193685. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ételízesítő szerves savkoncentrátum előállítására

193685 A találmány tárgya eljárás ételízesítésre használt szerves savak koneentrátumainak előállítására e savak mikrobiológiai úton tör­ténő előállítása és oldatuk termikus úton tör­ténő betöményítése révén. Az eljárás a gyü­mölcs- és zöldséglevekben, valamint a mecha­nikai és/vagy termikus és/vagy enzimatikus eljárások segítségével elfolyósított gyümölcs- és zöldségnyersanyagokban, illetve a feldol­gozásuk során nyert melléktermékekben elő­forduló szénvegyületek aerob átalakításán alapul. Az eljárás a megfelelő mikroorga­nizmusok, így például penészgombák vagy élesztők felhasználásával, felszíni vagy szub­­merz erjesztési körülmények között egyaránt kivitelezhető. Az ételízesítő szerves savak, elsősorban a citromsav iránti egyre növekvő igényeket az élelmiszeriparban, de más iparágakban is jelenleg főként mikrobiológiai eljárások segítségével fedezik. Ezen eljárások nyers­anyagaként növényi eredetű szénvegyületek, így glükóz, répacukor és melasz szolgálhat­nak, amelyekből az Aspergillus niger nem­zetségbe tartozó mikroorganizmusok felhasz­nálásával citromsavat állítanak elő (lásd- Müller, G.: „Mikrobiologie pflanzlicher Er­zeugnisse", Fachbuchverlag Leipzig, 1974 c. könyvében, továbbá a 345 225 és a 296 194 számú osztrák szabadalmi leírásokban). Citromsav előállításába szolgáló más mik­robiológiai eljárások petrolkémiai eredetű szénhidrogének, így például a paraffin, nyers­anyagként való hasznosításán alapulnak, és különféle élesztőgombák, mint a Candida aerob — amelynek alkalmazását az 513 237 számú svájci szabadalmi leírás említi — vagy a Candida lipolytica — amelynek felhasználá­sát a 130 046 számú német demokratikus köz­társaságbeli szabadalmi leírás ismerteti — továbbá baktériumok, így a 496 806 számú svájci szabadalmi leírásban szereplő Arthro­­bacter parafinensis alkalmazása segítségével hajthatók végre. További, a találmány tárgyához közelálló eljárások ismerhetők meg a 2 363 285 számú német szövetségi köztársaságbeli szabadal­mi leírásból az almasav, az 1 947 038 számú NSZK-beli szabadalmi leírásból a borkősav mikrobiológiai úton történő előállítására. Az 541 621 számú svájci szabadalmi leírás pe­dig általában szerves savak előállítását is­merteti. Az ételízesítő szerves savak — mindenek­előtt a citromsav — mikrobiológiai úton tör­ténő előállítására vonatkozó eddig ismertté vált eljárások közös vonása, hogy a savak elkülönítésére, tisztítására és kristályosítá­sára szolgáló lépéseket tartalmaznak. A sa­vak elkülönítése például az 1 642 719 számú NSZK-beli szabadalmi leírás szerint bázisos ólom-karbonáttal, a 320 567 számú osztrák szabadalmi leírás szerint alkálifémsók segít­ségével, a 2 450 670 számú NSZK-beli, illetve a 345 761 számú osztrák szabadalmi leírás 1 szerint pedig ultraszürés alkalmazásával vé­gezhető. A 337 130 számú osztrák szabadal­mi leírás értelmében vízzel nem elegyedő szer­ves oldószerrel vonják ki az előállított savakat. Az említett; a technika állását képező-el­járásokban olyan tápoldatok kerülnek alkal­mazásra, amelyek táplálkozásélettani, higié­niai, illetve organoleptikus tulajdonságaik folytán nem jöhetnek számításba az élelmi­szerekben savtartalmú oldatokként való köz­vetlen felhasználás szempontjából. Ezért a savelválasztás, -tisztítás és -kristályosítás technológiai többletráfordításokkal járó lé­pései elkerülhetetlenek annak érdekében, hogy az előállított savak minősége az élelmisze­rekben történő felhasználásukat lehetővé tegye. Ezen túlmenően az említett eljárásokat jellemzi még az is, hogy alkalmazásukkal csak mintegy 100 g/1 koncentrációjú vagy annál hígabb savoldatok' nyerhetők, miáltal a ráfordítás/haszon arány kedvezőtlenül ala­kul. A találmány szerinti eljárást annak a feladatnak a megoldására dolgoztuk ki, amely a következőképpen foglalható össze: előállítandó egy olyan ételízesítő szerves sav­­koncentrátum, amely a ráfordításigényes el­választási, tisztítási és kristályosítási lépések elkerülése mellett is biztosítja az eljárás ter­mékének élelmiszerekben és hasonló készít­ményekben való közvetlen felhasználhatósá­gát. E cél érdekében eljárásunk táplálkozás­­élettani szempontból kifogástalan nyersanya­gokat és olyan mikroorganizmusokat hasz­nál fel, amelyek jó érzékszervi tulajdonsá­gokkal bíró, ételízesítő szerves savakat fer­mentálnak nagy termelékenységgel. Emellett az eljárás olyan kiegészítő lépéseket is tar­talmaz, amelyek bizonyos zavaró anyagok leválasztását és eltávolítását, valamint az el­járás melléktermékeinek hasznosítását céloz­zák. A talámány értelmében az említett fela­datot úgy oldhatjuk meg, hogy préselés út­ján vagy vizes extrakcióval nyert gyümölcs-, illetve zöldségleveket, illetve gyümölcs-, és zöldséglékoncentrátumok visszahígításával előállított levet alkalmazunk tápoldatok gya­nánt. Ezek a tápoldatok, amelyek a savképző enzimek szubsztrátjaként szolgálnak, feltű­nően nagy mennyiségű természetes, átala­kítható szénvegyületet tartalmaznak. Az aro­maanyagok eltávolítása ajánlatos, azonban nem feltétlen követelmény. A tápoldatot a savképzést elősegítő adalékanyagokkal, így például tápsókkal, a nyomelemkoncentrációt szabályozó vegyületekkel és enziminhibitorok­kal egészítjük ki, és kémhatását keverés mel­lett egy optimális, 3 és 4,5 közötti pH-értéke állítjuk be. Az így előkészített tápoldatot ste­­rilezzük, előnyösen rövid ideig tartó, magas hőmérsékletre történő felhevítéssel. A steri­lizált tápoldatot steril körülmények között töltjük bele az erjesztő tartályokba. Az eljá­rás szempontjából megfelelő mikroorganiz­2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents