193940. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés központi fűtés berendezés beszabályozására
193940 A találmány tárgya kapcsolási elrendezés központi fűtés berendezés hidraulikus-kalorikus beszabályozására, amelynek hőhordozó közeg-forrása, a hőhordozó közeg továbbítására szolgáló fel- és leszálló vezetékei, adott esetben elosztóvezetékei, valamint hőleadói vannak és a vezetékrendszer valamennyi fel- vagy leszálló vezetéke egy közös helyen van elhelyezve és bennük elzáró- és fojtószerelvény van beépítve. A jelenlegi gyakorlat szerint az épületek fűtési rendszerének beszabályozása a 175 722 sz. szabadalomban ismertetett eljárás szerint történik. Ennél a megoldásnál az épületek fogadószintjén szerelt alapvezetékhálózat gyűjti össze a fel- és leszálló vezetékeket. Az alapvezeték és a felszállók közötti szakaszokba kerülnek beépítésre az épület különböző szintjein a vízmennyiség beállítását biztosító szabályozó szelepek, ill. a vízmennyiség mérését biztosító mérőegységek, valamint a szakaszoló és ürítő szerelvények. Ezt a hagyományos megoldást ábrázoltuk az 1. ábrán. A mérés úgy történik, hogy a vezetékrendszer legalább egy helyén, de előnyösen valamennyi fel- és leszálló vezetéken az áramló közegben statikus nyomáscsökkentést idéznek elő és a csökkentett statikus nyomású hely és egy változatlan statikus nyomású hely közötti nyomáskülönbséget mérik. A statikus nyomáscsökkenés létrehozásához valamennyi fel- és leszálló vezetékbe a szabályozószelep előtt a 15 vezeték hossztengelyében elhelyezkedő 16 szűkítőelem van beépítve a vezeték hossztengelyére merőlegesen (lásd 2. ábrát) és valamennyi fêlés leszálló vezetékbe 14 mérő-szabályozóegység, valamint a nyomáskülönbség mérésére alkalmas mérőműszer van csatlakoztatva. Ennek az ismert megoldásnak a hátrányai a következők: — A fixen beépített 14 mérő-szabályozóegységek, mint azt az eddigi gyakorlat is bizonyítja, elpiszkolódnak és összegyűjtik a szennyeződést, mivel a fojtóelem a csőre merőlegesen van elhelyezve. — A 15 vezeték hossztengelyére merőlegesen álló 16 fojtóelem és a vezetékfal közötti rés könnyen eldugul, így a pontos mérést, későbbiekben az ellenőrzést lehetetlenné teszi. — A fűtőberendezés beszabályozása nehézkes és hosszadalmas, mivel a 14 mérő-szabályozóegységek az épület különböző pontjain vannak elhelyezve, ezért az épületet többször körül kell járni a műszerrel, ezenkívül a mérőhelyek nehezen megközelíthetők. — A mérő- és szabályozóegységekhez - illetéktelen személyek is hozzáférhetnek, azokat elállíthatják, így a hidraulikai egyensúly felborulhat és a fűtési rendszer gyakorlatilag szabályozó nélkül üzemel. Ennek eredménye, hogy az egyes lakásokban a hőmérséklet szórása elérheti a 10—12°C-os hőmérsékletkülönbséget. 1 2 — A 14 mérő-szabályozóegységeken lévő 17 mérőcsatlakozó pontokon a lakók leengedhetik a fűtővizet, ami a fűtőberendezés korrózióját meggyorsítja. A találmány feladata olyan kapcsolási elrendezés kialakítása központifűtési berendezés beszabályozására, amelynél a beszabályozás egy helyről, egyszerű módon elvégezhető és mindenkor biztosítja a mérés pontosságát. Ezt a feladatot a találmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy valamennyi felilletve leszálló vezetékbe az elzárószerelvény és a fojtószerelvény közé merőcsatlakozó van beépítve, amelyhez flexibilis mérővezeték egyik vége van csatlakoztatva és a flexibilis mérővezeték másik végére tömegárammérő van csatlakoztatva, amely ugyancsak flexibilis mérővezeték útján a főgyűjtővezetékbe szerelt elzárószerelvényhez van csatlakoztatva és valamennyi, előzőekben felsorolt elem zárható szekrényban van elhelyezve. A találmány szerinti megoldás előnyei a következők: — Nincs a fűtési rendszerbe fixen beépített mérő-szabályozóegység, amely csak hibaforrás lehet (szennyeződés, lerakódás, elállítás). — Mivel csak egyetlen tömegárammérőt alkalmazunk valamennyi fel- illetve leszálló vezetékben áramló folyadék mérésére és a mérőhely egyik pontja mindig a főgyűjtővezetéken van, így a bevitt hiba minden ágban egyforma. — A hordozható kivitelű tömegárammérőt minden mérés előtt tisztítani lehet és egy etalon segítségével be lehet állítani. — Az egység zárt szekrénybe kerül, így nincs mód arra, hogy illetéktelenek hozzáférjenek, elállítsák, ill. a vezetékekben. — Beszabályozása rendkívül gyors, mivel nem kell az egész épületben mennyezet alatt, rossz körülmények között mérni; az egész műveletet egy ember rövid idő ala'tt elvégezheti. ^ — A hibahely megkeresése könnyű, mivel a fel- ill. leszállók egy ill. néhány helyen zárt szekrényben vannak elhelyezve és a szekrényben a villamos rajzokhoz hasonlóan elhelyezhető az épület fűtési, beszabályozási vázlata; hiba esetén a javítás utáni újra beszabályozás könnyen és gyorsan elvégezhető. — Mindennemű folyadék és gázmennyiség beállítására alkalmas. — A hagyományos kétcsöves és különböző egycsöves fűtéseknél egyaránt jól alkalmazható. A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismertetjük, amelyek a találmány szerinti kapcsolási elrendezés példakénti kiviteli alakját tüntetik fel. A 3. ábra a fűtési rendszer elvi kialakítását ábrázolja. 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
