193885. lajstromszámú szabadalom • Hulladék hőenergia visszanyerő rendszer kertészeti szárítókhoz
193885 1 A találmány tárgya hulladék hőenergia visszanyerő rendszer kertészeti szárítókhoz, amelynél a kertészeti szárítók és a kazánok épületben vannak elhelyezve, a kertészeti szárítón télül a nedves levegőt elvezető csonkok és ehhez csatlakozó kiömlőkürtők vannak, az épületben pedig legalább egy íriss levegő beömlőnyílás van, az elvezetőcsonkok és a kiömlő kürtők közé légvezetékek vannak iktatva, amelyekbe levegő-levegő rendszerű, négyzetes keresztmetszetű hőcserélők vannak elhelyezve. A kertészeti szárítókból fűszerpaprika, hagyma, gyökérzöldségek (sárgarépa, fehérrépa, paszternák, zelle stb.), levélzöldségek (petrezselyem, kapor, zellerlevél stb.), továbbá komló és különböző gyógynövények szárítása közben átlagosan 50-70°C hőmérsékletű, 20-25 g/kg abszolút nedvességtartalmú levegő távozik. Ezen levegőmennyiség által elvitt hő hulladékként elvész. Ismeretes olyan hővísszanyerő rendszer kertészeti szárítóknál, amely keringtetett folyadék közvetítő közeggel működik, és radiátoros hőcserélők segítségével oldották meg a hő visszanyerését, lásd például Hans Binder-féle szárítók. Ennél a radiátorokat a kertészeti szárítók elszívókürtői elé építették. A radiátoros hőcserélők légellenállása, továbbá az üzem közbeni eltömődése következtében csökken a szárítók teljesítménye. A berendezés létesítése költséges. Az üzemeltetése közben gyakran kell leállni tisztítás végett. Alkalmaztak kertészeti szárítókon hőcserélőt is szabad térben' elhelyezve, például a Happel-féle hőcsöves hőcserélő. Ennek a berendezésnek a költsége még nagyobb, mint a folyadék közvetítő közeges rendszer költsége. Ismeretes továbbá a J.M.Voith GmbH cég papíripari szárítója, amelynek lényege, hogy a gép környezetében meleg levegőt állít elő annak érdekében, hogy a gép teste ne párásodjék. Ebből a célból két egymással sorba kapcsolt hőcserélőből álló rendszert alkalmaz, amelynek hőcserélői és légvezetékei épületen kívül helyezkednek el. Az egyik rendszer látja el meleg levegővel a papírgépet, a másik rendszer pedig azt a helyiséget temperálja, amelyben a papírgép el van helyezve. Ehhez a kintről jövő friss levegőt melegíti fel az egyik' hőcserélő és fújja be a tetőn és oldalfalakon keresztül a helyiségbe. Ennek a levegőnek a megfelelő hőmérsékletét külön fűtőtestekkel biztosítják. A másik hőcserélő a parírgép környezetéből elszívott levegőt kapja és a hőcserélőből távozó kondenzvizet technológiai hasznosítás céljából összegyűjti. Ez a berendezés tehát kettős feladatának az ellátásához két külön hőcserélővel és ezek mindegyikéhez külön-külön tartozó két fűtőberendezéssel rendelkezik és nem a hőhasznosítás az elsődleges célja, ezért friss levegővel üzemel. A találmány feladata olyan olcsó és megbízható hőcserélő rendszer felépítése, amely- 2 2 nek alkalmazásával a kertészeti szárítók energia felhasználása az eddig ismert hővisszanyerő rendszernél mért értékeknél kisebb lesz, ugyanakkor a hőcserélő rendszer üzemeltetése, karbantartása egyszerű és különös szakértelmet nem igényel. A találmány alapgondolata az, hogy az épületben elhelyezett szárítóberendezés és légfűtő kazánok veszteséghője az az épület felső részén összegyűlik, tehát a hővisszanyerő hőcserélőket és a szekunderoldali beszivónyílásokat itt, az épület felső részében kell elhelyezni. Ennek értelmében a kitűzött feladatot a találmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy a kertészeti szárító összes elvezető csonkja és kiömlő kürtője, de legalább az összésnél eggyel kevesebb, — csoportonként van a légvezetékekre kötve és egy csoportnak egyetlen, egyik sarkára állított hőcserélője van, a kertészeti szárító elvezető csonkjai a hőcserélő primér oldali belépőcsonkjához, kiömlőkürtői pedig a hőcserélő primér oldali kilépőcsonkjához vannak kapcsolva, a hőcserélő szekunder oldali szívócsonkjának beszívőnyílása közvetlenül az épület födémé alatti légtérben van elhelyezve, szekunder ofdalí légvezetéke pedig a kazán előtt elhelyezett léggyűjtő idomhoz kapcsolódik. A'találmány szerinti hőenergia visszanyerő rendszer előnyei a következők:-kizárólag a kertészeti szárítóból jövő meleg levegőt használjuk fel a hőcserélő primér oldalánál és friss levegőként kizárólag a födém alatt'összegyült meleg levegőt használjuk fel a hőcserélő szekunder oldalánál, -a kertészeti szárítóból távozó nedves levegőből jelentős mennyiségű hőt vonunk el és ezzel a hővel a beáramló kis hőmérsékletű száraz levegőt előmelegítjük és így ez előmelegített állapotban juttatható a kertészeti szárító léghevítő kazánjába,-a hőcserélők tető alatti, a szárítótér, illetve kazántér felső pontján való elhelyezése következtében az a hőmennyiség is megtakarításra kerül, amely a kertészeti szárító, illetve kazánok térburkoló elemein át hőátadással a környezetbe kerülne ki, ha a hőcserélőt nem alkalmaznánk,-a hőcserélő szívócsonkjának beszívónyílása közvetlenül az épület födémé alatti légtérben van elhelyezve, ezáltal az épület felső légterében összegyűlt meleg levegőt is hasznosítjuk és ezáltal csökkentjük az épület hőveszteségét,-azáltal, hogy a kertészeti szárító valamennyi kiömlőkürtőjét, de az összesnél legalább egygyel kevesebbet, a hőcserélőhöz vezetjük és az egymáshoz közelálló hőmérsékletű, de különböző helyekről származó levegőt együtt kezeljük, a kertészeti szárítóból eltávozó meleg levegő teljes, illetve közel teljes menynyisége részt vesz a hőátadásban,-az alumíniumlemezes, táskás, levegő-levegő rendszerű hőcserélő alkalmazása közvetlen 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
