193894. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolóegység automatikus, pneumatikus differenciálkapcsolókhoz
193894 1 A találmány kapcsolóegységre vonatkozik, automatikus, pneumatikus differenciálkapcsolókhoz, és géphálózatok gázközpontjaihoz alkalmazható. Ismeretes, hogy a kórházi, laboratóriumi és egyéb oxigén- valamint más gázellátó egységek palackváltó berendezéseinél a személyes felügyeletből adódó pillanatnyi — és jóvátehetetlen következményekkel járható — figyelmetlenségek kiküszöbölésére automatikus berendezéseket alkalmaznak. Az automatikus váltóberendezések lényegét képező dn. differenciálkapcsolók egyik jellegzetes kivitelét képezik a svájci Sauerstoff and Wasserstoff cég által forgalmazott differenciálkapcsolók, illetve az ezekkel lényegében megegyező 17.8893. sz. magyar szabadalmi leírás. Ennél a műszaki megoldásnál a palack/sor/ok és a váltószelep között kiképzett, azonos felépítésű primér köreibe egy-egy nyomásmérő, fojtószelep és zárószelep, a váltószelep és a gázhálózat között kiképzett szekunder körébe pedig két, párhuzamosan kapcsolt visszacsapószelep, továbbá egy zárószelep, egy nyomásmérő és egy biztonsági szelep van a gáz áramlási iránya értelmében egymás mögé beépítve, ahol adott esetben a váltószelep oldalanként egy-egy Reed-relével, a nyomásmérők pedig villamos csatlakozóelemekkel vannak ellátva és ezek, egy önmagában ismert villamos jelző-ellenőrző rendszerbe vannak bekötve. Ez a differenciálkapcsoló olyan golyós szerretesztesttel rendelkezik, amely két egységből áll, s azok külön-külön, a két karrafelet elválasztó membrán jobb és bal oldalán helyezkednek el, az aktív nyomás alatt álló térben. Az ismert megoldások számos hátrányos tulajdonsággal rendelkeznek. Ezek közül a legfontosabb az, hogy a gyártási — esetleg szerelési — pontatlanságok miatt nem biztosított, hogy a két oldalon teljesen azonos legyen az átváltási erő, azaz a nyomásdifferencia. További hátrányként mutatkozik az, hogy a reteszelőtestek összekapcsolása miatt a membrán közepét át kell lyukasztani, ez nehezen elhárítható tömítetlenséget okoz. Ezen túlmenően szerelés előtt a többé-kevésbé pontatlanul beállított váltási erőt utólag módosítani nem lehet. Ez csupán a berendezés teljes szétszedése útján érhető el. Találmányunk elé azt a célt tűztük ki, hogy olyan kapcsolóegységet hozzunk létre pneumatikus differenciálkapcsolókhoz, amely fenti hiányosságokat megszünteti és felépítésénél fogva olyan, hogy a váltási erőt meghatározó kapcsoló test (reteszelő) egyetlen egységből épül fel. Célul tűztük ki továbbá, hogy a retesztest két pneumatikusan aktív tér között, azoktól külön-külön membránnal elválasztott pneumatikusan inaktív térben helyezkedjen el, olyan módon, hogy a reteszelő rúgóerőt kívülről lehessen szabályozni, a berendezés működése közben is, és hogy a membránokat ne kelljen kilyukasztani. 2 2 A kitűzött célnak a találmány értelmében olyan kapcsolóegységgel teszünk eleget, amely azzal jellemezhető, hogy mindegyik membrán egyrészt egy hozzárendelt zárószerelvénnyel membrántámasz útján van működtető kapcsolatban, másrészt pedig retesztesthez illeszkedik^ amely utóbbi külső felületén legalább két horonnyal van ellátva, amelyek közül az üzemi állapotnak megfelelő elhelyezkedésű horony golyókhoz illeszkedik, amelyeket rugó szorít az adott horonyba, továbbá a membrántámaszok és a kapcsolóház belső fala közt további rugók fekszenek fel. Célszerű, ha a retesztest külső palástjához mikrokapcsolóval összeköttetésben álló további golyó illeszkedik és a membránok a kapcsolóház egyes részeit egymástól gáztömören elválasztják. Találmányunk szerinti műszaki megoldást egy célszerű kiviteli alak kapcsán rajzmellékleten ismertetjük, amely a pneumatikus differenciálkapcsoló hosszmetszetét mutatja be. (1. ábra). Az 1. ábrából megállapíthatóan a gyakorlatilag két szimmetrikus félből álló 12 kapcsolóház 2 gyűrűbe épített 1 retesztestet tartalmaz, amelynek mindkét oldalán egy-egy 3 membrán foglal helyet. Az 1 retesztest két horonnyal van ellátva, amelyek egyikében az említett retesztest állásától függően 7 golyó foglal helyet. Az 1 retesztest külső palástjához egy, a 2 gyűrűbe épített további golyó van rendelve, amely 8 csap útján 9 munkakapcsolóhoz csatlakozik. A 13 bemenőcsonkok az „A” illetve „B" oldali palacktelepekkel vannak öszszekötve. Az említett bemenőcsonkok az ismert felépítésű 12 kapcsolóház oldalára vannak gáztömören szerelve. A nyitott oldalon a gáz a fogyasztó felé az egyébként ismert felépítésű 14 visszacsapószeleppel együtt épített és ugyancsak gáztömören a 12 házra épített kimenő csonkon át távozhat. Az üzembán lévő fél nyitottságát a 11 rugó által feltámasztott 10 membrántámasz biztosítja azáltal, hogy kiképzésénél fogva a 15 szelepfcszekről leemeli a 16 zárószeleptányért. E közben mindkét oldalon egyforma, az előre beállított célszerűen (7 bar) nyomás uralkodik. Mikor az egyik oldali palackok tartalma megengedett érték alá fogy, a nyitott oldalon a nyomás csökken, így az egyensúly felborít, s az eddig zárt oldalon uralkodó nagyobb nyomás a golyósretesz beállított ereje ellenében az átkapcsolást automatikusan elvégzi az által, hogy az 1 retesztest a 6 rugókkal megtámasztott 7 golyókat megemeli, s átugrik a másik horonyra, előretolva az eddig nyitott oldal 10 membrántámaszát s az abba épített zárószelepet, ezzel egyidejűleg hátraengedve a 11 rugóval mozgatott másik oldali 13 membrántámaszt és szelepet, ami ezáltal szabaddá teszi a gáz útját. Ezzel egyidejűleg a 8 csap alatti golyó beugorhat az egyik az 1 kapcsolótesten kiképzett horonyba, így lejjebb kerül, s a célszerűen fölszerelt mikrokapcsolót oldja, ami-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
