193802. lajstromszámú szabadalom • Eljárás utószilárdúló anyag előállítására
193802 4 Az eljárás egy másik előnyös foganatosítási módjára az jellemző, hogy első lépésben a peroxidot keverjük össze a vízzel, vagy annak egy részével, és a többi komponenst e peroxid-tartalmú vízhez keverjük hozzá. Végül célszerű, ha 1 m2 3 keverék készítéséhez 300-500 kg cementet, 50-150 kg agyagot vagy/és 200-400 kg homokot, adott esetben 20-150 kg bentonitot, valamint 5-20 liter 25- 30%-os peroxid-oldatot, vagy ennek megfelelő mennyiségű peroxidot használunk. A találmányt a továbbiakban példák kapcsán ismertetjük részletesen. 1. példa Omlós homoktalajt injektálásos technológiával szilárdítunk a találmány szerinti anyag felhasználásával. A szilárdítandó homoktalaj durva szerkezetű, vagyis nagy pórusú. A térfogatsúlya 1500 kg/m . A póruskitöltő-szilárdító anyagkeveréket az alábbi receptúra alapján készítjük el (1 m3 habarcsra vonatkoztatva): 8 liter 30%-os hidrogénperoxid oldat 420 kg C 350-es portlandcement 300 kg 2,0-0,2 mm szemnagyságú durva homok víz Első lépésben a hidrogénperoxidot adjuk a keverővízhez, abban alaposan elkeverjük, majd a többi komponenst adjuk, illetve keverjük a hidrogénperoxid tartalmú folyadékhoz. A víz mennyiségét úgy választjuk meg, hogy a habarcs viszkozitása az injektálást lehetővé tegye. A fenti receptúra alapján készült, a szilikátok által katalitikusán bontott peroxidból képződő oxigénnel együtt háromfázisú (szilárd fázis, víz és gáz) habarcs igen jól injektálható, a talajpórusokba juttatva ott duzzad, injektálás után behatárolható időre megszilárdul, és a megkötött anyag végszilárdsága is nagyobb, mint a jelenleg ismert — azonos mennyiségű cement felhasználásával készült — habarcsoké. A habarcs tökéletes üregkitöltést, következésképpen tökéletes talajszilárdítást biztosít. 2. példa Agyagtalajt, tehát kis pórustérfogatú, mintegy 2000 kg/m3 térfogatsúlyú talajt szilárdítunk a találmány szerinti eljárással készült habarcs felhasználásával, injektálásos technológia alkalmazásával. 1 m3 habarcs készítéséhez a keverővízhez 15 liter 30%-os hidrogénperoxid-oldatot adunk, és a vízzel alaposan elkeverjük. Az így kapott folyadékhoz 400 kg C 350-es portlandcementet, 100 kg előkészített (aprított) agyagot, valamint 100 kg nátriumbentonitot adunk. A háromfázisú habarcsot — önmagában ismert módon — a talajba injektáljuk, ahol az az 1. példában leírtak szerint megduzzadva és megkötve tökéletes póruskitöltést és hatékony talajszilárdítást eredményez. 3 3. példa Meghibásodott betoncsatornát javítunk abba behúzott kemény, önhordó műanyagcső, valamint a két cső közötti tér utószilárduló anyaggal való kitöltése — injektálása — segítségével. Az utószilárduló habarcsot az alábbi, 1 m3 habarcsra vonatkozó receptúra alapján készítjük el: 11 liter 25%-os hidrogénperoxid-oldat, 320 kg C 350 portlandcement, 350 kg 2 mm szemnagyságot meg nem haladó durva homok, 75 kg aktivált nátriumbentonit, víz Ebben az esetben is első lépésben a vizet és a hidrogénperoxidot kevertük össze, majd a többi komponenst adtuk az előkeverékhez. A kapott háromfázisú habarcs a beton- és műanyagcső közötti hézagban injektálva egészen a kötés megindulásáig tartó duzzadásával nemcsak a gyűrű alakú üreg tökéletes, hézagmentes kitöltését eredményezi, de a két cső és a szilárd habarcsréteg által alkotott tartószerkezetnek mintegy előfeszítést adva kedvezően befolyásolja annak statikai viselkedését. A találmányhoz fűződő előnyös hatások a következők: A peroxid oxigénes bomlása következtében fejlődött gáz nem robbanásveszélyes, nem mérgező, sőt élettanilag előnyös, emellett a folyékony habarcsot meghatározott ideig — pneumatikus keverőhatása következtében — hígfolyós állapotában tartja meg, úgyhogy a habarcs az alatt az idő alatt, ameddig a gázképződés tart, akár vissza is szívható arról a helyről, ahova injektáltuk. A gázképződés — miután gyakorlatilag már megszűnt — hozzájárul a szilikátkötés erősítéséhez, feltehetően az oxigénhidak beépülése révén. Ennek köszönhetően a megszilárdult habarcs nyomószilárdsága is meghaladja a csak a cement és szemcseszerkezet következtében elérhető értéket. További előnyt jelent, hogy a képződött oxigénnek csak egy része épül be a szilikátba; a másik része mikroporózussá teszi a habarcsot, és abban lassú gél-diffúzió indul meg. így az anyag egyrészt nemhogy nem zsugorodik, hanem bizonyos ideig és mértékig duzzad, másrészt térfogatsúlya is csökken. Duzzadó tulajdonsága, kiváló injektálhatósága és magas szilárdsága így alkalmassá teszi mindenféle üregkitöltési feladat megoldására; természetesen — amint ez a fent részletezett példák alapján is megállapítható — az "üregkitöltést" a lehető legtágabban kell értelmezni, tehát a talajszilárdítás — vagyis a talajpórusok kitöltése — is e fogalomkörbe tartozik. A találmány nem korlátozódik a fentiekben adott konkrét példákra, és alkalmazási lehetőségekre, hanem az igénypontok által definiált oltalmi körön belül sokféle módon megvalósítható. A mindenkori alkalmazási feladattól függően a komponensek minősége 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
