193737. lajstromszámú szabadalom • Eljárás transzferrin-indol-dihidroindol alkaloid-származékok előállítására

193737 alkaloid citotoxikus szert tartalmaz, egy vagy több gyógyszerészetileg elfogadható hordo­zó- vagy vivőanyaggal együtt. A találmány szerinti vegyületek parente­­rális vagy intraperitoneáiis alkalmazásakor injektálásra alkalmas gyógyszerészeti for­mákat állítunk elő, melyek steril vizes olda­tokból vagy diszperziókból és steril porokból állnak; ezekből steril, injektálható oldatok vagy diszperziók készíthetők. Hordozóként oldószert vagy diszpergáló közeget használ­hatunk, amely például vizet, etanolt, polial­­koholt (például glicerin, propilén-glikoí, poli­­etilén-glikol és hasonlók), ezek alkalmas ke­verékeit és növényi olajokat tartalmaz. Meg­felelő fluiditás tartható fenn például lecitin használata útján, diszperzió esetén a kívánt részecskeméret megtartása útján és felület­aktív szerek alkalmazásával. A mikroorga­nizmusok hatása különböző baktérium- és gombaellenes szerekkel, például parabének­­kel, klór-butanollal, fenollal, szorbinsavval és hasonlókkal gátolható meg. Sok esetben kívánatos lehet izotóniás anyagokat, példá­ul cukrot, nátrium-kloridot és hasonlókat al­kalmazni a készítményben. Az injektálha­tó gyógyszerforma lassú felszívódása fel­szívódást késleltető anyagok, például alu­­mínium-monosztearát és zselatin alkalma­zásával biztosítható. Steril, injektálható oldatok előállítása céljából a találmány szerinti vegyületeketszük­séges mennyiségű, alkalmas oldószerben old­juk, amely kívánt esetben különféle egyéb adalékokat tartalmaz. Kívánt esetben és a hatásosabb elosz­lás érdekében az I általános képletű vegyü­letek lassan felszabaduló rendszerekbe, mint polimer mátrixokba, liposzómákba és mikro­­gömböcskékbe építhetők be. Ezenfelül a ta­lálmány szerinti készítmények vagy egye­dül, vagy számos hatóanyag keverékeként alkalmazhatók. A találmány szerinti készítmények dó­zisait a kívánt terápiás hatás eléréséhez szük­séges ideig alkalmazzuk. A beteg testsú­lya és a készítmény alkalmazási módja be­folyásolja és szabja meg a sajátos hatás kifejtéséhez szükséges dózis nagyságát. Különösen előnyös a találmány szerinti vegyületeket egységdózis formára feldolgoz­ni a kényelmes alkalmazás és az egyenletes adagolás érdekében. Egységdózis forma alatt fizikailag elkülönülő egységeket értünk, me­lyek egyedi dózisokként adhatók be a betegnek. Minden egység a kívánt terápiás hatás kifej­téséhez számított, előre meghatározott mennyi­ségű hatóanyagot tartalmaz gyógyszerészeti­leg elfogadható hordozóanyaggal együtt. Az adott egységdózis formát (a) az illető ható­anyag egyedi jellegzetességei és (b) az eléren­dő sajátos gyógyhatás szabják meg. A találmány hatókörét nem kolátozó kö­vetkező példák a találmány további ismerte­tésére szolgálnak. 5 4 A találmány hatókörét nem korlátozó kö­vetkező példák a találmány további ismerte­tésére szolgálnak. 1. példa Humán transzferrin és 4-dezacetil-vin­­blasztin-szukcinát-monoészter konjugátjának előállítása Borostyánkősav 4-dezacetil-vinblasztin­­-monoészterét (300 mg) 6 ml metilén-klorid­­ban ol.djuk, és hozzáadunk 50 pl N-metil-mor­­folint (NMM). Az elegyet keverjük és jeges fürdőben lehűtjük 0°C-ra. Izobutil-klór-formi­­átot (50 pl) adunk hozzá és az elegyet 0°C-on körülbelül 15 percig keverjük. N-hidroxi-szuk­­cinimidet (50 mg) adunk hozzá, és a keveréket forró vízfürdőn mintegy 20 percig melegítjük. A reakcióelegyet bepárolva sárgásbarna ma­radékot kapunk. 1 g humán transzferrint körülbelül 20 ml vízben oldunk. Az előzőekben előállított maradékot feloldjuk körülbelül 3 ml dioxán­­ban és a kapott oldatot hozzáadjuk a transz­­ferrinoldathoz. A transzferrinoldat pH-ját (körülbelül 8,5) a vinkaoldat rriintegy 6,5-re csökkenti és zavaros keverék képződik. A re­akcióelegyet keverjük, majd 0,5n nátrium­­-hidroxid-oldat hozzáadásával a pH-t 9,0-re állítjuk be, utána 10 ml vizet adunk hozzá. A reakciókeverék körülbelül 20 perc keverés után feltisztul. A keverést szobahőmérsék­leten mintegy 2 óráig folytatjuk (végső pH 7,4). Ezután a keveréket dializáló zacskóba töltjük, melynek visszatartási molekulasúly­határa 12000—14000. A dialízist hűtés köz­ben 1 liter vízzel szemben 9 napig folytatjuk, miközben a vizet naponta cseréljük. A termé­ket fagyasztva, szárítással kinyerve 750 mg konjugátumot kapunk, melyben az alkaloid transzferrin átlagos mólaránya 20:1. 2. példa Humán transzferrin és vindezin-szukcinát­­-monoészter konjugátjának előállítása Humán transzferrin (100 mg) 13 ml 0,34 M borát-pufferben oldunk. A kapott keve­rék pH-ja 8,6. 4-szukcinil-vindezint — melyet N-hidroxi-szukcinimiddel (12,4 g) reagáltatva aktiváltuk — 0,2 ml vízmentes N,N-dimetil­­-formamidban oldunk, és az oldatot keverés közben a humán transzferrinoldathoz adjuk. A keverék zavaros lesz és pH-ja nem, vagy csak kissé változik. A pH-t 0,ln sósavoldat­tal 6,0-ra csökkentjük. A kapott áttetsző ol­datot szobahőmérsékleten körülbelül 2 órá­ig keverjük (végső pH 6,1). Az enyhén zava­ros keveréket dializáló zacskóba töltjük (visz­­szatartási molekulasúlyhatár 12000—14000). A dialízist hűtés közben 500 ml ionmente­sített vízzel szemben körülbelül 7 napig folytatjuk, közben a vizet naponta cseréljük. A keveréket fagyasztva szárítjuk és így 67 mg konjugátot kapunk. 6 5 10 15 2C 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents