193764. lajstromszámú szabadalom • Eljárás buszrendszerű lokális számítógép-hálózathoz csatlakozó állomások egyidejű adásának kiküszöbölésére és ilyen lokális számítógép-hálózat

19376* 1 A találmány egyrészt eljárás buszrend­szert! lokális számítógép-hálózathoz csatlako­zó állomások egyidejű adásának kiküszöbö­lésére, másrészt ilyen lokális számítógép­­-hálózat. Az egymástól nem túl nagy távolságra, pl. egy épületen vagy épületcsoporton belül telepített különféle számítástechnikai eszkö­zök — számítógépek, szövegszerkesztő rend­szerek, perifériák, személyi számítógépek, stb. — összekapcsolásával létrejövő ú.n. lokális számítógép-hálózatoknak két fő típusa isme­retes: a buszrendszerü és a gyűrűs (ring) kivitelű. Mindkét típusnál egy soros adat­­átviteli vonal, pl. koaxiális kábel, sodrott ér­pár vagy optikai kábel köti össze a számí­tástechnikai eszközöket magukbafoglaló állo­másokat. A gyűrűs kialakítású elrendezésben az egyes állomásokat a soros adatátviteli vonal a gyűrűben velük szomszédos két állo­mással kapcsolja össze, és az adatforgalom a gyűrűben egyirányú. Minden egyes állomás csak akkor adhat, amikor a gyűrűben kör­ben haladó adási jog (token) hozzá kerül. A buszrendszerű számítógép-hálózatokban az állomások egyetlen lineáris soros adatátvi­teli vonalra annak különböző pontjain csat­lakoznak, és a vonal a két végén a reflexiók elkerülésére megfelelő módon le van zárva. Ennél a rendszer-elredezésnél valamilyen mó­don gondoskodni kell arról, hogy egyidőben csak egy állomás adhasson. Buszrendszerű lokális számítógép-hálóza­tot ismertetnek a 4 063 220 sz. amerikai sza­badalmi leírásban. A közölt megoldásban ko­axiális kábelhez leágazó szerelvény, adó-ve­vő fokozat és interfész fokozat útján kapcso­lódik az állomás számítástechnikai eszköze. Az adó-vevő fokozat tartalmaz egy áramkört, amely folyamatosan összehasonlítja az állo­más által adott és a vonalon lévő jelet, és ezáltal érzékeli, ha az adás valamely má­sik állomás adásával ütközik. Ütközés ese­tén az adás megszakad és egy ütközésfel­oldó áramkör az ütközés érzékeléséről szá­mított, véletlenszerűen meghatározott kivá­­rási idő elteltével engedélyez újabb adást. Ugyanez a véletlenszerű kivárás történik a másik állomásban is, de az ütközés ottani észlelésétől számítva, ami általában nem esik egybe a két állomásban. Ha az újabb adás­nál is ütközés lép fel, a kivárási időt minden egyes ütközésre kettő hatványai szerint nö­vekvő számú időintervallum közül sorsolják az ütközést észlelő állomások. Ha közben olyan állomás is adni kíván, amelyik az ad­digi ütközésekben nem vett részt, ez előny­ben van az ütközésekben részt vett állomások­kal szemben. Sikeres adás után az illető állomás minden esetben visszaáll a kezdeti állapotba, amelyben egy újabb adás kivárási idő nélkül indul. A találmány szerinti megoldás kidolgo­zásánál az volt a célunk, hogy olyan ütkö­zésfeloldási eljárást és ezt megvalósító szá-2 mítógép-hálózatot hozzunk létre, amelynél mindegyik állomásban ugyanaz az „esemény" indítja a kivárási időt. Ez egyben azt is lehe­tővé teszi, hogy a kivárási idő véletlensze­rű meghatározása esetén mindegyik állo­másban ez a közös esemény szolgáljon a lehetséges kivárási időtartamok számának be­állítására. A találmány tehát egyrészt eljárás busz­­rendszerű lokális számítógép-hálózathoz csat­lakozó állomások egyidejű adásának kikü­szöbölésére, amelynek során mindegyik állo­másnál figyeljük, hogy a számítógép-háló­zat soros adatátviteli vonalán van-e jel, és min­dig csak akkor kezdünk adni, ha a vonalon nincs jel, az adás alatt más állomás eset­leges egyidejű adásával való ütközés észle­lése végett folyamatosan összehasonlítjuk az adó állomás által kiadott és a vonalon lévő vett jelet, ezek eltérése esetén az adást meg­szakítjuk, és egy kivárási idő elteltével az adást újra megkíséreljük, amikoris a kivá­rási időt mindegyik állomásban úgy határoz­zuk meg, hogy azonos időszeletek egész szá­mú többszörösének megfelelő diszkrét időtar­tamok közül egyet véletlenszerűen kiválasz­tunk. A találmány szerint mindegyik állo­másban az ütközésre történő adás megsza­kítás után először megvárjuk a vonalon lé­vő jel megszűnését, és a vonal jelmentessé válásakor — adott esetben egy előírt idő­köz közbeiktatásával — kezdjük a véletlen­szerűen kiválasztott diszkrét időtartamnak megfelelő kivárást. Ilyen módon az ütközés­ben részt vett mindegyik állomásban azonos időpontban kezdődik a véletlenszerűen meg­határozott kivárási idő, sőt még azokban az állomásokban is, amelyek ugyan nem vettek részt az ütközésben, de azóta adáskészek lettek. Kívánatos, hogy az ütközések feloldásá­nál alkalmazott diszkrét időtartamok száma igazodjék a számítógép-hálózat forgalmához, azaz a vetélkedő állomások számához. Ezt a találmány szerinti eljárással úgy érjük el, hogy mindegyik állomásban a diszkrét idő­tartamok számát a soros adatátviteli vona­lon fellépő minden egyes adás kezdetére an­nak függvényében változtatjuk, hogy az ille­tő adás a vonal jelmentessé válását köve­tően mikor kezdődött. Ilyen adaptív ütközés feloldási eljárást a találmány szerint úgy célszerű megvaló­sítani, hogy a diszkrét időtartamok számát a soros adatátviteli vonalon fellépő minden egyes adás kezdetére kétszeresére növeljük, ha az adás a vonal jelmentessé válását kö­vető — adott esetben az előírt időköz utáni — első időszeletben kezdődik, változatlanul hagy­juk, ha az a második időszeletben kezdő­dik, és felezzük, ha az a harmadik vagy en­nél többedik időszeletben kezdődik. Ennek az eljárásnak a bevezetőben említett megoldás­hoz képest előnye, hogy az egyes állomá­sok sorsolási diszkrét időtartamainak száma 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents