193723. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nitrozamin mentes nitrocsororttal helyettesített n,n-diszubsztituált aromás aminok előállítására és nitrózamin képződéssel szembeni stabilizálására

A találmány tárgya eljárás nitrózamin­­mentes, aromás N,N-diszubsztituált-dinitro­­-aminok előállítására és nitrózamin képző­déssel szembeni stabilizálására. Aromás N,N-diszubsztituált-dinitro-ami­­nokon a továbbiakban olyan, adott esetben az aromás magban is szubsztituált, N,N-di­­szubsztituált-dinitro-aminokat értünk, ame­lyeket a megfelelő, aromás kiindulási vegyüle­­teknek koncentrált salétromsavval vagy nit­­rálósavval (koncentrált salétromsav/kénsav) történő nitrálásával és szokásos feldolgozá­sával, valamint a kapott aromás nitrovegyü­­leteknek N,N-diszubsztituált nitroaromás ami­­nokká történő további átalakításával nyer­günk. . ' Az aromás N,N-diszubsztituált-dinitro-ami­­nok különböző alkalmazási területeken, pél­dául a gyógyszer- és különösen a növény­védőszer szektorban, kémiailag és technikai­lag fontos vegyületek. Különös gazdasági jelentőségűek például az ismert herbicid termékek, a trifluralin (2,6- -dinitro-4- (trifluor-metil) -N,N-dipropil-ani­­lin), az isopropalin (2,6-dinitro-4-izopropil­­-N,N-dipropil-anilin), valamint a beníluralin, a profluralin, a nitralin és az oryzalin is. A trifluralin előállítása például úgy törté­nik, hogy a 4-klór-benzotrifluoridot kénsav jelenlétében salétromsavval 3,5-d in it ro-4-klór­­-benzotriíluoriddá nitrálják, amelyből azután a szekunder di-n-propil-aminnal történő ami­­nálással a 2,6-dinitro-4-trifluor-metil-N,N-di­­propiI-aniIint nyerik. A szintézist az 1. reak­cióvázlaton tüntettük fel. Ilyen aromás N,N-.diszubsztituált-dinitro­­-aminok előállításakor, tárolásakor és feldol­gozásakor ismert módon, különösen magas hőmérsékleten, kis mennyiségben dialkil-nit­­rózaminok képződhetnek, amelyek, többek között a feleslegben lévő szekunder aminból keletkezhetnek. Minthogy különböző ilyen nit­­rózaminok állatkísérletekben rákkeltő hatású­ak voltak, növekvő mértékben merült fel a szakemberek körében az a probléma, hogy kevés nitrózamint tartalmazó, vagy nitróz­­a.min-mentes terméket állítsanak elő és azon­kívül a termékekben a nemkívánatos utólagos nitrózamin-képződést megakadályozzák, tekin­tettel arra, hogy a törvények által még meg­engedett nitrózamin-tartalom I ppm alattvan (< 1 ppm). Modern analitikai módszerekkel az említett nitrózaminok 0,1 ppm (0,1 mg/kg) koncentrációig kimutathatók. A trifluralinban a nitrózamin feltehető­leg az utolsó reakciólépésben használt di-n­­-propil-aminnak a termékben még előforduló, vagy a termék termikus kezelésekor kelet­kező nitrozálószerrel történő nitrozálásakor keletkezik, és ezáltal a termékben a nitróz­amin tartalom száz, vagy több ppm-ig emel­kedhet. A nitrózaminok eltávolítására eddig ki­fejlesztett módszerek azon alapszanak, hogy a nitrálási reakcióból a termékben még meglévő 1 2 nitrozálószert eltávolítják, hogy ezáltal a nit rozálási reakciót megakadályozzák, vagy a már keletkezett nitrózaminokat hidrogén-halo­­geniddel, vagy halogénekkel, illetve halogént leadó vegyületekkel elbontják, ezután a ter­méket bázisokkal kezelik és újra feldolgozzák. A 29 20 448 sz. NSZK-beli közrebocsátási iratban (EP 19281) ismerletett eljárás szerint a nitrálási reakcióból még meglévő nitrozá- Icszerek eltávolítása céljából a reakcióele­­gyet kb. 1 órán át 95—100°C-on vízgőzzel kezelik, és ezután reagáltatják a di-n-propil­­-aminnal. Hasonlóan járnak el a 28 40 551 sz. NSZK­­- be 1 i közrebocsátási iratban leírt eljárás sze­­r nt is, azzal a céllal, hogy nitrózaminok egyál­talán ne képződhessenek. Ezért a megnit­­rált közbenső terméket vizes fázisban, Na2C03 vagy NaOH jelenlétében, 50—100°C-on, N2, C02 vagy levegő kb. 1 órán át tartó átvezeté­sével megszabadítják a még meglévő nitro­­z A lőszertől, és azután di-n-propil-aminnal reagáltatják. A 29 26 947 sz. NSZK-beli köz­rebocsátási irat is a megritrált közbenső ter­méknek a nitrozálószertől történő megtisz­títására ir le egy eljárást, amely szerint a nitrálási elegyet a dermedési pontja alá hűtik. majd a kívánt, tiszta, kikristályosodott köz­benső terméket kiszűrik. Noha a három előbb leírt eljárás az aminok nitrozálását előidéző alkotórészek alapos el­távolítására szolgál, mégis csak csökkent nitrózamin tartalmú termékekhez vezet. Ezen­kívül ezek a módszerek nem akadályozzák meg a nitrózamin-képződést a dinitro-ani 1 i­­nek hosszabb termikus kezelésekor. A vizs­gálatok azt mutatták, hogy olyan trifluralin­­ban, amelyet a fent leírt tisztítási eljárások al­kalmazásával állítottak elő, 12—15 órás 79— 80°C-on történő termikus kezelés után a di-n­­-propil-nitrózamin-érték 0,6 ppm-ről 2,5 ppm­­-re, vagy a fölé emelkedett. A 28 31 119 sz. NSZK-beli közrebocsátási iratban a már kész technikai trifluralin tisz­títására írnak le egy eljárást, amely szerint ez utóbbit megemelt hőmérsékleteken vizes, vagy gázállapotű sósavval kezelik. Ezzel a mintegy 2—4 óráig tartó eljárással a jelenlévő n trózamint elbontják. E'.zután a sósavat NaHCOj-tal közömbösítik és a megtisztított technikai terméket újra feldolgozzák. A 28 35 530 sz. NSZK-beli közrebocsátási iratban ismertetett eljárásban a klórt és bró­­rr.ot, valamint ezek származékait, többek kö­zött a bróm-kloridot, N-bróm-szukcinimidet, N-klór-szukcinimidet használják a nitrózami­nok elbontására. Ekkor is szükséges egy utó­lagos, alkáliával történő semlegesítés, éppen úgy, mint a 28 37 529 sz. NSZK közrebocsá­tási iratban leírt eljárás után, amelyben a nitrózaminok elbontására foszfor-halogenide­­ket, kénhalogenideket vagy TiCl4-ot használ­nak. Az utoljára leírt három eljárás kis mtroz­­a nin tartalmú termékekhez vezet, bár a tech­­n kai termék hosszabb "ermikus kezelését, 2 193723 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents