193946. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-ciklopropil-6,8-difluor-kinolin- es naftiridin-karbonsav-származékok és e vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására
A találmány szerinti eljárással előállított vegyületekből gyógyászatilag alkalmazható savakkal savaddíciós sókat és/vagy bázikus sókat is előállíthatunk. A bázikus sókat fémekkel vagy aminokkal, így alkálifémekkel és alkáliföldfémekkel vagy szerves aminokkal nyerjük. A kation szerepét betöltő fém lehet nátrium, kálium, magnézium, kalcium, stb.. Az aminokra az alábbi példákat említhetjük: N,N’-dibenzil-etilén-diamin, klór-prokain, kolin, dietanol-amin, etilén-diamin, N-metil-glükamín és prokain. A gyógyászatilag alkalmazható savakkal képzett savaddíciós sókat szerves- vagy szervetlen savakkal állíthatjuk elő. A sók előállítására alkalmas savak a sósav, kénsav, Joszforsav, ecetsav, citromsav, oxálsav, malonsav, szalícilsav, almasav, glükonsav, fumársav, szukcinsav, aszkorbinsav, maleinsav, metán-szulfonsav, stb.. A sókat úgy állítjuk elő, hogy a szabad bázikus vegyületet a kívánt sav megfelelő mennyiségével ismert módon reagáltatjuk és így mono- vagy di-, stb. sókat nyerünk. A szabad bázikus vegyületet úgy lehet újra előállítani, hogy a sót bázissal reagáltatjuk. A bázisok vizes oldata használható erre a célra. így a nátrium-hidroxid, a kálium-karbonát, az ammónium-hidroxid, a nátrium-hidrogén-karbonát vizes oldata alkalmazható. A bázikus forma a só formától néhány fizikai tulajdonság, így a poláris oldószerekben való oldhatóság tekintetében különbözik; egyéb vonatkozásokban azonban — különösen a találmány szerinti alkalmazás területén — a szabad bázikus vegyület és a só forma azonos tulajdonságúnak tekinthető. Ha a szabad vegyületet feleslegben lévő bázissal reagáltatjuk, bázikus só képződik. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek előállíthatok mind szolvatált, így hidráit, mind nem-szolvatált formában. Általában a szolvatált forma, beleértve a hidratált formát is, a találmány szerinti alkalmazási területen azonos hatású a nem-szolvatált formával. Néhány, a találmány szerinti eljárással előállított vegyület optikailag aktív formában keletkezhet. Ez lehet tiszta D izomer, tiszta L izomer vagy ezek elegye, beleértve a racém elegyeket is. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek széleskörben alkalmazhatók mind orális, mind parenterális adagolási formában. A szakember számára nyilvánvaló, hogy a következőkben ismertetett kiszerelési formák hatóanyagként akár az (I) általános képletü vegyületet, akár annak gyógyászatilag alkalmazható sóját tartalmazhatják. Gyógyászati készítményt a találmány szerinti vegyületekből, inert gyógyászatilag alkalmazható, folyékony vagy szilárd vivőanyagokkal állíthatunk elő. A szilárd készítmények lehetnek por alakúak, tabletták, disz-3 pergálható granulátumok, kapszulák, ostyás készítmények, és kúpok. A szilárd hordozó egy vagy több olyan anyag lehet, amely hígítóként, ízesítő anyagként, szolubizáló szerként, kenőanyagként, szuszpendáló szerként, kötőanyagként vagy a tabletta szétesését elősegítő anyagként is hat. A hordozó lehet maga a kapszulázó anyag is. A por formátumnál a hordozó olyan finoman eloszlatott szilárd anyag, amelyet a finom eloszlású hatóanyaggal keverünk össze. A tabletta alaktiál a hatóanyagot megfelelő mennyiségű olyan hordozóval keverjük össze, amely a szükséges kötőtulajdonságokkal is rendelkezik, s így a keverék a kívánt formára és méretre sajtolható. A porok és tabletták célszerűen 5 vagy 10 és 70% közötti mennyiségben tartalmazzák a hatóanyagot. A megfelelő szilárd hordozók a magnézium-karbonát, magnézium-sztearát, talkum, cukor, laktóz, paktin, dextrin, keményítő, zselatin, tragantmézga, metil-cellulóz, nátrium-karboxi-metil-cellulóz, alacsony olvadáspontú viasz, kakaóvaj, stb.. A készítmény előállítási eljárás a hatóanyag olyan formálását is jelentheti, amelynek során a kapszulázó anyag, mint hordozó, egy olyan kapszulát képez, amelyben lévő hatóanyagot (további hordozókkal együtt vagy anélkül) körülveszi a kapszulát képező hordozóanyag. Hasonló módon ez a kifejezés az ostyás készítmények előállítására is vonatkozik. A tabletták, porok, ostyás készítmények, kapszulák — mint a szilárd adagolási formák — orális alkalmazásra szolgálnak. Folyékony készítmények alatt az oldatokat, s?uszpenciókat, emulziókat értjük. Péld: ként megemlítjük a vizes vagy víz-propilén-glikol elegyet tartalmazó oldatokat, amelyeket mint parenterális injekciókat alkalmazhatunk. Az oldatokat úgy állítjuk elő, hogy azok biológiai szempontból elfogadhatók legyenek (izotonicitás, pH, stb.). A folyékony készítmények vizes poli-etilén-glikolos oldatként is előállíthatok. Az orálisan is < lkalmazható vizes oldatokat úgy állítjuk elő, hogy a hatóanyagot vízben oldjuk, hozzáadva a megfelelő színező-, ízesítő anyagot, stabilizáló- és sűrítőszert. Az orátisan alkalmazható szuszpenziókat úgy állítjuk elő, hogy a finom eloszlású hatóanyagot vízben diszpergáljuk egy olyan viszkózus szuszpendáló szerrel együtt, mint természetes vagy szintetikus gumi vagy gyanta, metil cellulóz, nátrium-karboxi-metil-cellulóz és egyéb ismert szuszpendáló anyag. Célszerűen a gyógyászati készítményt dózis egységenként szereljük ki. A készítményt olyan dózis egységek formájában állítjuk elő, amelyek a hatóanyag éppen megfelelő menynyiségét 'artalmazzák. A dóz s egységben történő kiszerelési forma olyan csomagolt készítmény lehet, amelynél a esc mag a gyógyászati készítmény el-4 3 193946 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
