193794. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és elektronikus készülék mastitis kimutatására

193794 2 A találmány tárgya eljárás mastitis ki­mutatására, melynek során a vizsgált alany mind a négy tőgynegyedéből kifejt tej villamos vezetőképességét megmérik, és az így kapott értékeket egy előre meghatározott értékkel összevetik, vagy a kapott impedanciaértéke­ket a maximális impedanciával osztva egy hányadost képeznek, és a kapott hányado­sokat vetik össze egy előre meghatározott értékkel, valamint elektronikus készülék az eljárás foganatosítására, amelynek legalább egy mérőszondája, elektronikus egysége és kijelző egysége van. Ismeretes, hogy a nagyüzemi állattartás mellett igen nagy állatkoncentráció alakul ki. Ez, valamint a gépi fejés jelentősen növel­te a mastitises állatok számát. Vannak álla­mok, amelyekben a tehenészetek össz-állo­­mányának 40%-át is eléri a mastitises álla­tok száma. Az eredményes védekezés feltétele, hogy minél előbb és minél megbízhatóbban felismerjék a mastitist. Kívánatos, hogy a be­tegségnek már a subklinikai stádiumában felismerjék azt. Fontos az is, hogy a vizsgá­lati módszer és a vizsgálati eszköz egyszerű, könnyen kezelhető, megbízható és mindeze­ken túl gyorsan eredményt biztosító legyen. Felismerték, hogy a tej villamos vezető­képességéből következtetni lehet a mastitis­­re. Később felismerték azt is, hogy jobb ered­mény érhető el, ha az egy-egy állat tőgyne­gyedeiből kifejt tejminták villamos vezető­­képességeit összehasonlítják, mintha a villa­mos vezetőképesség szóbajöhető tartományá­ban konstans értékhatárokat jelölnek ki a mastitis szempontjából vett kategóriák meg­határozásához. Az összehasonlítási módszerek több vál­tozata is ismert. Az egyik összehasonlítási módszernél egy állat négy tőgynegyedéből vett tejmintákra megállapítják azok villamos vezetőképességét. Ezután kiválasztják a leg­kisebb értékű villamos vezetőképességet mu­tató tejmintát, majd képezik a többi tőgy­­negyedből kifejt tejminták villamos vezető­­képesség értékei és az említett legkisebb ér­ték közötti különbségeket. Ha valamelyik kü­lönbség egy előre meghatározott konstans különbség-értéket meghalad, akkor az össze­hasonlításban szereplő nagyobb villamos ve­­zetőképességü mintát mastitisesnek minősí­tik. Egy másik összehasonlítási módszer eseté­ben az előbbiekben vázolt módon meghatá­rozzák a legkisebb vezetőképességü tejmin­tát az egyes tőgynegyedekből kifejt tejmin­ták közül. Ezen tejminta és a többi tőgyne­gyedből származó tejmintára jellemző villa­mos vezetőképesség-érték viszonylatában azonban a különbségek helyett az említett villamos vezetőképesség-értékek hányadosait képezik. Ha valamelyik hányados egy előre meghatározott fix értéket meghalad, akkor az összehasonlításban szereplő nagyobb vil­1 2 lamos vezetőképességű tej mintát mastitises­nek .minősítik. Egy harmadik módszer az előbbiekben vázolt két módszert azzal egészíti ki, hogy egy bizonyos érték feletti villamos vezetőké­pesség-értékű tejmintát — minden tejmin­tát — mastitisesnek minősít. A mastitis kimutatására szolgáló, a tej villamos vezetőképességének mérésén alapuló, ismert készülékek előre meghatározott két vezetőképesség-érték alapulvételével, ezek­hez való viszonyítással adnak útmutatást a minősítéshez. Általában két világító diódá­val adott jelzéseik szolgálnak a minősítés alapjául. Az ismert készülékek a vizsgált tejminta befogadására szolgáló vizsgáló ke­­hellyel rendelkeznek, és a vizsgálat eredmé­nyeként vagy zöld színű világító dióda, vagy piros színű, vagy mindkét színű világító di­óda lép működésbe. A zöld színű jelzés a min­ta negatív tulajdonságát jelzi a mastitis szem­pontjából, a piros jelzés a minta pozitív tu­lajdonságára utal, ha pedig mindkét színű világító dióda működik egyidejűén, akkor ez arra utal, hogy a vizsgált tejminta pozitív gyanús. Minthogy az ismert mastitis kimu­tató készülékek használata mellett a tejminta elbírálása két konstans vezetőképességi ér­tékhatár alapján történik, az ilyen készülékek négy tőgynegyedből származó négy tejminta összehasonlító vizsgálatára csak igen korlá­tozott mértékben alkalmasak. Az ismert készülékek, és az azokkal meg­valósított vizsgálati módszerek hátrányai több okra vezethetők vissza. így pl. a tej vil­lamos vezetőképessége nemcsak a mastitis következtében változik meg, hanem számos más tényezőtől is függ. Ilyen tényező pl. a takarmány összetétele, az előrehaladt vem­­hesség, a hosszú fejési ciklus, a tehén kora stb. Ilyen tények mellett a mastitis kimuta­tása a tej villamos vezetőképessége konstans értékeinek alapulvételével nem biztosítható megnyugtatóan. A tej villamos vezetőképes­ségének szóbajöhető értéktartományát két konkrét értékkel három részre osztani igen durva kategorizálás, amely mellett nem vár­ható megbízható eredmény. A találmány szerinti készülék alkalma­zása mellett a vázolt hiányosságok, hátrá­nyok nagyrészt kiküszöbölhetők, elkerülhe­tők. A találmány szerinti készülék újszerű­ségét két felismerés alapozza meg. Az egyik felismerés, hogy a mérésnél alkalmazott szon­da érzékelőinek anyaga és alakja — geomet­riája — nagymértékben befolyásolja a mérés eredményességét. A második felismerés lényege pedig, hogy a négy tőgvnegyed­­ből vett tejminták 'impedanciájának ösz­­szehasonlítása alapján úgy hozható a legmegbízhatóbb döntés, ha a határ­­-hányadost a maximális impedanciájú tej­minta impedanciájának értékétől függően szabjuk meg. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents