193934. lajstromszámú szabadalom • Zsaluzóelem monolit vasbeton födémszerkezetek készítéséra
193934 kai — mint feszítőelemekkel — párhuzamos sorokban kiosztva. Egy-egy sorban a 10 bemélyedések egymástól a oldaltávolságokkal vannak kiosztva, a szomszédos sorokban pedig egymáshoz képest b távközzel eltoltan vannak elrendezve. A .b távolság az a távköz fele. A 9 feszítőpászmák egymástól x oldalirányú távközökkel a bemélyedés-sorok között, a gyengítetlen lemezrészekben húzódnak. A 10 bemélyedések keresztmetszetben akár U-alakúak, akár V-alakúak lehetnek, és — eltolt kiosztásukból, illetve elrendezésükből következően — nem gyengítik a lemez hajításra igénybevett keresztmetszetét. A 9—11. ábrákon a feszített 1 zsaluzóelem egy másik kiviteli példája látható. Itt a 9 feszítőpászmákat tartalmazó vastagabb lemezrészek között felülnézetben periodikusan elkeskenyedő és kiszélesedő, cikcakk alakú (ferde) oldallapokkal határolt, egymásba folytonosan átmenő szakaszokból álló 11 csatornák húzódnak a lemezalakú 1 zsaluzóelem hosszirányában. Mind a 11 csatornák, mind a 6—8. ábrán látható 10 bemélyedések pl. 10 cm mélységűek lehetnek, és az előregyártáskor a még frissen bedolgozott betonba például felületi mintával ellátott munkahenger segítségével nyomhatok be. A 10 bemélyedések és 11 csatornák egyaránt az előregyártott 1 zsaluzóelemek és monolitbeton együttdolgozásának a biztosítására szolgálnak; az elcsúszni akaró monolitbeton pl. a 11 csatornákba ékszerüen befeszül. A bemélyített mintázat — felületi kiképzés — a mindenkori szerkezet jellegének megfelelően választható meg. A 9 feszítőpászmák lehorgonyzásának a környezetében, vagyis az l zsaluzóelemek hosszanti végeinek a tartományában lokális erők hatására a pászmában működő erő nagyságától függő hasítóerők — harántirányú húzóerők — keletkeznek. Ezek felvitelére például a 12. és 13. ábra szerinti 12 kiegészítő vasszerelés alkalmazható, amely a 9 feszítőpászmákra merőleges, egymás felett ç távközzel elhelyezkedő, a 9 feszítőpászmákat közrefogó (13. ábra) hosszúkás 12a, 12b vasszerelés-részekbő! (pászmákból) áll. A 12. és 13. ábra szerinti 12 kiegészítő vasszerelés elsősorban kisebb hasítóerők felvételéhez van előirányozva. Nagyobb várható hasítóerők esetén a 14—18. ábrák szerinti spirálkengyeles megoldást alkalmazhatjuk. E megoldás szerint a 9 feszítőpászmák vég-tartományait számított i hosszúságban (14. ábra) 13 spirálkengyellel vesszük körül, és a 9 feszítőpászma központosságát a 13 spirálkengyelhez képest 14 távolságtartó elemekkel, például rugókkal (16. ábra) biztosíthatjuk. A 9 feszítőpászmák lehorgonyzási tartományában, vagyis a lemezszerű 1 zsaluzóelemek végei környezetében, a hasítóerők felvételéhez előirányzott 12 kiegészítő vasszerelés vagy a 13 spirálkengyel könnyebb elhelyezhetősége céljából az 1 zsaluzóelem 5 (panel) végei megvastagíthatok, például oly módon, ahogyan a 17—20. ábrákon — a 9—11. ábrák szerinti 1 zsaluzóelemmel érzékeltetve — látható. Az ékalakú, belülről kifelé és felfelé irányuló, megvastagított 15 elemrészek eredményeként a 11 csatorna az ékfogazás alakját veszi fel, és így például a 13 spirálkengyelek (14—16.ábrák) befogadásának, illetve azok mérete növelhetőségének a biztosítása mellett azon a szakaszon, ahol a legnagyobb nyíróerők lépnek fel, előnyösen megnövelt együttdolgozást biztosít az előregyártott, feszített 1 zsaluzóelem és a helyszíni rábetonozás között. Az előregyártott, feszített 1 zsaluzóelemekbe a 9 feszítőpászmákon kívül — amint a 21—24. ábrákon látható — például hegeszteti normál 40 betonacélháló is beépíthető a 9 feszítőpászmák alá (vagyis a monolit rábetonozással ellentétes felület mentén). Az 1 zsaluzóelem hosszanti peremei mentén a hálót felfelé fordítva és a lemez síkjából kengyelszerűen kihajtva a 16 fülek alakulnak ki. Az így kialakított 40 betonacélháló többféle funkciót tölt be, nevezetesen — az 1 zsaluzóelem peremei mentén fokozza a monolitbetonnal való együttdolgozást; — szerelővasalásként szolgál a szomszédos 1 zsaluzóelemek (panelek) csatlakozási helye mentén elhelyezhető, harántirányú együttdolgoztatást biztosító, csak a 24. ábrán feltüntetett 17 összekötő-vasszerelés (háló) számára; — többtámaszú lemez kialakítása esetén szerelővasalásként szolgál a támaszok fölé kerülő, az 1—3. ábrákon 8 hivatkozási számmal jelölt, negatív nyomatékot felvevő pót-vasszerelés számára; — a kengyelszerű 16 fülekbe tetszés szerinti — változó — helyeken 18 emelési segédeszköz (23. ábra) fűzhető be, amely az 1 zsaluzóelem felszakítására, szállítására és beszerelésére használható; — az 1 zsaluzóelem alsó síkja mentén húzódó 40 betonacélháló a használati terheket meghaladó terhelések esetében az elem repedéseinek a kialakulását kedvezően befolyásolja, és növeli a szerkezet hatásnyomatékát. A feszített 1 zsaluzóelemek feszültségeit, amelyek az elemek önsúlyából és a nyersbeton-terhelésből származnak, az ideiglenes alátámasztások kialakítása is befolyásolja. A 25. ábrán olyan, egészében 50 hivatkozási számmal jelölt alátámasztó szerkezetet tüntettünk fel, amelynek segítségével az 1 zsaluzóelemek alsó részében fellépő nyomófeszültséget fokozni lehet. Az 50 alátámasztó szerkezetnek 21 közbülső alátámasztó állványa van, amelynek talpához alulról felfelé széttartó 20 huzalok vannak rögzítve, amelyek felső végei — 19 feszítőcsava-6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4