193873. lajstromszámú szabadalom • Eljárás megszilárdult hidraulikus kötőanyagkeverékek elválasztására a formázáshoz haszhnált zsaluzattól vagy sablontól
193873 1 A találmány hidraulikus kötőanyagból, főként betonból álló keverékek formázásához zsaluzatokból, illetve sablonokból a megszilárdult kötőanyag-keverékek eltávolítására alkalmas eljárás kidolgozása, amellyel a megszilárdult kötőanyag-keverék és a zsaluzatközött fellépő kötés csökkenthető vagy megszüntethető. Ismeretes az, hogy betonozáskor a friss-beton formázásához különböző szerkezeti anyagú és kivitelű zsaluzatokat, illetve sablonokat alkalmaznak. A zsaluzatok anyaga acél, alumínium, fa vagy különféle szintetikus anyag lehet. A zsaluzat anyaga a szilárdulási folyamat előrehaladása során növekvő mértékben tapad a betonhoz, így a beton és a zsaluzat elválasztásához nagy mechanikai erő befektetése szükséges. A kötés erejét befolyásolja a zsaluzat felületi minősége, pl. érdessége, másodsorban pedig a zsaluzat szerkezeti anyaga. Az elválasztás során mind a beton felülete, mind a zsaluzat anyaga károsodik, ha a formázáshoz használatos eszközöket nem vonják be a munka megkezdése előtt olyan anyagokkal, illetve készítményekkel, amelyek a felületek között fellépő kötéseket gátolják. Ezeket az anyagokat, illetve készítményeket gyűjtőnévvel leválasztó anyagoknak, illetve leválasztó szereknek nevezik. A leválasztószer betonfelület szennyező hatását tapadószilárdsággal vizsgálják. Ennek mértékét úgy határozzák meg, hogy vékony vakolatot visznek fel a beton felületére, majd mérik a leválasztószer-mentes és leválasztószerrel kezelt beton felületen a tapadószilárdság nagyságát. A tapadószilárdság csökkenés legfeljebb 10% lehet. A leválasztószer hatása annál jobb, minél jobban csökkenti a beton tapadását a zsaluzat felületéhez. A zsaluzat eltávolításához szükséges erőt határozzák meg a tapadás mértékeként, és ebből számítják ki a leválasztószer minőségét jelző tapadófeszültséget. A felszakítóerő megengedett határértéke öntöttvas és acéllemez zsaluzatnál 1500 Pa, fából készült zsaluzatnál 3000 Pa. Az ismert leválasztó szerek típusait pl. a Cementbulletin 47, Juli 1979 Nr. 19 közleményben ismertetik. A leválasztó szerek e szerint adalékolt vagy adalékanyag nélküli ásványolajok, „olaj és vízben”, ill. „víz az olajban" típusú emulziók, szintetikus olajok, növényi zsírok, illetve olajemulziók, lakkok, viaszok, valamint kémiai hatású leválasztó szerek. A szerek hatása azon alapszik, hogy a zsaluzat felületét hidrofóbizálják, ezért döntő mértékben az ásványolaj, illetve ásványolaj alapú készítmények terjedtek el. Ilyen ásványolaj alapú leválasztószereket ismertetnek a 477.844., 478 731., 556 944. és 567 608. szovjet szerzői tanúsítványok leírásaiban. A 668 811. szovjet szerzői tanúsítvány leírásában alacsony molekulasúlyú polietilént és alifás karbonsavak növényi olajok- 2 2 kai készült keverékeit javasolják leválasztószerként. A készbeton minősége szempontjából azonban számos leválasztóanyag alkalmazása esetén károsodás lép fel, amely megnyilvánulhat a beton felületi szilárdságának csökkenésében, a betonfelület szennyeződésében, il'etve a készbeton fűtés hatására bekövetkező ún. "kivérzésében'', amely tönkreteszi a betonra felhordott bevonatokat. A szerek alkalmazása nem csupán a készbeton minősége szempontjából problematikus, hanem az emulziótípusú zsaluzatleválasztó anyagoknál tárolási, illetve stabilitási problémák mutatkoznak, az ásványolaj alapú szerek a zsaluzóanyag korrózióját fokozhatják. További hátrányuk, hogy viszonylag drága alapanyagból készülnek, emiatt használatuk — az általuk biztosított előnyhöz képest — költséges. A 467 388. sz. angol szabadalmi leírásban leválasztószerként alkilszulfonátsó oldatát javasoljuk. Csuka Pál:"Betonelemgyártás" c. könyvének (MK, Budapest, 1983) 232. oldalán a sablonok kezelésére orsóolajat, szappant agyagos emulziót, kenőzsírt alkalmaznak. Olaj- és zsírtartalmú leválasztószerek hátrányait, főként a látszóbeton felületére gyakorolt károsító hatását a Beton (1979. 12. szám 447-448. oldal) c. folyóirat ismerteti. A betonfelületekre alkalmazott bevonatok is igénylik az olyan leválas2tószereket, amelyek nem rontják a betonfelület festhetőségét vagy ragaszthatóságát. Követelményként jelentkezik az is, hogy a leválasztószerek ne befolyásolják károsan a cement kötését és ennek folytán a beton felületi szilárdságát. Ilyen problémák jelentkeznek akkor is, ha a zsalu leválasztó anyagként a cement kötését késleltető, illetve gátló vegyszereket alkalmaznak rendszerint ásványolajban eloszlatva. A találmány célkitűzése beton formázásához használatos fém, műanyag, fa és betonanyagú zsaluzatokból, illetve sablonokból a megszilárdult hidraulikus kötőanyag keverékek elválasztása viszonylag alacsony betonfelületi tapadás mellett, amely egyidejűleg nem szennyezi a beton felületét, és nem csökkenti a beton felületének vakolhatóságát, festhetőségét vagy ragaszthatóságát. A találmány szerinti eljárás megszilárdult hidraulikus kötőanyag keverékek elválasztására a formázáshoz használt zsaluzattól vagy sablontól felületaktív hatású anyagok alkalmazásával,azzal jellemezhető, hogy a betonozás előtt a zsaluzat vagy sablon felületére célszerűen 1 m2-re számítva 0,03- 0,1 kg mennyiségben gyantasav-tartalmú tallolaj-zsírsav káliumsójából és zsír-alkohol-amin inhibitorból álló keveréket hordunk fel. A tallolajok növényi feldolgozás során keletkeznek, tűlevelű fafélék szulíitos feltá-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
