kapcsolt 65 fogasív mozgatja a 66 fogaskere­ket, így a 67 kódtárcsa az 51 kazetta hosszúsá­gának megfelelő szöggel fordul el. Hasonlóképpen az 51 kazetta 50 betolható tálcára történő felhelyezésekor az 58 tapintó­karegyik vége felfekszik az 51 kazetta oldalán, a másik végéhez csatlakoztatott 59 fogasív magával viszi a 60 fogaskereket, így az azzal összekötött 61 kódtárcsa az 51 kazetta széles­ségének megfelelő szöggel fordul el. Az 50 betolható tálca betolásakor az 51 kazetta méreteinek megfelelő szöghelyzetbe beállt 61 és 67 kódtárcsák becsúsznak a 62, illetve a 68 érzékelőelemek réseibe. A 62, 68 érzékelőelemekben lévő 71 fotó­elektromos jeladók L1-L4 fénykibocsátó diódái közül annak a fénye jut a megfelelő T1-T4 fotótranzisztorra, amelynél a 61,67 kódtárcsá­kon 72 lyuk helyezkedik el. Az IC2 demulti­plexerek bemenetére tehát az 51 kazetta H hosszúságát és Sz szélességét reprezentáló 4 bites Gray-kód adatok jutnak, amelyeknek kimenetei közül a megfelelő kimeneteken jele­nik meg egy-egy jel, amelyeket az IC 3 művele­ti erősítők alakítanak át a mérendő 51 kazetta lineáris méreteivel arányos analóg feszültsé­gekké az analógjel Uh, illetve az Usz kimenete­ken. Ezek a feszültségek vezérlik a sugár­rekeszt pozícionáló szervorendszert. A javasolt megoldás "előnyei: — A digitális érzékelés miatt az érzékelés mechanikus alkatrészeivel szemben tá­masztott pontossági követelmények nagy­mértékben csökkenthetők. — A csúszóérintkezőt tartalmazó eddigi meg­oldások kontaktbizonytalansága kiesik,a di­gitális optoelektronika megbízhatósága igen nagy. — Mivel a mozgó Bucky-tálcáról nem kell villamos jelet az állórészre átvinni, elhagy­ható a régebbi megoldásoknál sok problé­mát okozó, a tálca minden ki- betolásakor igénybevett, így hamar tönkremenő, drága csatlakozósáv. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents