193709. lajstromszámú szabadalom • Répabetakarítógép
felső végénél 13 haránt-szállítószalag van elhelyezve, amely a 14 répaleveleket továbbítja a répabetakarítógépből. A leveleitől már megfosztott répát 14’ hivatkozási számmal jelöltem. A 7 terelőkerekek mögött 15 répakiemelő van ugyancsak a 6 gépkereten rögzítve, amely kiemeli a lefejezett 14’ répát a talajból. A 15 répakiemelő forgó tisz - tító 16 kefével kapcsolódik, amelyhez közvetlenül 17 haránt-szállítóberendezés van csatlakoztatva. A 17 haránt-szállítóberendezés az ismertetett példában szállítócsigával van megvalósítva, és a kiemelt répát továbbítja a betakarítógépből. A 6 gépkeret 1 vontató felöli végén 18 ütközőfal van elhelyezve, amelyre a 16 kefe forgása révén rásodorja a lefejezett 14’ répát, majd az a 18 ütközőfalról lehull és így jut a 17 haránt-szállítóberendezésre. A 2. és 3. ábrán a találmány szerinti répabetakarítógép többsoros kiviteli alakjának oldalnézete, illetve felülnézete látható, amelyekből jól kivehető, hogy a többsoros kiviteli alak több egymás mellé helyezett egysoros répabetakarítóegységből van felépítve. A 6 gépkereten függőlegesen felfeléálló 19 tartó van felerősítve, amelynek felső végéhez 20 ponton 21 nyomórugó kapcsolódik elfordíthatóan, amely az 1 vontatóból működtethető találmány szerinti répabetakarítógép emelésére, illetve süllyesztésére. A 6 gépkeret elülső, azaz 1 vontatóval ellentétes végén, a 6 gépkeret két oldalán függőlegesen lefelé irányított 22 tartók vannak elhelyezve, melyek mindegyike egy előrenyúló 23 tartókarral van kiegészítve, melyek a függőleges 22 tartókban 24 ponton csuklósán vannak ágyazva és a 6 gépkereten rögzített 25 rugóval elő vannak feszítve. Mindegyik 23 tartókar elülső végén hajtott 26 tengelyt tartalmaz, amelyen 27 terelőkerekek (a 7 terelőkerekek elrendezésének 1. ábrán látható megoldásához hasonlóan) vannak ágyazva. A 27 terelőkerekek talajhajtással és 8%-os előresietéssel rendelkeznek. Mivel működésmódjuk önmagában ismert, itt azt külön nem részletezem. A 27 terelőkerekek külső kerületük mentén fogazottak vagy más megfelelő módon vannak kiképezve, hogy a 14 répalevelek továbbítására alkalmasak legyenek. A 23 tartókarok lefelé nyúló rácsszerű 28 elvezetőelemeket tartanak, melyeknek elülső végén önmagában ismert kivitelű 29 fejezőkés van felerősítve, amely a répa fejét közvetlenül a 27 terelőkerék elrendezés alatt levágja. A 6 gépkeret továbbá répasoronként egy-egy 30 szállítószervet tartalmaz, amely az ismertetett példában 31 és 32 szállítószalagokból van felépítve, amelyek oly módon vannak egymáshoz rendelve, hogy egymás felé eső ágaik közrefogják a 29 fejezőkés által levágott 14 répaleveleket és felfelé továbbítják, melynek során a 14 répalevelek átadását a 29 íejezőkéstől a 31, 32 szállítószalagokhoz a 27 terelőkerekek fogazott felülete is elősegíti. A felszállított 14 répalevelek, illetve répafejszeletek 33 teknőbe kerülnek és onnan oldalirányban például az 1. ábrán feltüntetett 13 haránt-szállítószalagra jutnak, amely kijuttatja azokat a répabetakarítógépből. A két 31, 32 szállítószalag jelen példában az 1 vontatóval lánchajtáson át áll hajtáskapcsolatban. A 31 szállítószalag 34, 35 hajtókerekei 36 tartón át vannak egymással és a 6 gépkerettel öszszeerősítve. Ugyanígy megfelelő módon vannak a 32 szállítószalag 37 és 38 kerekei a 6 gépkerettel összeerősítve. Mindkét 31, 32 szállítószalag — az 1 vontató által meghajtva — azonos sebességgel, és a 32 szállítószalag szállítófelületén több, a szalag síkjából kiemelkedő továbbítóelemet tartalmaz, amely leegyszerűsíti a levágott 14 répalevelek és répafejek szállítását. Hasonló megfelelő továbbítóelemek a 31 szállítószalagon is elhelyezhetők. A 6 gépkeret függőleges 22 tartójával — répasoronként — 39 répakiemelő van mereven összekötve, úgy hogy többsoros répabetakarítógépek esetén az egyes 39 répakiemelők egymással párhuzamosan és egymás mellett vannak elhelyezve. Mivel a 39 répakiemelő a találmány szempontjából kiemelkedő fontosságú, később a 6—10 ábrák segítségével még részletesebben ismertetem. Közvetlenül a 39 répakiemelő fölött, a 6 gépkerettel összekötve répaegységenként egy tisztító 40 kefe van elhelyezve, melyet az 1 vontató hajt meg és melynek tengelye a talajjal párhuzamosan és a menetirányra merőlegesen helyezkedik el. Ennek a 40 kefének további részleteit ugyancsak később ismertetem. A 40 kefe egy vagy több további megfelelő 40’ kefével egészíthető ki, amelyek egymás mögött helyezkednek el, hogy tisztító és megvezető hatásukat erőteljesebben kifejtsék. A 40 kefe és a 39 répakiemelővei a talajból kiemelt répák érintkezése a répák erőteljes tisztítását eredményezi. A 2. ábrán a megtisztított répát 41 hivatkozási számmal jelölöm. A 40 kefék olyan nagy sebességgel forognak, hogy a megtisztított 41 répák hátrafelé, azaz menetiránynyal szemben továbbsodródnak. A 41 répák ennek során a 6 gépkereten rögzített 42 ütközőfalra ütköznek fel, amely jelen példában különálló rudakból van összeállítva, amelyek teljességükben a találmány szerinti répabetakarítógép hátulsó lezárását alkotják. A 42 ütközőfalat alkotó rudak a találmány szerinti répabetakarítógép egy speciális kiviteli alakja szerint felső végükkel mereven vannak a 6 gépkerettel összekötve, míg alsó végük szabadon marad, úgy hogy a megtisztított 41 répa felütközése során rugózó mozgást végeznek, miáltal járulékos tisztítóhatás érhető el. A megtisztított 41 répák, amelyek a 42 ütközőfalra kerülnek és onnan lehullanak, egy, a 42 ütközőfal és a 40 kefe között a talajhoz közel 12 7 yaruy 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
