193719. lajstromszámú szabadalom • Eljárás antiaritmiás hatású ariloxi-N- (amino-alkil)-1-pirrolidin- és piperidin-karboxamidok előállítására

193719 az olajos termékeket külön-külön oxaláttá alakítjuk. Az oxalátokat egyesítjük és aceton és diizopropil-éter elegyébői .átkristályosít­juk. Ily módon nedvszívó, gélszerű szilárd anyagot kapunk. A gélszerű anyag eltávolí­tása céljából a terméket ismételten átkris­tályosítjuk, ily módon fehér színű, porszeríí anyag formájában 0,8 g terméket kapunk, op.: 126-128°C. Analízis a CI7H26C1|N302.C2H204 képlet alap­ján: számított C 53,08; H 6,57; N 9,77; talált C 53,06; H 6,59; N 9,96. 37. példa 3-(3,5-Diklór-fenoxi)-N-(2-dietil-amino­-etil)-N-etil-pirrolidin-l-karboxamid 7 g (0,024 mól) 3-(3,5-diklór-fenoxi)-pír­ról id in -1 - ka rbonsa v-klór id 70 ml tetrahidro­­furánnal készült oldatához hozzáadunk 7 g (0,05 mól) N,N,N’-trietil-etilén-diamint (a reakció enyhén exoterm), és az elegyet éjsza­kán át szobahőmérsékleten keverjük. Utána a kivált kevés csapadékot kiszűrjük, a szűr­letet 200 ml jeges vízzel hígítjuk, és három­szor 100 ml benzollal kirázzuk. Az egyesített benzolos részeket vízzel mossuk, magnézium­­-szulfáton megszárítjuk,és az oldószert csök­kentett nyomáson ledesztilláljuk. A maradék­ként kapott, világosbarna színű, 8,24 g súlyú olajat feloldjuk acetonban, az oldathoz hoz­záadunk 1,9 g oxálsavat, és az elegyet a szi­lárd részek beoldódásáig melegítjük. Az ol­datból kis mennyiségű amorf, gélszerű anya­got kiszűrünk, majd a szűrletet zavarosodá­­sig diizopropil-éterrel hígítjuk. Ezután az ele­gyet állni hagyjuk, ezalatt a só olaj formájá­ban kiválik, és két heti állás után sem kris­tályosodik. Ezután az oldószert leöntjük, és az olajos sót visszaalakítjuk szabad bázissá. A bázis diklór-metánnal készült oldatát 200 g Florisillel kezeljük, és annyi diklór-metánnal hígítjuk, hogy a szuszpenzió keverhető legyen. Félórás keverés után a Florisilt kiszűrjük és 400 ml diklór-metánnal mossuk. A kiszűrt Florisilt 500 ml metanolban szuszpendáljuk és beletöltjük egy oszlopba. Az oszlopot to­vábbi 500 ml metanollal mossuk, majd az egye­sített metanolos oldatokról az oldószert csök­kentett nyomáson ledesztilláljuk. Az így ka­pott 7,6 g súlyú, sötét színű olajat egy 100 g alumínium-oxiddal töltött oszlopon kromatog­­rafáljuk oly módon, hogy eluensként 0%-tól 5%-ig növekvő mennyiségű metanolt tartal­mazó acetonitrilt használunk. Az első két frak­ciót elöntjük, a többit egyesítjük és az oldó­szert ledesztilláljuk. A maradékként kapott, 5,2 g súlyú olajat feloldjuk dietil-éterben, az alumínium-oxid nyomainak eltávolítása céljá­ból az oldatot megszűrjük, és az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. Az oldó­szert a maradékról úgy távolítjuk el tökéle­tesen, hogy a maradékot 55°C hőmérsékleten, nagymértékben csökkentett nyomáson 18 órán át szárítjuk. 25 14 Analízis a C19H29C12N302 képlet alapján: számított C 56,77; H 7,27; N 10,44; talált C 56,37; H 7,22; N 10,09. 38. példa 4-(3,4-Diklór-fenoxi)-N-(2-dimetil-amino­­■etil )-piperidin-l -karboxamid-oxalát 18,5 g (0,06 mól) 4- (3,4-diklór-fenoxi) -pi­­peridin-l-karbonsav-klorid 150 ml tetrahid­­rofuránnal készült oldatához keverés közben egyszerre hozzáadunk 8 g (0,09 mól) N,N-di­­metil-etilén-diamint, ennek hatására exoterm reakció játszódik le, de az elegy nem forr fel. A rea,kcióelegyet éjszakán át szobahőmérsék­leten keverjük, majd az oldatlan részeket ki­szűrjük, és a szűrletről az oldószert csökken­tett nyomáson ledesztilláljuk. Az így kapott, 30 g súlyú, viszkózus olajat feloldjuk diklór­­-metánban, az oldatot 3 normál nátrium-hidr­­oxid-oldattal mossuk, magnézium-szulfáton megszárítjuk, és az oldószert csökkentett nyo­máson ledesztilláljuk. így 20,2 g olajos nyers­terméket kapunk. E nyerstermékből aceton­ban oxalátot képezünk, de így nem kapunk szilárd terméket. A sót visszaalakítjuk bá­zissá és egy 400 g alumínium-oxiddal töltött oszlopon kromatografáljuk. Az oszlopot elő­ször diklór-metánnal, majd növekvő mennyi­ségű etil-acetátot tartalmazó diklór-metán­nal eluáljuk. Három fő frakciót szedünk. Ezek közül az első a legtisztább, ennek a mintáit használjuk az oxálsavas és sósavas sók elő­állítására. A sósavas só nedvszívó, op.: 83- 120°C (gázfejlődés közben bomlik). Az oxál­savas só szemcsés szilárd anyag. A fenti há­rom frakciót egyesítjük, és acetonos oldatban oxálsavval kezeljük. Ily módon 16 g, fehér színű, szemcsés oxalátot kapunk, op.: 132- 135°C (gázfejlődés közben bomlik). Az NMR­­-spektrum körülbelül 0,5 mól aceton jelenlé­tét jelzi. A mintát 4 órán át 56°C hőmérsék­leten szárítjuk, ezután az op.: 182-183°C. Analízis a CI6H23C12N302.C2H204 képlet alap­ján : számított C 48,01; H 5,60; N 9,33; talált C 48,21; H 5,66; N 9,27. 39. példa 3-(3,5-Diklór-fenoxi)-N-(2-dietil-amino­­-etil)-pirrolidin-l-karboxamid-oxalát 7 g (0,024 mól) 3-(3,5-diklór-fenoxi)-pir­­rolidin-l-karbonsav-klorid 70 ml tetrahidro­­furánnal készült oldatához keverés közben egyszerre hozzáadunk 6 g (0,05 mól) N,N­­-dietil-etilén-diamint, és a reakcióelegyet 18 órán át szobahőmérsékleten keverjük. Utána jeges vízzel hígítjuk és kétszer 100 ml benzol­lal kirázzuk. A benzolos részeket egyesítjük, magnézium-szulfáton megszárítjuk, es az ol­dószert csökkentett nyomáson ledesztillál­juk. Ily módon halványsárga színű olaj for­májában 7,34 g nyersterméket kapunk. Ezt az olajat feloldjuk 20 ml acetonban, és az oldat­hoz hozzáadunk 1,8 g oxálsavat. Az elegyet felmelegítjük, és a finom gélszerű, oldatlan anyagot kiszűrjük. A szűrletet diizopropil-26 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents