193900. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként szubsztituált terc-butanol-származékokat tartalmazó fungicid szerek

gázokkal és/vagy szilárd halmazállapotú hordozóanyagokkal összekeverjük, amikor is adott esetben felületaktív anyagokat, tehát emulgeátorokat és/vagy diszpergálószereket és/vagy habképzőanyagokat is felhasználunk. Amennyiben vivőanyagként vizet használunk, az elegyhez segédoldószerként szerves oldó­szereket is adhatunk. Folyékony oldószer­ként lényegében az alábbiak alkalmazhatók: aromás vegyületek, így xilol, toluol vagy al­­kil-naftalinok; klórozott aromás vagy klóro­zott alifás szénhidrogének, így klór-benzol, klór-etilén vagy metilén-klorid; alifás szén­­hidrogének, így ciklohexán vagy paraffinok, például ásványolajfrakciók; alkoholok, így bu­tanol vagy glikol, valamint azok éterei és észterei; ketonok, így aceton, metii-etil-keton, metil-izobutil-keton vagy ciklohexanon; erő­sen poláros oldószerek, így dimetil-formamid és dimetil-szulfoxid, valamint víz. Cseppfolyó­sított gáz hordozóanyagokon olyan folyadé­kok értendők, melyek légköri nyomáson és szobahőmérsékleten gázhal mazállapotúak, például aeroszolhajtógázok, így halogén­­-szénhidrogének, valamint bután, propán, nit­rogén és szén-dioxid. Szilárd hordozóként természetes kőliszteket, így kaolint, anyag­földet, talkumot, krétát, kvarcot, attapul­­gitot, montmorillonitot vagy diatomaföldet, vagy mesterségesen előállított, szervetlen porokkal, például magas diszperzitásfokú kovasavat, alumínium-oxidot és szilikátokat alkalmazhatunk. A granulátumhoz szilárd hordozóanyagként például tört és frakcionált természetes kőzeteket, így például meszet, márványt, horzsakövet, sepiolitot, dolomitot, valamint szervetlen és szerves lisztekből készített szintetikus granulátumokat, és szer­ves anyagokból, így fűrészporból, kókusz­dióhéjból, kukoricacsőből és dohányszárból készített granulátumokat használhatunk fel. Emulgeátorként és/vagy habképző anyagként nemionos és anionos emulgeátorokat, így po­li (oxi-etilén)-zsírsav-észtereket, poli (oxi-eti­­lén)-zsíralkohol-étereket, például alkii-aril­­-poliglikol-étert, alkil-szulfonátokat, alkil­­-szulfátokat, aril-szulfonátokat, valamint to­jásfehér je-hidrolizátumot; diszpergálőszer­ként pedig lignin-szulfit-szennylúgot és me­­til-cellulózt használhatunk fel. A készítményekben ragasztószereket is, így karboxi-metil-cellulózt, természetes és szintetikus por alakú, szemcsés és latex for­májú polimereket, így gumiarábikumot, poli (vinil-alkohol )-t, poli (vinil-acetát) -ot fel­használhatunk. Felhasználhatunk szervetlen pigmenteket, így például vas-oxidot, titán-oxidot, ferro­­-cián-kéket, és szerves színező anyagokat, így alizarin-azo- és fém-ftálo-cianin-színező­­anyagokat, valamint biológiai nyomelemek, így a vas, mangán, bőr, réz, kobalt, mo­­libdén és cink sóit is. A készítmények általában 0,5—90 tö­­meg% hatóanyagot tartalmaznak. 5 4 A találmány szerinti készítmények össze­­kéverhetők ismert hatóanyagokkal, így fungi­­cid, baktericid, inszekticid, akarjcid, nemato­­cid vagy herbicid hatású anyagokkal, a ma­darakat elriasztó vegyületekkel, a növényi növekedést szabályzó anyagokkal, tápanya­gokkal és a talajszerkezetet javító anyagok­kal is. A hatóanyagokat a kereskedelmi forga­lomba kerülő készítmények alakjában vagy az azokból előállított felhasználási formák, így alkalmazásra kész oldatok: emulziók, szuszpenziók, porok, paszták és granulátu­mok alakjában alkalmazhatjuk. Az alkalma­zás a szokásos módon történik, azaz pél­dául öntözéssel, permetezéssel, porlasztás­sal, porozással, szórással, száraz csavázás­­sal, nedves csávázással, áztatási csávázás­­sal vagy inkrusztálással. Növényrészek kezelése során a felhasz­nálásra kerülő készítmény hatóanyagkoncent­rációja széles határok között változhat, általában 1 és 0,0001 tömeg%, előnyösen 0,5 és 0,001 tömeg% közé esik. Vetőmag csávázásakor 1 kg vetőmagra ál­talában 0,001—50 g hatóanyagot, előnyösen 0. 01 — 10 g hatóanyagot alkalmazunk. Talajkezeléshez 0,00001—0,1 tömeg%, elő­nyösen 0,0001—0,02 tömeg% mennyiségű hatóanyagot juttatunk a talajba. Előállítási példák 1. és 2. példa az (1), illetve (2) képle­­tű vegyület előállítása b) eljárás 13,6 g (0,2 mól) 1,2,4-triazol és 13,8 g (0,1 mól) kálium-karbonát 200 ml acetonban felvett keverékéhez kevertetés közben 9,4 g (0,04mól) 2-(klór-metil)-2-(4-klór-fenoxi-me­­til )-oxiránt csepegtetünk. A reakcióelegyet 15 órán keresztül szobahőmérsékleten, majd 22 órán keresztül visszafolyatás közben ke­­vertetjük. Ezután hidegen leszűrjük, és a szűr­letet vákuumban beszűkítjük. Az olajos ma­radékot kloroformban oldjuk, vízzel mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk és kromatográ­fiásan (Kiesel-gél, Merck 60, kloroform/me­­tanol 20:1) tisztítjuk. így 5,8 g (az elméleti 43% -a ) 2- (4-klór-fenoxi-metil) -1,3-di- ( 1,2,4- -triazol-1 -il)-2-hidroxi-propánt, melynek olva­dáspontja 99°C (az (1) képletű vegyület), és 2,0 g (az elméleti 15%-a) 2-(4-klór-fenoxi-me­­til) -2-hidroxi-1 - ( 1,2,4-triazol-1-il) -3- (1,2,4- -triazol-4-il)-propánt kapunk, melynek olva­dáspontja 160°C (a (2) képletű vegyület). A kiindulási anyagok előállítása A (IV—1) képletű vegyület előállítása 1) változat 12,85 g (0,1 mól) 4-klór-fenolt 50 ml aceton­ban 14,1 g (0,1 mól) 2,2-di-(klór-metil)-oxi­­rán és 13,8 g (0,1 mól) kálium-karbonát 200 ml acetonban felvett keverékéhez csepeg­tetünk. A reakcióelegyet 18 órán keresz­tül visszafolyatás közben forraljuk, majd hagyjuk lehűlni és szűrjük. A szürletet vá­kuumban beszűkítjük, a maradékot kloro­6 193900 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents