193792. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés többfázisú áramoltatható közegek egyes fázisainak szétválasztására
193792 és a kiömlőnyílás a ház áramlási teret határoló felületéhez sugárirányban csatlakozó körkörös elvezető nyílásként van kialakítva. A találmány szerinti eljárással és berendezéssel az eddigiekhez képest lényegesen javítható a szétválasztás minősége, ugyanakkor jelentős energiamegtakarítás érhető el. Lehetőség nyílik a be- és kilépési veszteségek csökkentésére, valamint a szétválasztási folyamat szabályozására is. A kilépő fázisoknak megfelelő potenciális energiát tudunk adni a továbbszállításhoz. A találmányt a következőkben a csatolt rajzokon vázolt kiviteli példák kapcsán ismertetjük. Az 1. ábra az első példa szerinti berendezés háza egy részletének vázlata hosszmetszetben; a 2. ábra az első példa szerinti berendezés 1. ábra szerinti részlete felső peremének síkba kiterített vázlata, a szétválasztandó közeg beléptetésének módját szemléltető diagrammal; a 3. ábra az első példa szerinti berendezés beömlőcsatornájának vázlatos elölnézete; a 4. ábra az első példa szerinti berendezés beömlőcsatornájának vázlatos felülnézete; az 5. ábra az első példa szerinti berendezés háza egy részletének vázlatos hosszmetszete, a hozzá csatlakozó beömlőcsatorna feltüntetésével; a 6. ábra a második példa szerinti berendezés beömlőcsatorna felőli részének vázlatos hosszmetszete'; a 7. ábra a 6. ábra szerinti berendezés vázlatos felülnézete; a 8.. ábra a harmadik példa szerinti berendezés részben elölnézeti, részben hosszmetszeti képe; a 9. ábra a negyedik példa szerinti berendezés kiömlőnyílás felőli végének hosszmetszete; a 10. ábra az ötödik példa szerinti berendezés kiömlőnyílás felőli végének hosszmetszete; a 11. ábra a hatodik példa szerinti berendezés kiömlőnyílás felőli végének hosszmetszete; a 12. ábra a hetedik példa szerinti berendezés kiömlőnyílás felőli végének hosszmetszete; a 13. ábra a nyolcadik példa szerinti berendezés kiömlőnyílás felőli végének hosszmetszete; és a 14. ábra a kilencedik példa szerinti berendezés részben elölnézeti , részben hosszmetszeti képe. Az első példa szerinti berendezésnek forgástest alakú 1 háza van, amelyet felülről az 1 ház 2 szimmetriatengelyére merőleges 3 sík határol. Az 1 ház belső felületének és a 5 3 síknak a metszete r/ sugarú kört képez. Az 1 ház fala a 2 szimmetriatengellyel koaxiális potenciálos örvény egy áramfelületét követő belső 31 felülettel rendelkezik. Az adott esetben a 31 felület a 2 szimmetriatengely felől nézve konvex kialakítású, ez azonban nem szükségszerű. Lényeges viszont, hogy az 1 ház keresztmetszete a belépési oldaltól (3 sík) az 1. ábrán nem látható kilépési oldal felé haladva legalább szakaszonként folytonosan csökkenjen. Az 1 ház falának 31 felülete áramlási 32 teret határol, amelybe a szétválasztandó közeg a 3 sík és a 31 felület r/ sugarú kört képező metszésvonala mentén 4 nyilak iránya szerint lép be. A 4 nyilakkal jelölt belépési irány a 31 felülethez simuló görbe. Természetesen a belépéshez Ah magasságú, gyűrű alakú keresztmetszet szükséges. A Ah méret nagyságát a 3 sík és az 1 ház 31 felületének metszésvonalától befelé a 3 sík mentén kialakított 7 beömlőnyílás szélessége határozza meg (5. ábra). A megkívánt szimmetria fenntartása érdekében a 7 beömlőnyílás minden elemi keresztmetszetén az időegység alatt azonos közegmennyiségnek kell beáramolnia. E célból a 7 beömlőnyíláshoz olyan, téglalap keresztmetszetű, körkörös 5 beömlőcsatorna van csatlakoztatva, amelynek alkotói párhuzamosak a 2 szimmetriatengellyel, sugárirányú s mérete (szélessége) állandó, tengelyirányú h mérete (magassága) viszont egy teljes K=2ji rf kerületi menet alatt h=h értékről h=0 értékre csökken (2. ábra). Ezt oly módon valósítjuk meg, hogy az 5 beömlőcsatornát a 3 sík fölött kezdve a szögű menetsüllyedéssel körültekerjük egy képzeletbeli r/ sugarú henger belső palástfelületén, és a 3 sík alatti részeket levágjuk (3. ábra), mimellett tg a— 2~nr} ' Az 5 beömlőcsatorna külső oldala célszerűen magasabb rendű simulógörbéje a képzeletbeli Vj sugarú hengerpalástnak (lásd a 165 483 sz. magyar szabadalmi leírást) azon a részen, ahol eltávolodik az 1 háztól (4. ábra). Az 5 beömlőcsatornának az 1 házat elhagyó, részleteiben nem ábrázolt beömlőcsonkban végződő szakaszán a keresztmetszet az említett simulógörbe érintési pontjáig folyamatosan csökken (4. ábra). Az 5 beömlőcsatorna alsó oldalán a 3 síkban körgyűrű alakú koncentrikus 6 torlasztófelület van kialakítva (5. ábra). A körkörös 7 beömlőnyílást tehát az 5 beömlőcsatorna r/ sugarú külső fala és a 6 torlasztófelület külső pereme határolja. A 6 torlasztófelület meggátolja, hogy a kisebb sűrűségű fázis (hordozófázis) előbb lépjen be az 1 ház 32 terébe, mint a nagyobb sűrűségű fázis. A 6. és 7. ábra szerinti berendezés annyiban különbözik a fentitől, hogy az 5 beömlőcsatorna 2 szimmetriatengellyel párhuzamos külső fala lefelé meg van hosszabítva, és a 7 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
