193894. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolóegység automatikus, pneumatikus differenciálkapcsolókhoz

193894 1 A találmány kapcsolóegységre vonatkozik, automatikus, pneumatikus differenciálkapcso­lókhoz, és géphálózatok gázközpontjaihoz al­kalmazható. Ismeretes, hogy a kórházi, laboratóriumi és egyéb oxigén- valamint más gázellátó egy­ségek palackváltó berendezéseinél a szemé­lyes felügyeletből adódó pillanatnyi — és jó­vátehetetlen következményekkel járható — figyelmetlenségek kiküszöbölésére automa­tikus berendezéseket alkalmaznak. Az automatikus váltóberendezések lénye­gét képező dn. differenciálkapcsolók egyik jellegzetes kivitelét képezik a svájci Sauerstoff and Wasserstoff cég által forgalmazott dif­ferenciálkapcsolók, illetve az ezekkel lénye­gében megegyező 17.8893. sz. magyar szaba­dalmi leírás. Ennél a műszaki megoldásnál a palack/sor/ok és a váltószelep között ki­képzett, azonos felépítésű primér köreibe egy­­-egy nyomásmérő, fojtószelep és zárószelep, a váltószelep és a gázhálózat között kikép­zett szekunder körébe pedig két, párhuzamo­san kapcsolt visszacsapószelep, továbbá egy zárószelep, egy nyomásmérő és egy bizton­sági szelep van a gáz áramlási iránya értel­mében egymás mögé beépítve, ahol adott esetben a váltószelep oldalanként egy-egy Reed-relével, a nyomásmérők pedig villamos csatlakozóelemekkel vannak ellátva és ezek, egy önmagában ismert villamos jelző-ellen­őrző rendszerbe vannak bekötve. Ez a differenciálkapcsoló olyan golyós szerretesztesttel rendelkezik, amely két egy­ségből áll, s azok külön-külön, a két karrafelet elválasztó membrán jobb és bal oldalán he­lyezkednek el, az aktív nyomás alatt álló tér­ben. Az ismert megoldások számos hátrányos tulajdonsággal rendelkeznek. Ezek közül a legfontosabb az, hogy a gyártási — esetleg szerelési — pontatlanságok miatt nem biz­tosított, hogy a két oldalon teljesen azonos legyen az átváltási erő, azaz a nyomásdiffe­rencia. További hátrányként mutatkozik az, hogy a reteszelőtestek összekapcsolása miatt a membrán közepét át kell lyukasztani, ez ne­hezen elhárítható tömítetlenséget okoz. Ezen túlmenően szerelés előtt a többé-kevésbé pon­tatlanul beállított váltási erőt utólag módosí­tani nem lehet. Ez csupán a berendezés tel­jes szétszedése útján érhető el. Találmányunk elé azt a célt tűztük ki, hogy olyan kapcsolóegységet hozzunk létre pneuma­tikus differenciálkapcsolókhoz, amely fenti hiányosságokat megszünteti és felépítésénél fogva olyan, hogy a váltási erőt meghatározó kapcsoló test (reteszelő) egyetlen egységből épül fel. Célul tűztük ki továbbá, hogy a re­tesztest két pneumatikusan aktív tér között, azoktól külön-külön membránnal elválasztott pneumatikusan inaktív térben helyezkedjen el, olyan módon, hogy a reteszelő rúgóerőt kívülről lehessen szabályozni, a berendezés működése közben is, és hogy a membránokat ne kelljen kilyukasztani. 2 2 A kitűzött célnak a találmány értelmében olyan kapcsolóegységgel teszünk eleget, amely azzal jellemezhető, hogy mindegyik membrán egyrészt egy hozzárendelt záró­­szerelvénnyel membrántámasz útján van mű­ködtető kapcsolatban, másrészt pedig retesz­testhez illeszkedik^ amely utóbbi külső felü­letén legalább két horonnyal van ellátva, amelyek közül az üzemi állapotnak megfe­lelő elhelyezkedésű horony golyókhoz illesz­kedik, amelyeket rugó szorít az adott horony­ba, továbbá a membrántámaszok és a kap­csolóház belső fala közt további rugók fek­szenek fel. Célszerű, ha a retesztest külső palástjához mikrokapcsolóval összeköttetés­ben álló további golyó illeszkedik és a memb­ránok a kapcsolóház egyes részeit egymástól gáztömören elválasztják. Találmányunk szerinti műszaki megol­dást egy célszerű kiviteli alak kapcsán rajz­mellékleten ismertetjük, amely a pneumati­kus differenciálkapcsoló hosszmetszetét mu­tatja be. (1. ábra). Az 1. ábrából megállapíthatóan a gyakor­latilag két szimmetrikus félből álló 12 kap­csolóház 2 gyűrűbe épített 1 retesztestet tar­talmaz, amelynek mindkét oldalán egy-egy 3 membrán foglal helyet. Az 1 retesztest két horonnyal van ellátva, amelyek egyikében az említett retesztest állásától függően 7 go­lyó foglal helyet. Az 1 retesztest külső palástjához egy, a 2 gyűrűbe épített további golyó van rendel­ve, amely 8 csap útján 9 munkakapcsolóhoz csatlakozik. A 13 bemenőcsonkok az „A” il­letve „B" oldali palacktelepekkel vannak ösz­­szekötve. Az említett bemenőcsonkok az is­mert felépítésű 12 kapcsolóház oldalára van­nak gáztömören szerelve. A nyitott oldalon a gáz a fogyasztó felé az egyébként ismert felépítésű 14 visszacsapószeleppel együtt épített és ugyancsak gáztömören a 12 házra épített kimenő csonkon át távozhat. Az üzem­­bán lévő fél nyitottságát a 11 rugó által fel­támasztott 10 membrántámasz biztosítja azáltal, hogy kiképzésénél fogva a 15 szelep­­fcszekről leemeli a 16 zárószeleptányért. E közben mindkét oldalon egyforma, az előre beállított célszerűen (7 bar) nyomás uralko­dik. Mikor az egyik oldali palackok tartalma megengedett érték alá fogy, a nyitott oldalon a nyomás csökken, így az egyensúly felbo­rít, s az eddig zárt oldalon uralkodó nagyobb nyomás a golyósretesz beállított ereje elle­nében az átkapcsolást automatikusan elvég­zi az által, hogy az 1 retesztest a 6 rugókkal megtámasztott 7 golyókat megemeli, s át­ugrik a másik horonyra, előretolva az eddig nyitott oldal 10 membrántámaszát s az abba épített zárószelepet, ezzel egyidejűleg hátra­engedve a 11 rugóval mozgatott másik oldali 13 membrántámaszt és szelepet, ami ezáltal szabaddá teszi a gáz útját. Ezzel egyidejűleg a 8 csap alatti golyó beugorhat az egyik az 1 kapcsolótesten ki­képzett horonyba, így lejjebb kerül, s a cél­szerűen fölszerelt mikrokapcsolót oldja, ami-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents