193871. lajstromszámú szabadalom • Nagynomású kisülő lámpa javított áramátvezetővel
193871 A találmány tárgya nagynyomású kisülő lámpa, amelynek egy kisülőteret körülzáró kisülőcsöve van, a kisülőcsőnek kerámia fala és két főelektródája van, amely főelektródák között a lámpa működése közben kisülés van jelen, legalább az egyik főelektróda egy a kisülőcső lezáró részén keresztülnyúló áramátvezetőhöz csatlakozik, az áramátvezetőt a lezáró résszel határolt közbenső tér veszi körül, és a lezáró részhez forrasitóüvegen keresztül csatlakozik gázzáróan, az áramátvezetőn kidudorodás van, amely a lezáró részig ér. A „kerámia fal" kifejezés alatt.egy olyan falat értünk, amely krisztallin-öxidból áll, mint például monokristályos zafírból vagy polikristályos, tömören szintereit alumínium-oxid. A lezáró rész kialakítható magából a kisülőcső falából is. Egy változat szerint lehetséges a kisülőcsövet egy külön lezáró résszel ellátni, amely például szintereléssel vagy forrasztóüveggel csatlakoztatható a kisülőcső falához. A kisülőcső töltése egy vagy több fémen kívül tartalmazhat egy vagy több nemesgázt, és egy vagy több halogént is. A töltés továbbá részben fölös mennyiségben is jelen lehet. A 0 087 830 A1 számú EP szabadalmi bejelentés egy a bevezetőben körülírt lámpát ismertet. Ez az ismert lámpa egy nagyon jó hatásfokú fényforrás. Az ismert lámpában a kidudorodás az áramátvezető elem teljes kerülete mentén húzódik, aminek következtében a forrasztóüveggel történő kapcsolódás korlátozva van, és elérhető az, hogy a forrasztóüveg a kisülőcső töltésétől el legyen zárva. A lámpa tulajdonságait nagymértékben meghatározza a főelektródáknak az egymáshoz képesti helyzete. Ez utóbbit nagymértékben az határozza meg, hogy az áramátvezető milyen mértékben nyúlik keresztül a lezáró részen. Ennek érdekében arra van szükség, hogy az áramátvezető helyzete a lezáró részen belül rögzítve legyen a forrasztóüveggel történő csatlakoztatás közben. E célból szokásos módon az áramátvezetőn egy akadó elemet képeznek ki, ami a lezáró résznek ütközik, továbbá az áramátvezetőt az ütköztetett helyzetben külső erőhatással, például egy súly segítségével rögzítik. Miután a forrasztóüveges kapcsolatot létrehozták, a külső erőt, vagyis a súlyt eltávolítjuk. Ez tehát egy meglehetősen körülményes gyártási eljárás. A gyártás során az áramátvezető helyzetének rögzítésére alkalmazott külső erő a deformáció következtében változik, amit az ütköző elem vesz fel. A főelektróda helyzetének pontosságát ez azonban hátrányosan befolyásolja. A találmány elé célul tűztük ki egy olyan eszköznek a kidolgozását, amelynek segítségével a bevezetőben körülírt lámpa egyszerűbb módon és nagyobb pontossággal gyártható. A kitűzött célt a bevezetőben körülírt lámpával a találmány szerint úgy értük el, hogy az áramátvezető a kerámia le- 2 1 záró részen keresztülnyúlva a kidudorodással rögzítve van. A találmány szerinti megoldásnak az az előnye, hogy a lámpa gyártása során az áramátvezetőt nem kell rögzíteni kívülről átmenetileg alkalmazott erővel. Egy további előny az, hogy az áramátvezetőt nem szükséges ellátni egy ütköző szervvel. A találmány alkalmazható egy olyan szerkezeti kialakításnál is, amelynél a forrasztóüveges csatlakoztatás korlátozott, a találmány azonban nem korlátozódik erre az esetre. Ily módon a forrasztóüveg korlátozását biztosító szerkezeti rész külön kialakítható. A találmány alkalmazható olyan kisülőcső esetén is, amelyben a forrasztóüveg korlátozására nincs szükség. Egy előnyös kiviteli alaknál az áramátvezető csapos kialakítású, amelyen a kidudorodás haj 1 ítással van kialakítva. Egy csap viszonylag kis erővel hajlítható. Egy ily módon kialakított csapos áramátvezetőt egy kerámia alkatrészbe helyezve nagyon kis hibalehetőséget jelent. Ez nem biztosítható akkor, amikor a kidudorodás például kikaparással van kialakítva. A kikapart kidudorodás letörhet a kerámia résszel történő csatlakoztatás közben, aminek következtében a rögzítés részben vagy egészben megszűnhet. Egy további előnyös kiviteli alaknál a csapos kialakítású áramátvezetőn két, hajlítással kialakított kidudorodás van, amelyek az áramvezető hossztengelyéhez képest ellentétes oldalakon vannak. A kidudorodások az áramátvezető egy harmadik pontjával együtt biztosítják az áramátvezetőnek a hárompontos rögzítését. Ily módon a rögzítés nincs befolyással a forrasztóüveges csatlakoztatás mértékére, így az a forrasztóüveges csatlakoztatás gáztömörségét sem befolyásolja hátrányosan. Abban az esetben, amikor az áramátvezető egy vékonyfalú csőrészt is tartalmaz, amely csőrész rögzítetten keresztülnyúlik a kerámia lezáró részen, bármilyen alakú kidudorodás alkalmazható, amikoris a csőrész külső felületén több, egymástól elválasztott kidudorodás van kialakítva, amelyek a csőrész kerületén vannak elosztva. A kidudorodások ekkor a csőrész hossztengelyére merőleges közös síkban helyezkedhetnek el. A kidudorodások azonban a hossztengely irányában is eloszthatók a külső felület mentén. Ily módon lehetségesnek bizonyult a rögzítés szempontjából elegendő megfogó elem alkalmazása, és másrészről csak helyi megszakítás kialakítása kismennyiségű gáztömör, forrasztóüveges csatlakoztatás kialakítására az áramátvezető és a lezáró rész között. Két, egymáshoz képest átmérő irányban ellentétes oldalon kialakított kidudorodás elégségesnek bizonyult. A kerület-menti elosztás megfelelő megválasztásával három kidudorodással az áramátvezetőnek a. lezáró részben való központosítása szintén lehetséges. 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
