193736. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés impulzusszélesség moduláció létrehozására
193736 módosul, ezt világítja meg a 4. ábra. Az ábrához feltételeztük, hogy a PFO programozható frekvenciaosztó lefelé számlálóból épül fel. Ezért a számláló az fő frekvenciájú moduláló jel impulzussorának hatására a T periódusidő teljes tartományában, a kfs frekvenciájú impulzussor hatására pedig csak az F digitális fázisjel által meghatározott 6T időtartam alatt, azaz a T periódusidő ő kitöltési tényezővel szorzott időtartama alatt dekrementálja számtartalmát (4. ábra). A számtartalom Zß = ŐTkfs + Tfs számértékkel azonos számú impulzus után válik zérussá, melyből a T- = 1/L összefüggés felhasználásával az F* kimeneten megjelenő impulzus Ô kitöltési tényezőjére 5 kifejezést kapjuk. Eszerint a ô kitöltési tényező egyidejűleg modulálható a Zg* kódbemenetére jutó Zg számértékkel, illetőleg az fő frekvenciájú moduláló jel által is, és ez a találmány lényege. Amennyiben Zg = k = = áll., f azaz a kitöltési tényező 0 < ő < 1 értékek között Umax = kfs > fő > 0 tartományba eső frekvenciával mint moduláló jellel változtatható. Ha pedig Z« < k, a 0 < 5 < &max = = Zó/k tartományhoz fbmax = Zg fs > f6 > 0 frekvenciatartomány tartozik. Az 5. ábra szerinti kiviteli alaknál a PFO programozható frekvenciaosztó CD;, dekrementáló impulzus bemenettel és CUg inkrementáló impulzus bemenettel is rendelkezik. Ebben az esetben a PFO programozható frekvenciaosztót célszerűen reverzibilis számláló alkotja, és CDi, dekrementáló impulzusbemenet a lefelé számlálás (clock down), CU* inkrementáló impulzus bemenet a felfelé számlálás (clock up) bemenete. Az esetleges koincidenciában lévő impulzusok hiánytalan számlálása érdekében az alkalmazott számláló típusától függően a CD* dekrementáló impulzus bemenet és a CU* inkrementáló impulzus bemenet elé az AK antikoincidencia kapu is szükséges lehet, ennek jelenléte azonban nem érinti a találmány szerinti elkifejezés tartalmazza. Az fgu* frekvenciájú moduláló jelek (k = l...n) növekedése a ö kitöltési tényező növelését eredményezik, az főn, frekvenciájú moduláló jelek (i = l...m) hatása ezzel ellentétes. E tulajdonság miatt a találmány szerinti eljárás nagyon sokrétűen alkalmazható. A találmány nincs a kiviteli példákban leírt megoldásokra korlátozva, hanem kiterjárás lényegi részét. Nincs szükség viszont SM jelösszegezőre. A KP kapuáramkör kimenete közvetlenül csatlakozik — a példa szerint — a CDi, dekrementáló impulzus bemenetre. Az 5. ábrán az 1. ábrával azonos módon csatlakoznak az egyes blokkok a PFO programozható frekvenciaosztó CDi, dekrementáló impulzus bemenetére. A CD* dekrementáló impulzus bemenet az 1. ábra szerinti dekrementáló C* impulzus bemenettel azonos funkciójú. Tehát zérus frekvenciájú (f,s=0) moduláló jel esetén az 5. ábra szerinti elrendezés működése teljesen azonos a 2 ábrán bemutatottal. Ha fg > 0, a 6. ábra szerint módosul a működést megvilágító jelfolyamábra. A CUf, inkrementáló impulzus bemenetre érkező impulzussor hatására a PFO programozható frekvenciaosztót alkotó reverzibilis számláló számtartalma növekszik az F digitális fázisjel alacsony jelszintü szakaszában, a £T impulzus-szélességű magas jelszintű szakaszban pedig a kfs—fg frekvenciakülönbséggel arányos meredekséggel csökken. A ô kitöltési tényezőre vonatkozó vezérlési jelleggörbét ebben az esetben 6 összefüggés szolgáltatja, miszerint a 3. ábrához tartozó jelleggörbéhez képest az fg frekvenciájú moduláló jel hatása ellentétes előjelű: növekvő frekvencia növekvő kitöltési tényezőt eredményez, Zg/k < ő < 1 értékek között a kitöltési tényező 0 < fg <C (k-Zg)fs tartományba eső frekvenciával változtatható. A találmány szerinti eljárás és kapcsolási elrendezés nagyon hasznos lehet több, frekvencia-nagyság formájában rendelkezésre álló moduláló jel hatásának előjel helyes összegzésére is, mivel a 3. és 5. ábra alapján ismertetett kétféle lehetőség együttesen is alkalmazható. Ezt ábrázolja a 7. ábra, melyen 'í,\o---• No•• ill. az f,su/...fgu,i frekvenciájú moduláló jelek két egymással ellentétes előjelű moduláló jelcsoportot jelentenek. Az egyes jelcsoportok impulzusait egyik SMI jelösszegező és másik SM2 jelösszegező összegezi, ezek az antikoincidencia áramkör szerepét is elláthatják. A működés a 3. és 5. ábrán ábrázoltak értelemszerű összegzése alapján válik világossá. Az impulzus ô kitöltési tényezője és a moduláló jelek frekvenciája közötti összefüggést m -í főUk YL fől)i } i=o Jj jed az igénypontok, különösen a főigénypontok által lefedett minden megoldásra. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás impulzusszélesség moduláció létrehozására, amely eljárás során a vivőfrekvencia egészszámú többszörösét előállító 5 5 1D 15 20 25 30 35 40 45 5C o 60 65